Trump dupla vagy semmit játszik

Az elnök vasárnap óta követelte, hogy visszatérhessen a Fehér Házba. A közvélemény nem túl megértő, Biden pedig kihasználja, hogy egyedül kampányolhat.

Mindent egy lapra tesz fel a koronavírus-fertőzéssel küzdő Donald Trump. A november 3-i választások előtt saját és mások egészségét is kockáztatva sürgeti a visszatérést. Mivel attól tart, hogy a kórházi ápolás miatt gyengének tűnik, már vasárnap követelte, hogy a Walter Reed katonai egészségügyi központból, ahol péntek óta kezelték, vigyék inkább vissza a Fehér Házba. Az orvosok nemet mondtak, erre az elnök megszervezte, hogy autóval kivigyék a kerítésnél várakozó hívei közé, akiknek maszkban, felhúzott ablak mögül integetett. A sofőr és a kocsiban ülő testőr teljes orvosi védőruházatot viselt, Trumpot így is kritika érte, amiért nincs tekintettel a biztonságára felügyelő Secret Service embereire.

Az amerikai média hétfőn ízekre szedte az elnököt kezelő orvoscsoportot vezető Sean Conley-t, aki vasárnap gyakorlatilag bevallotta, hogy a páciens kedvéért megszépítette szombati beszámolóját. Az elnöknek, mint mostanra világos, pénteken magas láza és légszomja volt, két alkalommal is veszélyesen lecsökkent vérének oxigénszintje. Ezért kellett helikopterrel kórházba vinni, ahol oxigént, kísérleti antitest-szérumot, intravénás injekció formájában vírusellenes gyógyszert és szteroidot kapott – azaz egyszerre mindent, ami egyáltalán létezik. Az intravénás Remdesivir-kúra pénteken kezdődött, elvben öt napig tart és csak kórházi körülmények között folytatható. Igaz, a Fehér Házban korszerű egészségügyi részleg van, ahol sok tekintetben kórházi szinten tudják ellátni a beteget. Orvosi szempontból nem is a vírusellenes injekció, inkább a szteroid-kezelés tűnik kockázatosnak, mert bár fékezi a gyulladást, egyben a szervezet immunrendszerét is gyengíti, illetve letargiát, ingerlékenységet, hangulati ingadozást okozhat. Orvosok arra figyelmeztetnek, hogy ha Trump végül legyűri a betegséget, aminek kiderüléséhez még legalább egy hétre vagy tíz napra lesz szükség, akkor is elhúzódó fáradtsággal, levertséggel, rosszabb esetben memóriakieséssel, szívritmus-zavarral és eufória-rohamokkal kell majd megküzdenie.

Az elnök minden rendelkezésére álló eszközzel azt próbálja sugallani, hogy a betegség ellenére kész szinte azonnal visszatérni a kormányzáshoz és a kampányhoz. Az autós kirándulás előtt felvett videóüzenetében azt mondta, sokat tanult a Covid-19-ről, aztán azzal folytatta, hogy meglepi a kint lévőket, mert „Trump-zászlók vannak náluk és szeretik az országunkat”.

A friss felmérésekben egyelőre semmi jele az elnök iránti rokonszenv hirtelen fellángolásának. Az ABC televízió megbízásából a Trump betegségéről szóló hír nyomán készült közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 72 százaléka úgy véli, hogy az elnök nem vette elég komolyan fertőzés kockázatát. A Fehér Ház kertjében múlt szombaton Amy Coney Barrett legfelsőbb bíróságba való jelölése kapcsán tartott ünnepség résztvevői közül már több mint tucatnyian kapták el a fertőzést – utoljára hétfőn az elnök 32 esztendős szóvivője, Kayleigh McEnany – és az ő két asszisztense – jelezte, hogy pozitív lett a tesztje és karanténba vonul. Az elnököt a múlt keddi tévévitára felkészítő szűk csapatból kórházban kezelik New Jersey korábbi kormányzóját, Chris Christie-t.

A Trumppal kedden másfél órán egy légtérben, bár tőle több méter távolságban tartózkodó Joe Biden azóta készült tesztjei egyelőre negatív eredményt mutatnak. A novemberben már 78. évét betöltő demokrata párti elnökjelölt tegnap Floridában kampányolt és általában is igyekszik kihasználni, hogy az elnökkel kapcsolatos hírek egyelőre nem a politikáról, hanem a betegségről szólnak. Biden napok óta kerüli Trump személyes bírálatát, a kórház körül tett autós kirándulását sem kommentálta. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a Miamiban október 15-re tervezett következő tévévitával, azt felelte, hogy a tudományra bízza, meg lehet-e tartani. A szerdán esete (magyar idő szerint csütörtök hajnalban) sorra kerülő alelnökjelölti vita előtt Biden és Kamala Harris is a sebezhetőnek tűnő déli államokban, például Arizonában kampányol.