A kabinet tavasszal, a veszélyhelyzet idején hozott egy kormányrendeletet a különleges gazdasági övezetek kialakításáról. A különleges gazdasági övezetekkel rendelkező településeken ez alapján a helyi adóztatás joga, és a településszervezés átkerült a megyei önkormányzatok hatáskörébe. A rendelet alapján az ország első különleges gazdasági övezete a gödi Samsung-gyár és környéke lett, megfosztva ezzel a várost egyebek közt az iparűzési adó bevételektől, és a terület feletti ellenőrzéstől.
A városban tiltakozás követte az Orbán-kormány lépését, amit az ellenzéki vezetésű önkormányzatok elleni bosszúnak tekintettek, ugyanakkor az ellenzéken belül is politikai vihart kavart. Az 59 parlamenti képviselő beadványában a két idevágó kormányrendelet nemzetközi szerződésbe való ütközésének megállapítását, illetve alaptörvény-ellenesség miatti megsemmisítését kérte az AB-től, ám az alkotmánybírák érvelése szerint már mindkét rendelet hatályát vesztette a veszélyhelyzet nyár eleji megszüntetése után, így nem foglalkozott érdemben az alkotmánybírósági beadvánnyal. Pedig a kormányrendelet rendelkezései beépültek a később elfogadott, a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló, 2020. évi LIX. jogszabályba.
