Előfizetés

Kivizsgálja az I. kerületi önkormányzat Rákay Philipék lakáscseréjét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.04. 11:38

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A polgármester szerint felmerülhet a gyanú, hogy fiktív szerződésről volt szó.
Vizsgálják Rákay Philipék lakáscsere szerződését – nyilatkozta az első kerület polgármestere az RTL Híradónak. Rákay Philip és családja lakáscsere útján jutott hozzá a Bécsi kapu téren található 60 négyzetméteres, önkormányzati bérlakáshoz, amelyért havonta 39 ezer forint bérleti díjat fizetnek. Az ügyletről korábban beszámoló 24.hu azt is kiderítette, hogy a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese és felesége milyen lakást adott cserébe a Budai Várban álló műemléképület kétszobás ingatlanáért, amelyet az I. kerületi önkormányzat néhány éve 70 millió forintból újított fel. Rákayék a vári lakásért cserébe egy 24 négyzetméteres, földszinti, egyszobás lakást adtak a VIII. kerületi Kálvária téren. A lakástörvény tiltja önkormányzati ingatlanok adásvételét, így csak csere jöhetett szóba. A nyolcadik kerületi lakás azonban 2 hónap múlva ugyanannak a nevén volt, akitől Rákayék megvették. V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere szerint felmerülhet a gyanú, hogy ez fiktív szerződés volt.
– Lesz vizsgálat. Minden, pillanatnyilag meglévő lakásunknak a bérleti szerződését, az egész aktát már átvizsgáltuk. Egy előzetes vizsgálaton már az egész kupac átesett. Azokat az aktákat, amelyekkel kapcsolatban felmerültek kételyek, azokat további vizsgálatra félretettük, és elkezdjük szépen feldolgozni őket

– nyilatkozta a polgármester a csatornának.

Az RTL Híradó emlékeztetett arra, hogy Rákayn kívül Bayer Zsolt kormánypárti publicista is lakáscserével jutott ingatlanhoz a Várban, ő egy pilisszentekereszti ház tulajdonjogát adta a bérleti jogért cserébe. Az ingatlant később visszavásárolta. Más is alkalmazta ezt a módszert, és szerezte vissza a cserealapként felajánlott ingatlanját. Kuna Tibor, a mára kegyvesztett kommunikációs üzletember szintén lakáscserével jutott önkormányzati lakáshoz a Várban. A csereszerződés aláírását követő napon azonban vissza is vásárolta a cserealapként felajánlott ingatlant. 

Orbán Viktor szerint a magyarok rendkívül türelmesek a homoszexualitással szemben, de hagyják békén a gyerekeinket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.04. 10:22

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A miniszterelnök a Kossuth Rádióban arra reagált, hogy Dúró Dóra képviselő ledarálta a Meseország mindenkié című gyermekkönyvet.
A brüsszeli EU-csúcs miatt a szokásos péntek reggel helyett vasárnap adott interjút Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak. A miniszterelnök azzal indított, hogy nehéz időszakon vagyunk túl, és nehéz időszak jön.
– Nekünk elegünk van a vírusból, de a vírusnak nincs elege belőlünk. Akar bennünket, támad, fertőz, gyorsabban is, mint korábban. A kiindulópont változatlan: amíg nincs vakcina, addig a védekezésé a főszerep

– jelentette ki.

Hozzátette, hogy tudjuk tartani a lépést a vírussal, és a szakemberek tájékoztatása alapján meglehetősen biztonságban érzi a magyarokat. Eszerint a legvalószínűsíthetőbb legmagasabb terhelés az az, ha egyszerre 200 ezer ember fertőzött Magyarországon. Ez 16 ezer kórházi ágyat és 800-1000 lélegeztetőgép használatát jelenti egyszerre. Közölte, hogy a kormány úgy döntött, ha ezt mondják a tudósok, akkor azt komolyan kell venni, ezért megduplázták a számokat, mert „még a tudósok is tévedhetnek”. Ezért 400 ezer egyidejűleg megfertőződött emberrel, 32 ezer kórházi ággyal és megfelelő mennyiségű ápolóval és orvossal számolnak.
– Akik egyébként ott helyben most nem állnak rendelkezésre, őket vezényelni kell. Az orvosok és az ápolók élete ma rendkívül nehéz

– jegyezte meg.

Hozzátette, hogy az ország egyik részéből a másikba kell vezényelni őket, és amíg felszálló ágban van a járvány, addig az átszervezések elkerülhetetlenek. Az orvosi béremelést azzal indokolta, hogy a második hullám szerinte hosszabb és nehezebb lesz, mint az első, és ezt a mostani rendszerben nem bírnák el, nem tudnák teljesíteni a kötelezettségeiket. Ehhez átszervezéseket kell végrehajtani, és növelni kell az ő teherbírásukat. Emellett történelmi adósság is van, eddig „csak toldoztunk-foltoztunk”. Az emelést azzal is magyarázta, hogy az első hullámban a magyar orvosok világszínvonalon védekeztek. Volt egy vita a kormányon belül is, hogy amikor a munkahelyek és a bérszínvonal megvédése a legfontosabb feladat, miért van szükség most egy kiemelt csoportnál a béremelésre, de Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy itt most válság van, másképp kell gondolkodni. Hangsúlyozta, hogy a járvány nem a bérrendezés ellen, hanem mellette szól. Pontos számokat nem mondott az emelésről, de közölte, hogy szerződésdzsungel működik az egészségügyben. Sok orvos szerződéssel, kölcsönözve dolgozik, ezért egy egységes szabályrendszert hoznak létre a foglalkoztatásra is.
– Az az összeg, ami a költségvetésből kimegy az orvosoknak, az meg fog duplázódni

– jelentette ki.

Leszögezte, hogy lehet duplázódásról beszélni, de nem minden orvost fog azonos módon érni a változás, nincs egységes szám, az Orvosi Kamara által javasolt számokat fogadták be. Az Európai Bizottság által a héten nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentésről elmondta, hogy inkább nagyon visszafogottan beszél róla, mert amit gondol róla, azt nem mondhatja. Úgy fogalmazott, hogy az EB hozott egy migrációs rendezési tervet hozott létre, de arról kiderült, hogy a V4-ek, így Magyarország számára sem elfogadható ebben a formában. Vera Jourová uniós biztosra név nélkül utalva elmondta, hogy nagyon durván megtámadta Magyarországot, Orbán elmondása szerint nem az őt ért támadások az érdekesek, hanem hogy tökkelütöttnek nyilvánította a magyarokat, és az Európai Unió vezetője a kisebb országokat sem sértegetheti. Orbán Viktor a jelentést az interjúban Soros-jelentésnek minősítette, amit megfogalmazása szerint nem tudnak másnak tekinteni mint nyílt és összehangolt támadásnak. Úgy véli, egyetlen feladat van most, hogy a vírusjárványban meg kell védeni az embereket, megfékezni a világjárványt.  A kormányfő levelet írt a Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, kérve, hogy az érintett EU-biztos távozzon posztjáról, de egyelőre nem kapott rá választ. Részletesen beszélt arról, hogy szerinte az egész európai politika nincs jó állapotban, ennek oka pedig az, hogy a világgazdaságban olyan átrendeződések mentek végbe, amelyre a nyugati világ nem volt felkészülve. A tortaszelet így folyamatosan csökken, és ez az a nyomás, amit a politikusok folyamatosan éreznek, ezért nem a szakmai intellektuális szabályai szerint dolgoznak, hanem egymásnak esnek. Szóba került az interjúban az, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője ledarálta a Meseország mindenkié című gyermekkönyvet, amelyben a királyfi a királyfit veszi el, és a királylány feminista és leszbikus. Orbán Viktor erről azt mondta, hogy a homoszexualitás megítélésével kapcsolatos viták nagyon szövevényesek, de Magyarországon vannak jogszabályok, amelyek a homoszexualitásra vonatkoznak. 
– Ennek az alapját egy rendkívül toleráns és türelmes megközelítés adja, tehát a magyarok türelmesek ezzel a jelenséggel szemben. Sőt, a magyarok olyan türelmesek, hogy az ilyen típusú, provokatív demonstrációkat – nem mondom, hogy szó nélkül – de jól viseljük

– állapította meg.

Közölte, hogy van egy vörös vonal, amit nem lehet átlépni.
– Hagyják békén a gyerekeinket

– tette hozzá lassan tagolva.

A vörösiszap katasztrófa éppen tíz éve történt. A miniszterelnök azt javasolta, hogy akinek módja van rá, nézze meg most az érintett településeket. Újjáépítették a környéket, ami szerinte a magyar nemzet nagyságát mutatja. Úgy vélekedett, hogy ha egy kicsit is pechesebbek vagyunk, akkor az eset nem tíz halálos áldozatot, hanem több százat is követelt volna.

Újabb regionális tudásközpontot szorít ki Magyarországról a kormány

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.10.04. 10:01
A szentendrei központ
Fotó: Facebook/REC
A Facebook-oldala még működik, a honlapja azonban már elérhetetlen a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központnak, amely a rendszerváltás után elsőként hazánkba települt nemzetközi szervezet volt. A vélelmezhető okok között ott van egy nagyszabású ingatlanmutyi, és az Orbán-kabinetnek a civil szervezetek ellen indított hadjárata is.
A Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központot (REC) 1990-ben alapította az USA, az Európai Bizottság és a magyar kormány. Az ötlet az 1989-ben Magyarországra látogatott id. George Bush-é volt, aki személyes küldetésének érezte, hogy hozzájáruljon a térség környezeti problémáinak felszámolásához. A végül 32 ország részvételével létrehozott REC a határokon átívelő környezetvédelmi projektek szervezőjeként vált ismertté, emellett a régió zöldszervezeteinek támogatásában illetve a feléjük irányuló tudásátadásban, valamint a környezeti információk gyűjtésében és megosztásában is fontos szerepet játszott (részt vett például a 2014-2015-ben Orbánék célkeresztjébe került Norvég Alap pénzeinek célba juttatásában: az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz programterület alapkezelőjeként több mint 7 millió euró (mintegy 25 milliárd forint) támogatást osztott szét 2017-ig, de egyéb forrásokat is becsatornázott a hazai és a regionális zöldmozgalomba). A 17 országban irodát fenntartó REC székhelye Magyarországon, Szentendrén volt, ahol egy, a magyar államtól kapott reprezentatív, panorámás ingatlant használt. Bár ténylegesen nemzetközi szervezetről van (volt) szó, a REC jogi értelemben sokáig nem rendelkezett nemzetközi státusszal. Ezért az alapító országok 2011-ben megállapodást írtak alá a szervezet jogállásáról. 2012-ben a magyar kormány képviselője a parlamentben a következőket mondta: „A szervezet klasszikus nemzetközi szervezetté való átalakulása, továbbá a korábbi székhelymegállapodás hatálybalépése óta bekövetkezett magyarországi belső jogi változások szükségessé tették egy új székhely-megállapodás kötését a szervezettel, amelyben valamennyi, a szervezet magyarországi jogállását érintő kérdést rendezni lehet. A felek Budapesten, 2014. február 3-án írták alá a törvényjavaslatban szereplő székhelymegállapodást. Ez 13 cikkből áll, és a hazánkban lévő nemzetközi szervezetekhez hasonló mértékben adna kiváltságokat és mentességeket a szervezetnek és annak személyzete tagjai részére.” 2012-től tehát a REC teljes körű diplomáciai státuszt élvezett, 2015 júniusában pedig azzal is demonstrálták a kormánnyal való kitüntetett viszonyukat, hogy a REC megalapításának és hozzánk költözésének 25. évfordulóján Áder János köztársasági elnök mondott beszédet. A problémák ezután kezdődtek, nem függetlenül attól, hogy Orbánék összeütközésbe kerültek a kormánytól függetlenül civil támogatásokat osztó Norvég Alappal, illetve általában a nem kormányhű társadalmi szervezetekkel. Egy 2018-as kormányhatározattal elvonták a REC használatában álló ingatlant „az árvízvédelmi helyzetre való tekintettel”. (Miközben soha nem volt akkora árhullám a Dunán, hogy a szóban forgó területet bármilyen módon érintette volna. Ellenben ugyanabban az időszakban az EuroVelo 6 kerékpárút tervezett hídhelyszínei közül is árvízvédelmi okok miatt zárta ki a környezetvédelmi hatóság a REC melletti vízparti területet, amelyről visszatérően azt hallani, hogy egy NER-közeli szállodaépítési projekt része lesz, a REC által használt ingatlannal együtt. Akkor hivatalosan még csupán a REC Budapestre költöztetéséről volt szó, de a határozat utolsó pontja sejteni engedte a lehetséges jövőt: „A kormány felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a REC székhelyének változásával összefüggésben tegye meg a REC nemzetközi jogi státuszát szabályozó nemzetközi megállapodások felülvizsgálatának, valamint azok módosításának előkészítéséhez szükséges intézkedéseket.” Mielőtt a szóban forgó intézkedésekre sor került volna, 2019 végén megjelent egy ajánlattételi felhívás, amely már a szervezet magyarországi jelenlétének megszüntetését vetítette elő: „A Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) pályázatot ír ki magyar és nemzetközi ügyvédi irodák részére jogi szolgáltatások nyújtására a REC szabályos felszámolása érdekében. Ez magában foglalja a REC megszüntetését mint magyarországi székhelyű nemzetközi szervezetet, és a hozzá kapcsolódó 17 országban működő irodahálózattal kapcsolatos jogi folyamatokat. Továbbá magában foglalja minden donor által finanszírozott program és projekt törlését vagy átszervezését, a REC pénzügyi adósságainak rendezését, munkaviszonyokból adódó és minden más célból létrejött szerződés jogszerű megszüntetését, valamint a REC székhely a Magyar Államnak való visszaszolgáltatásával kapcsolatos jogi folyamatot.” A napokban pedig a parlament elé került egy törvényjavaslat, amely kimondja: „Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország kormánya és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ közötti székhelymegállapodás kihirdetéséről szóló 2014. évi XIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi XIII. törvény) kihirdetett, a Magyarország kormánya és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ közötti székhelymegállapodás 2021. november 1-jén történő megszüntetésére”. A lépést az alapítók közül az Európai Bizottság eddig nyilvánosan nem kifogásolta - úgy tudjuk azonban, az USA-ban, különösen a Bush-családhoz kötődő amerikai jobboldali körökben visszatetszést keltett, mivel a REC-et id. George Bush politikai öröksége részének tekintik. Kapcsolódó hír, hogy az Orbán-kormány a napokban bejelentette: id. George Bush szobrot kap a szabadság téren – no nem vigaszdíjul, hanem „a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulója alkalmából”. A szobrot 2020. október 23-án avatják fel.