Előfizetés

A kirgiz elnök kész lemondani, amint megalakul egy új kormány

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 06:55

Fotó: Guliza Urustambek Kizi / AFP / Anadolu Agency
Kirgizisztánban egyre kiismerhetetlenebb a helyzet, komoly ellentétek rajzolódnak ki a hatalomra törő ellenzék soraiban is: már legalább három rivális csoport verseng egymással.
Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök péntek hajnalban kijelentette, hogy kész lemondani a belpolitikai válság rendezése érdekében, amint megalakul egy új kormány.
„Kész vagyok lemondani a Kirgiz Köztársaság elnöki tisztségéről, amint jóváhagyják a kormányt, és visszatérünk a törvényesség útjára”

– hangsúlyozta Dzsejenbekov.

A közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban a múlt vasárnap választásokat tartottak, amelyeken az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba, de az eredményeket végül érvénytelenítették, miután a választáson induló 16 párt közül 11 is közölte, hogy nem ismeri el azokat. Tömeges tüntetések kezdődtek Biskekben és több vidéki nagyvárosban, a tüntetők elfoglalták a kormány székházát, az elnöki hivatalt, a parlament és a biskeki polgármesteri hivatal épületét, és kiszabadították a börtönből több elítélt politikust. Kubatbek Boronov kormányfő benyújtotta lemondását, azonban Kirgizisztánban ennek ellenére egyre kiismerhetetlenebb a helyzet, és komoly ellentétek rajzolódnak ki a hatalomra törő ellenzék soraiban is: már legalább három rivális csoport verseng egymással. Politikai elemzők szerint a zűrzavarban Szooronbaj Dzsejenbekov elszigetelődött, a jövője bizonytalan, tekintettel arra, hogy az elmúlt 15 évben már két államfőt is megbuktattak Kirgizisztánban.

Csaknem hétmillió amerikai már leadta a szavazatát az elnökválasztáson

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 06:10

Fotó: OLIVIER DOULIERY / AFP
A legtöbben eddig Michiganben, New Jerseyben, Wisconsinban, Virginiában és Észak-Karolinában voksoltak.
Már csaknem hétmillió amerikai leadta szavazatát az elnökválasztáson – jelentette az amerikai közszolgálati rádió (NPR) helyi idő szerint csütörtök este. A megszólaltatott elemzők szerint ez a magas szám rendkívüli arányú választási részvételt sejtet a november 3-án tartandó elnökválasztáson, amikor az amerikaiak a republikánus elnök, Donald Trump újraválasztásáról, vagy demokrata párti kihívója, Joe Biden megválasztásáról döntenek. Eddig 6,6 millió amerikai adta le a voksát, részben személyesen a korai szavazás lehetőségének köszönhetően, részben pedig levélben, ami
több mint tízszerese az előző, 2016-os választások előtt regisztrált adatoknak.

A legtöbben eddig Michiganben, New Jerseyben, Wisconsinban, Virginiában és Észak-Karolinában szavaztak. A jelenséget elemzők részben azzal magyarázzák, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan biztonságosabbnak tartják a levélben történő szavazást. Az NPR megszólaltatta Michael McDonaldot, a Floridai Egyetem politológusát, aki szerint az eddig megnyilvánult érdeklődés azt jelzi, hogy
a választási részvétel akár 60-65 százalékos is lehet.

Ilyen utoljára 1908-ban fordult elő. Az amerikaiak akkor a republikánus William Howard Taft és a demokrata párti William Jennings Bryan között választottak. A választásból Taft került ki győztesen.

Háborús állapotok Párizsban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.08. 23:42

Fotó: THOMAS COEX / AFP
Meredeken emelkedik a fertőzöttek száma Franciaországban, ismét veszélybe kerültek az idősebbek. Több városban drámai a helyzet.
Mostanság igencsak rájár a rúd Franciaországra. Egy hete az esőzések következtében sárlavina zúdult több településre a délkeleti Alpes-Maritimes megyében. A gyönyörű természeti adottságairól ismert területen óriási anyagi kár keletkezett, több út, híd is megsemmisült, helyenként megszűnt a víz- és az áramszolgáltatás. Emmanuel Macron szerdán személyesen próbált meg lelket önteni a helyiekbe, 100 millió eurós gyorssegélyt bocsátott a bajba jutottak rendelkezésére. Ez azonban csak az egyik gond. A másik, hogy képtelenek megfékezni a vírust. Hiába a kemény intézkedések – Párizsban és több városban már augusztus óta a szabadban is kötelező a maszk viselése -, hiába korlátozták a vendéglátóhelyek nyitvatartását, és szigorították működésük feltételeit a francia fővárosban, a napi fertőzések száma már megközelíti a 20 ezret. A pozitív tesztek aránya több, mint 9 százalék. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy országban igen magas a mintavételek száma. Nem meglepő módon Párizs és körzete ismét a legveszélyeztetettebbek tartozik, a fővárosban 100 ezer főre 270 fertőzött jut, ez a szám azonban folyamatosan emelkedik. A súlyos helyzetbe került városok közé tartozik Lille (100 ezer fertőzöttre 308 beteg), Grenoble (280) és St. Étienne (307), e településeken már 30 százalékos az intenzívágyak kihasználtsága. Lille-ben ráadásul a fertőzöttek 90 százaléka 65 év feletti. Emmanuel Macron csütörtökön este, a két nagy televíziónak, a TF1-nek és a France 2-nek Saint-Martin-Vésubie-ben (a természeti katasztrófa által sújtott Alpes-Maritimes megyében található) adott interjújában elmondta, további korlátozásokat vezetnek be. „A vírus néhány hét óta ismét gyorsabban fertőz” – fejtette ki. Olivier Véran egészségügyi miniszter tegnap újabb korlátozásokat jelentett be. A gond az, hogy a járvány már nem csak a városokban terjed, hanem számos gócpont alakult ki a vidéki településeken, vagyis a Covid-19 terjedése lényegé ben megállíthatatlanná vált. Bár a fertőzöttek átlagéletkora alacsonyabb, mint tavasszal, s az idősotthonokra jobban próbálnak ügyelni, mint márciusban, vagy áprilisban, az adatok azt mutatják, hogy a megbetegedettek átlagéletkora folyamatosan emelkedik. A fővárosban és régiójában az intenzívágyak 40 százalékara jut beteg. Több párizsi kórházban kényszerültek fontos műtétek elhalasztására. Jean-Francois Timsit, a párizsi Bichat-Claude-Bernard kórház intenzív osztályát vezető főorvos közölte, ismét háborús helyzet alakult ki, pedig azt remélték, hogy már nem térnek vissza az első hullám idején tapasztalt állapotok A Pasteur Intézet szakértői figyelmeztetnek arra, ha a megbetegedések aránya a jelenlegihez hasonló mértékben emelkedik, akkor a legsúlyosabban érintett régiókban az egészségügyi intézmények november elejére érik el teljesítőképességük határát. Az első hullám idején a francia lapok némi irigykedéssel szemlélték, hogy miközben Franciaországban a járvány nyomán drámai mértékben emelkedett a halálos áldozatok száma, Németország képes volt a Covid-19 megfékezésére. A jelenséget önkritikával is szemlélték, úgy vélték, összefüggésben állhat a lazább francia életstílussal. Most azonban ez az elmélet is kezd megdőlni. Az ugyan nem állítható, hogy az ország polgárai lelkesen tartanák magukat a szigorú előírásokhoz, de kitartóan viselik a maszkot, rendszeresen fertőtlenítik a kezüket és Németországgal szemben nem alakult ki koronaellenes mozgalom. A második hullám első gócai, a keleti szomszédhoz hasonlóan, az iskolákban, diákotthonokban alakultak ki, ezután terjedt át a járvány a családtagokra, illetve a különféle vállalatok alkalmazottaira. Az azonban súlyos problémát jelent, hogy hiába a komoly tesztkapacitás, a mintavétel eredményére gyakran tíz napot kell várni. Jean Castex kabinetje nemrégiben új stratégiát jelentett be, s a járvány elleni küzdelembe a régiókat is jobban be akarja vonni, sokhelyütt azonban arra panaszkodnak, hogy továbbra is Párizsból akarják irányítani ezt a küzdelmet, s a decentralizáció igen nehézkesen halad.