Géczi János: A teraszon

"Úgy figyel, ahogyan / csupán kék szemmel lehet."

Rímtelen mászik együtt

két nevenincs bogár

s mint sor végén az enjambement

a terasz peremén buknak át,

hogy teljes testükkel megtapasztalják

bokrában a levendulát.

A kék szempár figyel.

Aztán a tányér sárga puliszkát,

melyet tejföl borít

és az ólszagú sült szalonnát

nézi. A színeket.

A kéz az asztalon mozdulatlan,

a tégelyekben a bors- és a sószemek.

Úgy figyel, ahogyan

csupán kék szemmel lehet.

A puliszka göbjeit,

a lágy és kemény fehéreket,

a tejfölét, az edényét

és a pörckockák halmát.

Az asztal szélén az illatos,

ősz eleji almát.

Az ég magas és kék.

Ugyanaz fenn is a figyelem.

A kertben virágoznak a kései rózsák

és nem jár az utcában idegen.