Újabb regionális tudásközpontot szorít ki Magyarországról a kormány

A Facebook-oldala még működik, a honlapja azonban már elérhetetlen a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központnak, amely a rendszerváltás után elsőként hazánkba települt nemzetközi szervezet volt. A vélelmezhető okok között ott van egy nagyszabású ingatlanmutyi, és az Orbán-kabinetnek a civil szervezetek ellen indított hadjárata is.

A Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központot (REC) 1990-ben alapította az USA, az Európai Bizottság és a magyar kormány. Az ötlet az 1989-ben Magyarországra látogatott id. George Bush-é volt, aki személyes küldetésének érezte, hogy hozzájáruljon a térség környezeti problémáinak felszámolásához. A végül 32 ország részvételével létrehozott REC a határokon átívelő környezetvédelmi projektek szervezőjeként vált ismertté, emellett a régió zöldszervezeteinek támogatásában illetve a feléjük irányuló tudásátadásban, valamint a környezeti információk gyűjtésében és megosztásában is fontos szerepet játszott (részt vett például a 2014-2015-ben Orbánék célkeresztjébe került Norvég Alap pénzeinek célba juttatásában: az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz programterület alapkezelőjeként több mint 7 millió euró (mintegy 25 milliárd forint) támogatást osztott szét 2017-ig, de egyéb forrásokat is becsatornázott a hazai és a regionális zöldmozgalomba).

A 17 országban irodát fenntartó REC székhelye Magyarországon, Szentendrén volt, ahol egy, a magyar államtól kapott reprezentatív, panorámás ingatlant használt. Bár ténylegesen nemzetközi szervezetről van (volt) szó, a REC jogi értelemben sokáig nem rendelkezett nemzetközi státusszal. Ezért az alapító országok 2011-ben megállapodást írtak alá a szervezet jogállásáról. 2012-ben a magyar kormány képviselője a parlamentben a következőket mondta: „A szervezet klasszikus nemzetközi szervezetté való átalakulása, továbbá a korábbi székhelymegállapodás hatálybalépése óta bekövetkezett magyarországi belső jogi változások szükségessé tették egy új székhely-megállapodás kötését a szervezettel, amelyben valamennyi, a szervezet magyarországi jogállását érintő kérdést rendezni lehet. A felek Budapesten, 2014. február 3-án írták alá a törvényjavaslatban szereplő székhelymegállapodást. Ez 13 cikkből áll, és a hazánkban lévő nemzetközi szervezetekhez hasonló mértékben adna kiváltságokat és mentességeket a szervezetnek és annak személyzete tagjai részére.”

2012-től tehát a REC teljes körű diplomáciai státuszt élvezett, 2015 júniusában pedig azzal is demonstrálták a kormánnyal való kitüntetett viszonyukat, hogy a REC megalapításának és hozzánk költözésének 25. évfordulóján Áder János köztársasági elnök mondott beszédet. A problémák ezután kezdődtek, nem függetlenül attól, hogy Orbánék összeütközésbe kerültek a kormánytól függetlenül civil támogatásokat osztó Norvég Alappal, illetve általában a nem kormányhű társadalmi szervezetekkel. Egy 2018-as kormányhatározattal elvonták a REC használatában álló ingatlant „az árvízvédelmi helyzetre való tekintettel”. (Miközben soha nem volt akkora árhullám a Dunán, hogy a szóban forgó területet bármilyen módon érintette volna. Ellenben ugyanabban az időszakban az EuroVelo 6 kerékpárút tervezett hídhelyszínei közül is árvízvédelmi okok miatt zárta ki a környezetvédelmi hatóság a REC melletti vízparti területet, amelyről visszatérően azt hallani, hogy egy NER-közeli szállodaépítési projekt része lesz, a REC által használt ingatlannal együtt. Akkor hivatalosan még csupán a REC Budapestre költöztetéséről volt szó, de a határozat utolsó pontja sejteni engedte a lehetséges jövőt: „A kormány felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a REC székhelyének változásával összefüggésben tegye meg a REC

nemzetközi jogi státuszát szabályozó nemzetközi megállapodások felülvizsgálatának, valamint azok módosításának előkészítéséhez szükséges intézkedéseket.”

Mielőtt a szóban forgó intézkedésekre sor került volna, 2019 végén megjelent egy ajánlattételi felhívás, amely már a szervezet magyarországi jelenlétének megszüntetését vetítette elő: „A Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) pályázatot ír ki magyar és nemzetközi ügyvédi irodák részére jogi szolgáltatások nyújtására a REC szabályos felszámolása érdekében. Ez magában foglalja a REC megszüntetését mint magyarországi székhelyű nemzetközi szervezetet, és a hozzá kapcsolódó 17 országban működő irodahálózattal kapcsolatos jogi folyamatokat. Továbbá magában foglalja minden donor által finanszírozott program és projekt törlését vagy átszervezését, a REC pénzügyi adósságainak rendezését, munkaviszonyokból adódó és minden más célból létrejött szerződés jogszerű megszüntetését, valamint a REC székhely a Magyar Államnak való visszaszolgáltatásával kapcsolatos jogi folyamatot.”

A napokban pedig a parlament elé került egy törvényjavaslat, amely kimondja: „Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország kormánya és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ közötti székhelymegállapodás kihirdetéséről szóló 2014. évi XIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi XIII. törvény) kihirdetett, a Magyarország kormánya és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ közötti székhelymegállapodás 2021. november 1-jén történő megszüntetésére”.

A lépést az alapítók közül az Európai Bizottság eddig nyilvánosan nem kifogásolta - úgy tudjuk azonban, az USA-ban, különösen a Bush-családhoz kötődő amerikai jobboldali körökben visszatetszést keltett, mivel a REC-et id. George Bush politikai öröksége részének tekintik. Kapcsolódó hír, hogy az Orbán-kormány a napokban bejelentette: id. George Bush szobrot kap a szabadság téren – no nem vigaszdíjul, hanem „a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulója alkalmából”. A szobrot 2020. október 23-án avatják fel.