Előfizetés

Olcsóbb rezsit akar az ellenzék

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.10.05. 08:00

Fotó: Népszava
A létfenntartáshoz szükséges vízre köbméterenként 1 forintot, ugyanennyi áramra, gázra és tűzifára pedig a jelenlegi díjak felét javasolja az MSZP–Párbeszéd. A távhőárat is csökkentenék.
Péntek délután közös rezsicsökkentő javaslatot nyújtott be a parlamentnek az MSZP és a Párbeszéd. A szocialisták részéről 2015 óta ez a 13. lakossági energiadíj-mérséklési kezdeményezés. A Fidesz-KDNP-többség az ellenzéki párt eddigi tucatnyi hasonló indítványának még a nyílt tárgyalását is következetesen megakadályozta. A mostani MSZP-Párbeszéd-irat több ponton növeli és kibővíti az általuk korábban indítványozott rezsicsökkentési mértékeket. Eszerint január elsejétől a lakásba mint fogyasztási helyre bejelentett valamennyi magánszemély után évi 180 köbméterig a jelenlegi ár feléért járna a gáz. (Egy négytagú család tehát ezt a kedvezményt évi 720 köbméteres fogyasztásig érvényesíthetné.) Az ár alap- és minden egyéb díjjal együtt értendő. (A KSH szerint 2014 óta a lakosság köbméterenként átlag 101 forintért kapja a gázt.) Felhasználási helyenként évi 1200 köbméterig a jelenlegi áraknál 32 százalékkal alacsonyabb tarifa lépne érvénybe. (A KSH szerint a hazai háztartások tavaly átlag 1041 köbmétert fogyasztottak.) Több mint 6 bejelentett lakos esetén 1200 köbméteren felül is mindenkire érvényesíthető a 180 köbméterenkénti 50 százalékos kedvezmény. 
A villanyra hasonló, sávos engedményrendszert léptetnének érvénybe. Eszerint személyenként évi 360 kilowattóráig (kWh) a szolgáltató csak a jelenlegi díjak felét kérhetné el. (A KSH szerint a nappali áram átlagára - szintén 2014 óta - kWh-nként 36,6 forint.) Az ezen felüli fogyasztásra évi 2400 kWh-ig pedig 10 százalékos kedvezmény járna. (A KSH szerint a hazai háztartások tavalyi áramfogyasztási átlaga 2171 kWh.) Sok bejelentett esetén itt is járna mindenkire a félár. A csomagból nem maradt ki az eddigi indítványaikban is szereplő, 10 százalékos távhőárcsökkentési javaslatuk sem. Újdonság viszont, hogy a csak fával fűthető háztartások esetében évi legfeljebb 5 köbméter tüzelőért szintén nem kellene többet fizetni a KSH által nyilvántartott, egy évvel korábbi átlagár felénél. (A 2019-es érték számításunk szerint 100 kilogramm egységes fűrészelt tűzifára 4001 forint.) A különbözetet az adásvételt követő egy hónapon belül az állam térítené meg a kereskedőnek. Emellett a jelenlegi ötről legalább tízmilliárd forintra emelnék a Belügyminisztérium szociális tüzelő-keretét. Az ellenzéki pártduó emellett minden személy után évi 12 köbméter vízfogyasztásig köbméterenként 1 forintos lakossági díjat szabna. Ezen felül, évi 80 köbméterig pedig a háztartás a jelenlegi tarifákhoz képest 10 százalékos kedvezményben részesülne, alapdíjjal együtt. Sok bejelentett esetén az 1 forintos ár 80 köbméter felett is érvényes. (A KSH most köbméterenként 663 forintos átlagos víz+csatornadíjat, illetve számításunk szerint háztartásonként évi 80,7 köbméteres átlagfogyasztást tart nyilván.) Nagycsaládosok esetén a kedvezményes gáz-, áram- és vízfogyasztás felső határát a jelenlegi szabályokban is szereplő, a többieknél magasabb szinten húznák meg. A javaslat egyébként nagyarányú átfedést mutat az MSZP-Párbeszéd 2018-as választási programjának rezsicsökkentési pontjaival.    Információink szerint egyszersmind a mostani anyag alkotja a pártszövetség következő választásra tartogatott közműtarifa-elképzeléseinek gerincét. A bevezető és az indoklás a javaslatot az olaj és a külföldről behozott gáz árának elmúlt öt évi jelentős és tartós esésével támasztja alá. Ezért látnak módot igazságos és méltányos, a családok megélhetését érzékelhetően könnyítő energiaár-csökkentésre. Annak érdekében, hogy ott adjanak többet, ahol nagyobb a szükség, a mostani rendszertől gyökeresen eltérően, ársávokat dolgoztak ki. A hozzáférést alanyi jogon, a legalapvetőbb szükségleteket kielégítő ivóvízet jelképes áron biztosítanák, de az energiáért is megfizethető díjat szabnának. A szilárd tüzelőanyagok okozta levegőszennyezés súlyos egészségkárosodást okozhat, az előre fizetős mérőórákkal pedig megelőzhetők a kikapcsolások - teszik hozzá. Az általános indoklás változatlanul hiányolja a hivatalos magyarázatot arra, hogy miért adja a Fidesz-kormány a 30-40 forintos gázt 101 forintért a háztartásoknak. Az árak nyomon követéséért is felelős Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2014 óta egyszer sem tett javaslatot a lakossági díjak mérséklésére, hiába csökkent a felére a földgáz nagykereskedelmi ára az elmúlt években. (Ezt lapunk tette közzé elsőként.) Májusban előfordult, hogy a Közép-Európai Gáztőzsdén egy köbméter gáz 19 forintért cserélt gazdát. Az elmúlt hónapok során nem lépte át a 40 forintot az ár. Továbbra sem látnak épeszű magyarázatot arra, hogy a Fidesz miért drágítja a gázt, vagyis miért fizettetnek az indokoltnál többet a nyugdíjasokkal, a családokkal, a dolgozókkal vagy az épp munkanélküliekkel. Ezt - különös tekintettel a gazdasági válságra - elfogadhatatlannak tartják. Céljuk, hogy senki se kerüljön emberhez méltatlan helyzetbe azért, mert nem tudja fizetni a rezsit. Meggyőződésük, hogy a lehetőség adott, így a változtatás csak kormányzati akarat és képesség kérdése. A Fidesz rendszerével szemben az ivóvizet medencefeltöltésére használók esetében a rezsicsökkentett áraknak nincs helyük - fogalmaznak.   Forrásaink szerint egyébként az alapszolgáltatási tarifák függetleníthetők a gáz és az áram világpiaci árától is, ha a Magyarországon, alacsony, hatósági áron kitermelt gázt, vagy az olcsó jelenlegi atomblokkok termelte áramot nem fogyasztásarányosan, hanem mindenki számára egyenlően osztják el.

Orbánék Matolcsyra is süketek

Többek között a lakossági gázárak többlépcsős csökkentését is javasolja a kormánynak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagy port kavart múlt heti csomagja . Az elmúlt időszakban a gáz importára érdemben csökkent, ami teret enged a lakossági gázárak mérséklésére - írják. Ennek 2021-ben kezdődő, több lépcsős megvalósítása hatékony eszköz lenne a rendelkezésre álló jövedelmek reálértékének fokozatos emelésére - fogalmaz a Matolcsy-féle jegybank. Igaz, ez az időzítés a Fidesz megszokott választási rezsikedvezményének előkészítéseként is értelmezhető. "Úgy tartom számon a saját kormányunkat, mint a rezsicsökkentés kormányát, míg elődeink háromszorosára emelték a gáz és kétszeresére az áram árát" - ütötte el a csütörtöki kormányinfón az MNB-felvetés élét Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A jegybank javaslatait mindig megfontolják, de a kabinet nem döntött gázárcsökkentésről - fűzte hozzá. Eme érvrendszer  a Fidesz elmúlt hat év során ismételgetett propagandapaneleiből építkezik. Így továbbra is kevés az esély, hogy Orbán Viktorék akár az MSZP-Párbeszéd, akár a kormányhoz igen közel álló Matolcsy György javaslatait elfogadják.

Belendülő gáz-, megtorpanó áramáremelkedés

Augusztusban jelentősen, megawattóránként 7,9 euróról 11,6 euróra ugrottak a Közép-Európai Gáztőzsde árai - tette közzé a MEKH. (Ez számításunk szerint még mindig 40 forint alatti átlagszint, bár az érték a hó végén már átlépte a küszöböt. A szint héthavi csúcs, de tavaly állt 18, tavalyelőtt pedig 29 eurón is, illetve az ősz mindig drágulást hoz.) Az áremelkedést a hónap első felében a meleg időjárás és a gyenge megújuló termelés miatt megerősödött erőművi gázkereslet hajtotta, míg a hónap második felében leállt néhány nyugat-európai eszköz - írja a hatóság. Szűkült a cseppfolyósítottgáz-kínálat, miközben Ukrajnában felpörgött a tartalékolás. Augusztusban a magyar tárolókat is 93 százalékra töltötték. A hazai villamosenergia-tőzsdén viszont éppenséggel megtorpant az előző hónapokra jellemző drágulás - áll a közműhatóság másik jelentésében. A fogyasztás viszont - főképp a koronajárvány hatásaként - még mindig alacsonyabb a tavalyi év azonos időszakánál.

Befagyott az építőipar: Az áfa a lakások kulcsa

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.10.05. 07:40

Fotó: Népszava
Ötödével kevesebb az építőipari megrendelés, alig kérnek engedélyt ipari- és lakóingatlanok építésére. Mindezért nem csak a koronavírus a felelős.
Látványosan visszaesett az építkezési kedv minden szektorban: a KSH friss monitoradatai szerint augusztusban a tavalyinak csak a fele volt az építési engedélyt kapott épületek összesített alapterülete. A turizmus bezuhanása ellenére a szálláshely, vendéglátás szektorban még nagyjából tartják a szintet a tervezett építkezések: az engedélyek alapján a megépítendő alapterület a tavalyi 31 ezerről csupán 28 ezerre esett vissza. A mezőgazdasági és az ipari szektorban viszont drasztikus a csökkenés: előbbiben megfeleződött, utóbbiban a negyedére zsugorodott a megépítendő ingatlanok alapterülete. A lakások esetében pedig a tavaly augusztusi 366 ezer négyzetméterről 171 négyzetméterre esett vissza a megépíteni tervezett és engedélyezett alapterület. A lakásépítési engedélyek száma ráadásul még az áprilisi mélypont idején kiadottaknál is kevesebb, mindössze 1412 volt a nyár utolsó hónapjában. A koronavírus magyarországi megjelenése előtt, januárban és februárban még több mint 2 ezer, márciusban pedig csaknem 3 ezer lakásépítés kapott zöld utat: ez zuhant be áprilisra 1631 engedélyre. Ezután valamelyest nőtt az építési kedv, de júliusban már ismét kevesebb engedélyt adtak ki, a csökkenés pedig azóta sem állt meg.  Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) szokásos évközi konjunktúra felméréséből is az látszik, hogy a járványhelyzet komoly kihatással van az építőipar rendelésállományának alakulására: az ugyanis drasztikusan, több mint 20 százalékkal csökkent július végére. Ennek az ÉVOSZ szerint több oka is van. Az építési-beruházási közbeszerzések száma a tavalyi 57, értéke a 76 százalékára esett vissza. A megkérdezett 400 építőipari kivitelező, tervező vállalkozás válaszai alapján hónapról hónapra csökken a fizetőképes kereslet. A járványhelyzet lényegesen megváltoztatta a települési önkormányzatok pénzügyi helyzetét, így ebben a körben estek vissza a legnagyobb mértékben az építési megrendelések – sorolja a problémákat a szövetség. Ezek után nem meglepő, hogy a vállalkozások 41 százaléka említette a megrendelések hiányát, mint üzleti tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőt. Első helyen, 60 százalékkal ugyanakkor továbbra is a szakemberhiány áll, a járványt pedig szintén 41 százalék jelölte meg problémaként.    Az építési vállalkozók azt is jelezték, hogy számos, már előkészített projekt sem indult el, a lakosság kivár „az áfa alakulását téve középpontba”, a nagy ingatlanfejlesztők pedig a kedvezményes áfájú rozsdaövezeti program pontosító szabályaira várnak. A járvány két hulláma között ugyanakkor a lakásépítési és a lakásfelújítási részpiac megélénkült. Utóbbi esetében viszont a szerződéskötés nélküli munkavégzés elterjedtsége okoz fejfájást a vállalkozóknak – legalábbis azoknak, akiktől az emiatt nyomott árakon dolgozó „kollégák” elveszik a lehetőséget. Az ÉVOSZ a piac tisztítása érdekében ezért továbbra is azt szorgalmazza, hogy a lakásfelújítókat ösztönözzék áfa-visszaigénylési lehetőséggel – 3 millió forintig - a szerződések megkötésére, és a számlák megkövetelésére. Az áfa kérdése tehát több szempontból is megkerülhetetlennek látszik a lakásépítéseknél. A szakértők egybehangzó véleménye szerint elsősorban a forgalmiadó visszaemelkedése miatt adnak ki egyre kevesebb lakásépítési engedélyt, a járványhelyzet pedig csak tetézte a problémákat. A lakásállomány megújításához ugyanakkor évi 40 ezer új lakás megépítésére volna szükség, ennek elérése azonban láthatólag egyre távolabb kerül. A 2016-ban bevezetett, kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa ugyan látványosan felpörgette az építkezési kedvet, ám még tavaly is csupán a kívánatosnak csupán a fele, mintegy 20 ezer lakás épült meg. A sokasodó figyelmeztetések és ellentétes tartalmú javaslatok ellenére a kormány tavaly év végén kivezette az egyébként valóban csak átmenetinek szánt áfakedvezményt, így néhány kivételtől eltekintve ismét 27 százalék adó terheli az építkezéseket. Az eredmény pedig már jól látszik a számokon. Az Otthon Centrum összesítése szerint az egy évvel ezelőttihez képest 25 százalékkal kevesebb lakásépítési projekt indult el a megyei jogú városokban: jelenleg 293 társasházi lakás projekt keretében 8 085 új lakás épül. Egy éve ilyenkor még a 23 megyei jogú városban több mint 9200 lakás kivitelezése volt folyamatban. Az idei első háromnegyedévben egyébként Győrben zajlott a legtöbb, 1216 lakás építése, Debrecenben 1000, Szegeden 872 épült. Mindhárom városban az épülő lakások 41 százaléka volt már csak foglalható a felmérés időpontjában. Az összes épülő lakás fele már elkelt.           

Nem maradtak itthon tartósan a külföldön dolgozó mérnökök

A hazai építkezéseken foglalkoztatott külföldi munkavállalók a járvány első lefutását követően visszajöttek Magyarországra, és szeptemberben is tovább folytatták a munkát a vírushelyzet romlása ellenére. A külföldön munkát vállaló magyar szakmunkások és mérnökök pedig a nyári hónapokban visszautaztak jellemzően nyugat-európai munkahelyeikre. Az ÉVOSZ szerint néhány százra tehető csupán azoknak a száma, akik tartósan itthon maradtak ebből a körből, ezért úgy látják: a hazai építőiparban továbbra is szakmunkás- és mérnökhiány van. A helyzet ellentmondásosságát mutatja ugyanakkor, hogy miközben a betöltetlen építőipari álláshelyek száma egy év alatt megfeleződött - 4 ezerről 2 ezerre csökkent -, az építőiparból „származó” munkanélküliek tavaly év végi 10 ezres létszáma több mint kétszeresére, 22 ezerre nőtt.     

Vidéken feleakkora a négyzetméterár

A vidéki megyeszékhelyeken 615 ezer forintra rúg az újépítésű lakások átlagos négyzetméter ára: ez a fővárosi érték több mint fele. Az egy évvel korábbi négyzetméterárakhoz képest ugyanakkor ez 14 százalékos növekedést jelent – mutatott rá az Otthon Centrum. A legtöbbet, 771 ezer forintot Debrecenben kell fizetni egy négyzetméterért, a legkevesebbet, 368 ezer forintot Hódmezővásárhelyen kérik. A legdrágább városok négyzetméter ára a külső pesti kerületek átlagárával egyezik meg, a legborsosabb projektet Debrecenben hirdették meg: 1 millió 379 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. Ennél több mint egymillióval kevesebbet, 325 ezer forintot kell fizetni egy hódmezővásárhelyi, jelenleg a legolcsóbbnak számító projektben egy új lakás négyzetméteréért.

Az államnak kell a lakosság pénze

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.03. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az átlagnál nagyobb az idén az államadósság finanszírozásnak kockázata a számvevők szerint, ám az adósságkezelő nem aggódik.
Az államadósság kezelése szempontjából a lehető legrosszabb évben ütött be a koronavírus–válság – olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most megjelent elemzésében. Az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy 2020-ban és majd 2024-ben is kiugróan magas a lejáró államadósság mértéke, amit, ha nem sikerül időközben csökkenteni az eladósodottságot, meg kell újítani. Idén a devizaadóssággal együtt 6000 milliárd forintot meghaladó a lejáró adósságállomány. Vagyis ahhoz, hogy az adósságot újra meg tudja finanszírozni az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK), legalább ugyanilyen értékű állampapírt kell az idén értékesíteni. Ezen felül jön a folyó hiány finanszírozása, amit eredetileg 367 milliárd forintban szabott meg a költségvetési törvény. Ám a vírus mindent átírt: az államháztartási hiány elszállt, a többször módosított terv szerint az idei hiány már 3600 milliárd forint lehet – vagyis ennyi friss pénzt kellett az idén a piacról behozni az államadósság-kezelőnek. Az államadósságot az állam jellemzően három piacról biztosítja: az egyre kisebb súlyú devizakötvényekből, a hazai intézményi forintkötvénypiacról és egyre nagyobb súllyal lakossági értékesítésből. Az elmúlt években a kormány stratégia célja volt, hogy csökkentse a forintleértékelődés miatt kockázatos és a drága devizakötvény-értékesítéseket és a növelje lakossági állampapíreladásokat. Az Állami Számvevőszék már idézet jelentése szerint a forintadósságon belül a lakossági állampapírok 2020-ban 3 539 milliárd forint és 2024-ben 3 685 milliárd forint értékben járnak le. A 2024-ben lejáró lakossági állampapírokból 3000 milliárdot meghaladó részt képvisel a 2019-ben forgalomba hozott 5 éves futamidejű Magyar Állampapír Plusz. A MÁP Plusz a kormány és az ÁKK csodafegyvere, jelenleg is folyamatos az értékesítése, a kötvény kamatozása sávosan emelkedő, az ötödik év végére eléri a hat százalékot – de a teljes futamidőre vetítve is 4,95 százalékos hozamot biztosít. Jelenleg nincs olyan alacsony kockázatú befektetés, amely még a viszonylag magas évi 3,5 százalékos infláció mellett évi 1,5 százalékos reálhozamot adna, mint a MÁP Plusz. Ennek fényében már nem is olyan meglepő az ÁKK októberi jelentése, mely szerint szeptember végéig, vagyis az első háromnegyed évben már teljesült az éves államadósság-finanszírozási terv 83 százaléka, ezen belül a lakosságnak szánt papíroknál 85 százaléknál tartottak. Az ÁKK adatai szerint a háztartások birtokában 8619 milliárd forintnyi államkötvény volt, ami 703 milliárd forintos növekedés az év elejéhez képest. Tavasszal, a koronavírus-járvány kitörésekor a lakosság elzárta a csapokat és félve a jövőtől inkább készpénzben hagyta megtakarításait. Ekkor döntött arról az ÁKK, hogy a kieső lakossági keresletet a devizapiacról finanszírozza. Ám a tavaszi ijedség elmúlt a lakosság újra vette az egyébként jól fizető államkötvényeket, így havonta átlagosan 78 milliárd forinttal nőtt az eladott kötvényállomány. Ennek nagyon örülnek az ÁKK-ban, ugyanis úgy számolnak, hogy az érvényben lévő finanszírozási terv teljesítéséhez a negyedik negyedévben 212 milliárd forint lakossági állampapír értékesítésére lesz szükség, ez havi átlag 50 milliárd forint lakossági állománybővülést feltételez. Amennyiben a lakossági nettó értékesítés a negyedik negyedévben az év eddigi részében tapasztaltakhoz hasonlóan alakul, úgy a lakossági állampapírok állománya az év végére 9 215 milliárd forint lehet, 84 milliárd forinttal meghaladja a tervezettet – olvasható az ÁKK jelentésében. Látva az eddigi trendeket az adósságkezelő továbbra is fenntartja, hogy a lakossági kézben lévő lakossági állampapír-állomány mértékét 11 ezer milliárd forintra emeljék 2023-ra. Az államadósságot jelentős részben azonban még mindig az intézmény befektetők – bankok, befektetési alapok, biztosítók – finanszírozzák: az intézményi piaci forint kötvény kibocsátási terv 80 százalékban teljesült, és az első kilenc hónapban az állománya meghaladta a 17 ezer milliárd forintot. Az intézményi befektetőknek kínált hozam nem olyan gáláns, hisz amit az öt éves kötvényekre fizet az állam. A számukra kínált rövid távú hozam csak 1,76 százalék, de még a 10 éves kötvényé sem haladta meg pénteken a 2,36 százalékot, vagyis az intézményi befektetőknek még reálhozamot sem kapnak a kötvényekre, mégis, rossz példával élve, viszik, mint a cukrot.  

Többet fizet a magyar államkötvény, mint a német vagy a cseh

Semelyik piacon nincs reálhozam, ennek oka, hogy hatalmas a pénzbőség a világ pénzpiacain és idehaza is: tele vannak a befektetők készpénzzel és ez a helyzet idehaza is – magyarázta lapunknak Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője. Ez igaz a hazai bankokra és a lakosságra is, ugyanis a második negyedévben több mint ezer milliárd forinttal nőttek a lakossági megtakarítások a járvány alatt. Jelentősen növelte a lakosság tartalékokat a hitelmoratórium és a kényszer-megtakarítás, vagyis a korlátozások miatt nem tudnak annyit költeni, amennyit szerettek volna: elmaradtak a külföldi nyaralások, és kevesebbszer járnak színházba, moziba, étterembe. Az ötéves államkötvények évi 1,76 százalékos hozama 3,5 százalékos infláció mellett nem túl vonzó, ám még így is ezen buknak legkevesebbet a befektetők, ugyanis cseh, lengyel, pláne a német és amerikai kötvények hozama még ezeknél is jóval alacsonyabb. A bankok, alapkezelők nem találnak jobb befektetést – így veszteség ellenére fektetik jobb híján magyar kötvényekben a pénzüket - tette hozzá az elemző.