Előfizetés

Varga Mihály elárulta, miért nem vizsgálja ki Szijjártóék méregdrága lélegeztetőgép-bizniszét

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.28. 16:30

Fotó: Balázs Attila / MTI
A Pénzügyminisztérium szerint már nem kell foglalkozniuk a 178 milliárdos, egy céggel kötött szerződéssel.
Hetekig visszhangzott a sajtó a Külgazdasági- és Külügyminisztérium 300 milliárdos lélegeztetőgép-beszerzéséről, amit Szijjártó Péter tárcája a nyilvánosság kizárásával, a közbeszerzés alóli teljes mentesítéssel zavart le. A közérdekű adatigényléssel napvilágot látott eset külön érdekessége volt, hogy a 444.hu kiderítette:  az óriási összeg több mint felét, 178 milliárd forintot egy maláj cégnek, a GR Technologies-nek fizette ki a KKM, összesen 6258 lélegeztetőgépért – ráadásul, a maláj eladó a piaci törvényeknek ellentmondva annál drágábban adta a gépeket, minél többet kért belőlük a magyar külügy. Végül már 28,4 millió forintos átlagáron értékesítették a készülékeket.

Mentesítéssel bárkitől, bármennyiért

A gyanúsan drága beszerzésről Sebián-Petrovszki László, a DK politikusa érdeklődött Varga Mihály pénzügyminiszternél. A DK-s képviselő levelében felidézte: a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet alapján a minisztériumok és állami szervek egyedi mentesítéssel kihagyhatták a közbeszerzési eljárást, ha a koronavírus elleni védekezéshez vásároltak valamit – de ekkor is be kellett kérniük három árajánlatot a beszerzés előtt. Azt pedig csak kivételes sürgősséggel tehették meg, hogy egy adott céget közvetlenül is felkérjenek az ajánlattételre.
A kormányrendelet értelmében az egyedi mentesítéssel kötött szerződések szabályosságát az államháztartásért felelő miniszter ellenőrzi, utólag

– emlékeztetett Sebián-Petrovszki, aki rá is kérdezett arra, hogy Varga Mihály kötelességének megfelelően utólag ellenőrizte-e a külügy óriási, 178 milliárdos összegű gépbeszerzését.  

Ha nincs rendelet, nincs ellenőrzés sem

Varga megbízásából államtitkára, Tállai András válaszolt, óriási csavarral magyarázva, miért nem kell foglalkozniuk a túlárazottnak tűnő beszerzéssel: 
„A veszélyhelyzet megszűnésével a Képviselő úr által hivatkozott jogszabály hatályát vesztette, így erre való tekintettel az államháztartásért felelős miniszternek nincs feladata.”

Idejük sem lett volna rá

Vagyis, a kormányrendelet hiába ír elő utólagos vizsgálatot, Vargának semmi dolga háromszor módosított, idővel egyre gigantikusabbá váló külügyi biznisszel. Kérdés, hogy akkor mi értelme a határozatlan időtávú "utólag" szócskának.    A Pénzügyminisztériumnál a jelek szerint egyébként akkor se nagyon tudták volna ellenőrizni az óriási összegű szerződést, ha véletlenül szerették volna. A külügy utoljára május 21-én módosította a GR-megállapodást – a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvényt pedig június 16-án fogadta el az Országgyűlés
Vagyis, Vargáéknak durván egy hónapjuk lett volna, hogy az összes koronavírus-járvány kapcsán megkötött állami szerződést átvilágítsák, beleértve Szijjártóék szétágazó beszerzéseit.

Az ügy kapcsán megkerestük a Pénzügyminisztériumot, szerettük volna megtudni, hogy
  • a kormányrendeletben említett utólagos ellenőrzés biztosan érvényét vesztette-e?
  • Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha a PM nem ellenőrizte az óriási külügyi bevásárlást, azzal nem követett-e el mulasztást, függetlenül a szűk határidőtől? Ha elkövették, akkor hogyan és mikor rendeznék a helyzetet?
Ha a minisztériumtól választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Szijjártó kérte, Szijjártó megadta

Sebián-Petrovszki László nem csak Varga Mihálynál érdeklődött, de Szijjártó Pétertől is szerette volna megtudni, hogy a Külgazdasági- és Külügyminisztérium kért és kapott-e egyedi mentesítést a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos beszerzésekre. A DK-s képviselő a jelek szerint nem értesült róla, hogy pont Szijjártó tárcája volt az, ami az Orbán Viktortól kapott felhatalmazással élve dönthetett a mentesítésekről való kérelmekről, beleértve a saját minisztériuma kéréseit is. Magyar Levente külügyi államtitkár kérdésre adott válasza mindenesetre így is parádés: „Az Ön által megfogalmazott kérdésekkel kapcsolatos adatok már ismertek és nyilvánosak, a lélegeztetőgépek beszerzése természetesen a törvények betartásával történt.” Magyar csak azt nem tette hozzá, hogy az adatokat csak közérdekű adatigénylésre és egy hónap után adta ki a külügy, a beszerzések szabályosságával pedig már a kormány sem foglalkozik. 

Sima győzelem, vagy utolsó figyelmeztetés?

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.28. 16:09

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
A Fidesz simán nyert a mohácsi vasárnapi választáson, de az ellenzéknek reményt adhat az, hogy 2002 óta nem szerepelt itt olyan jól, mint most.
Pávkovics Gábort, a kormánypártok jelöltjét választották meg Mohács polgármesterévé a vasárnapi önkormányzati választáson. A nyolc körzetből hatot a Fidesz-KDNP jelöltjei nyertek meg, kettőt az ellenzéki pártok által támogatott Változást Akarók Nemzedéke Egyesület (VAN) „húzott be”. Mohácson a rendszerváltás óta mindig a jobbközép nyert, a baloldalnak nem sok babér termett a Duna parti városban. 2002-ben az MSZP-SZDSZ 100 napos „adakozó” programjának hatására szinte mindenütt aratott ez a két párt, a konzervatív oldal azonban Mohácsot akkor is megtartotta. Azóta pedig a mohácsi helyhatósági választásokon általában 60-80 százalékkal nyertek a Fidesz-KDNP logója alatt indulók. Ez történt 2019 októberében is, viszont a polgármesteri posztot a szocialista Csorbai Ferenc szerezte meg, miután várost 1998 óta vezető fideszes polgármester, Szekó József a választás előtt két héttel meghalt, és már nem volt lehetőség helyette új jelöltet állítani. A testületet uraló Fidesz felszólította Csorbait, hogy mondjon le, mivel az ő megválasztása nem tükrözi a mohácsi választók akaratát. Csorbai erre nem volt hajlandó, ezért a kormánypárti frakció önfeloszlatással új választást kényszerített ki, amit vasárnap tartottak.
Az ellenzék igyekezett összefogni, ezért nyáron létrehozták választási szervezetként a VAN-t, ami mögé odaállt az MSZP, a DK és a Jobbik. A VAN jelöltjeinek többsége nem kötődik pártokhoz. A 48 éves, vállalkozóként megbecsült Csorbai újra harcba szállt a polgármesterségért, s az egyik körzetben egy jobbikos indult a VAN színeiben, ám a további hét ellenzéki jelöltnek nem volt pártmúltja. A VAN csapata abban bízott, hogy mivel eddig a mohácsi választásokra csak a voksolók 35-40 százaléka jött el, a távolmaradók megnyerésével legyőzhető a Fidesz-KDNP. Ezért igyekeztek minél több embert megszólítani a kampányban, aktivistáik elmentek minden utcába, és sokat beszélgettek a mohácsiakkal. A kormánypártok látva ezt, maguk is beerősítettek. Vélhetően ennek volt köszönhető, hogy a szokottnál jóval magasabb, 53,3 százalékos volt a részvétel. Vagyis a VAN valóban megszólította az eddig passzív választók egy részét, s a Fidesz is mozgósítani tudta közismerten fegyelmezett táborát. A kormánypártok végül biztosan nyertek, s a testületbe nyolc képviselőt delegálnak, míg az ellenzék négyet. A több évtizedes képviselői múlttal rendelkező, pénzügyi szakember, Pávkovics Gábor a szavazatok 56,4 százalékát kapta, Csorbai 40,3 százalékig jutott. (Bernáth Csilla, a Mi Hazánk polgármesterjelöltje a voksok 3,1 százalékát kapta.) Ha azonban hozzátesszük, hogy Csorbai, amikor egy évvel ezelőtt egyedül indult alig több mint fele annyi voksot gyűjtött, akkor a VAN-nak van oka az elégedettségre. Ez még inkább igaz annak tükrében, hogy a VAN két egyéni körzetben nyerni tudott, s arra, hogy a Fidesz ennyi helyet elveszítsen Mohácson, az elmúlt négy választáson nem volt példa.
A történethez tartozik, hogy a Momentum nem vett részt az ellenzéki összefogásban, mivel a párt nem tudott megegyezni a VAN meghatározó személyiségeivel az együttműködés mikéntjéről. Hogy ezek után a Momentum szimpatizánsai elmentek-e és miképp szavaztak, arról senkinek sincsenek információi. Amúgy a 2019-es önkormányzati választáson a mohácsiak 8,5 százaléka a Momentum listáját támogatta. A Momentum segítségével az ellenzék még szorosabbá tehette volna választás eredményét. Pávkovics Gábor megköszönte a választók döntését, amit azzal magyarázott, hogy az elmúlt 20 évben a város működése stabil és sikeres volt. Tény, Szekó József irányítása alatt Mohács – főképp a pályázati lehetőségeknek köszönhetően – sokat fejlődött és szépült, ám ettől még az is igaz, hogy a város gazdaságilag lemaradt a fejlettebb régióktól. Kevés itt a perspektivikus munkahely, alacsonyak a bérek, s részben emiatt az elmúlt tíz évben 19 ezerről 17 ezerre csökkent a város lélekszáma. De még ennél is kevesebben élnek a városban, mert mintegy ezer mohácsi – az aktív korúak több mit 10 százaléka – külföldön vagy az ország más részén dolgozik. Ez sokakat a város eddigi vezetése ellen hangol, ami legalább annyira figyelmeztető kell legyen Mohács fideszes irányító számára, mint a vasárnapi választás eredménye.

Októberben is marad a határzár Magyarországon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.28. 15:42

Fotó: Soós Lajos / MTI
Szijjártó Péter miniszter lapunk értesülésére reagálva kijelentette, hogy elege van abból, hogy „egyes nyugat-európai politikusok bokszzsáknak nézik Magyarországot”.
A határainkon a belépésekre vonatkozó korlátozó intézkedések fennmaradnak október 1-től, tekintettel arra, hogy a vírus utánpótlását el kívánjuk vágni – jelentette ki a lengyel külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter az ATV érdeklődésére.
„Mi úgy ítéljük meg, hogy a határainkon korábban életbe léptetett korlátozó intézkedések feloldása a járványügyi helyzet romlásához vezetne, és ez ellentétes azzal a célunkkal, amely úgy szól, hogy Magyarországnak működnie kell”

– indokolta a külgazdasági és külügyminiszter.

Az ATV kérdésére, hogy a visegrádi országok könnyített beutazását az EU részéről szóvá tették, kifogásolták, a miniszter azt mondta: „a Visegrádi 4-ek bizonyos szempontból kivételt jelentenek, az meg azért természetes, mert a világjárvány eddigi kezelése során mi a legszorosabban a visegrádi országokban működtünk együtt”.
– Tehát a legjobb információkkal arról rendelkezünk – Magyarországon kívül természetesen –, hogy ott milyen a helyzet, mit tesznek, a kormányzati intézkedéseknek pedig mik a hatásai. Így természetes, hogy a visegrádi országokra más, egy kicsivel talán enyhébb szabályozás vonatkozik

– tette hozzá a tárcavezető.

A Lengyelországban, illetve lengyel vezetéssel létrehozandó COVID-koordinációs irodáról azt mondta: a legutóbbi V4-es miniszterelnöki találkozón merült fel újból a kezdeményezés, amiről alapvetően egyetértés volt. 
– Most a lengyel kollégáktól mint a visegrádi csoportot elnöklő országtól várjuk, hogy milyen konkrét elképzelésekkel állnak elő

– jelentette ki a miniszter.

A Népszava írta meg, hogy egy hét csúszással hozná nyilvánosságra az Európai Bizottság azokat az országjelentéseket, amelyek a jogállamiság helyzetét elemzik az Unió 27 tagállamában. Lapunk információi szerint az országjelentések tartalmát többé-kevésbé már most is ismerik a kormányok, így Magyarország esetében Varga Judit igazságügyi miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már belenézhetett a dokumentumba. Úgy tudjuk, a jelentés kifejezetten kritikus lesz a magyar jogállamiságot illetően. Lapunk információi szerint a magyar kormány a várható kritikák miatt „kommunikációs ellenoffenzíván” dolgozik, amelyben Lengyelország is részt venne, sőt a magyar kormány bevonta az uniós tagállamokban működő magyar nagykövetségeket is. A külképviseleteknek az adott országban fellelhető jogállami anomáliákat kellett kigyűjteniük és a Külügyminisztériumnak továbbítaniuk. Szijjártó Péter a tájékoztatón erre reagálva kijelentette, hogy a jogállamisági kérdéseket illetően egy ilyen összehasonlító jogi intézetnek az lenne a célja, hogy „ne nézzenek minket hülyének”. A miniszter arról beszélt, hogy mikor Lengyelországot azzal támadták, hogy bírósági rendszerét antidemokratikus módon alakítja át, akkor megnézték, hogy Spanyolországban van egy pont ugyanolyan szabályozás. Hangsúlyozta, hogy minden tagországra ugyanannak a szabályozásnak kell érvényesülnie. Magyarázata szerint azért mérette fel, hogy más európai országban ez hogy van, mert elege van abból, hogy „egyes nyugat-európai politikusok bokszzsáknak nézik Magyarországot”.