Előfizetés

Újabb 6,6 milliárd forintot kap Pintér tárcája „a rendkívüli migrációs nyomás” kezelésére

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.14. 22:12
Orbán Viktor a szögesdrót árnyékában
Fotó: Facebook/ Orbán Viktor
Az áprilisi 30 milliárdos plusz sem volt elég, megint kisegítették a Belügyminisztériumot.
Bár már öt éve a menekültválságnak, kormány szerint még mindig „Rendkívüli migrációs nyomás” éri az országot, így újabb forrásokat küldenek a helyzet kezelésére: a szerdai Magyar Közlönyből derül ki, hogy az Orbán-kabinet 6,6 milliárd forintot utalt a Belügyminisztériumnak erre a feladatra, méghozzá azonnal hatállyal. Ez már a második forrásbővítés az idén, áprilisban ugyanis 29,6 milliárdot adtak a Pintér Sándor vezette minisztériumnak, szintén a rendkívüli migrációs nyomásra hivatkozva. A tavaszi utalás hetében egyébként
Magyarországon 12 megakadályozott tiltott határátlépés történt, és 21 főt állítottak meg, majd kísértek vissza az ideiglenes biztonsági határzáron

 a rendőrség hivatalos közlése szerint.
Most valamivel élesebb a helyzet, mivel a 41. héten 281 megakadályozott tiltott határátlépésről és 1144 feltartóztatott majd a kerítésen túl visszatoloncolt határsértőről számol be a police.hu – ez azonban elenyésző szám a 2015-ös válság napi több ezres határátlépéséhez képest. 
A folyamatos keretbővítést az is magyarázhatja, hogy a belügy idén januárban alig 737 millió forintot különített a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra. Magyarországon egyébként 2015 szeptembere óta életben tartják tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, bár ennek törvényi feltételei sem adottak.

Jutott pénz az erdélyi intézményeknek is

Nem csak a belügynek jutott ugyanakkor pluszpénz: egy másik, a Közlönyben szereplő kormányhatározat azonnali hatállyal 1,4 milliárd forintot biztosít „az erdélyi intézmények programjainak és működésének finanszírozásához”, a Bethlen Gábor Alap közreműködésével. 

Orbán helyett akkor is egy arrogáns államtitkár válaszol, ha épp az arrogáns államtitkárokról kérdezik

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.14. 21:19
Schanda Tamás
Fotó: MTI Fotószerkesztõség/Botár Gergely/kormany.hu / MTI
Schanda Tamás „illetékességből” reagált a személyét érő, de a miniszterelnöknek címzett panaszlevélre – válaszában pedig nem volt sok köszönet.
Az írásbeli kérdés-válasz parlamenti műfajának teljes reménytelenségére világít rá az a levelezés, amit Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa igyekezett folytatni Orbán Viktorral. Kocsis-Cake arra emlékeztette a miniszterelnököt, hogy az elmúlt hónapokban számos államtitkár, miniszter adott kurta, semmitmondó vagy akár teljesen oda nem illő válaszokat az ellenzéki képviselők megkeresésére. „Emellett számos írásbeli kérdésnél vehető észre, hogy a válaszoló államtitkárok ugyanazt a választ adják több kérdésre, még akkor is, ha akár 4-5 hónap telt el a feltett kérdések közt, az arrogáns, gyalázkodó stílust nem is említve” – tette hozzá a Párbeszéd politikusa – „a legjobb példa erre Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai minisztérium államtitkára, aki idén még egyetlen szakmai, a feltett konkrét kérdésekre irányuló választ sem adott.” Schandáról korábban mi is megírtuk, hogy bármilyen ellenzéki kérdésre feltalálta az instant, tökéletes választ, amikor a fertőtlenítőszerek árára vonatkozó egzakt kérdésre egy Orbán-idézettel felelt.   Kocsis-Cake Olivio emlékeztetett, hogy a pontos, részletes válaszadás a kormánytagok részéről nem kedv kérdése, hanem törvényben rögzített kötelességük, és ezzel tájékoztatják a választópolgárokat is -
amikor tehát félrebeszélnek vagy tényleges információközlés nélkül vádaskodnak, akkor lényegében törvényt sértenek.

Az ellenzéki képviselő három kérdést tett fel Orbán Viktornak:
  • Mi az oka annak, hogy az államtitkárok (vagy akár egyes esetekben a miniszterek) nem látják el a jogszabályokban előírt feladataikat, nem nyújtanak valódi tájékoztatást az országgyűlési képviselőknek, valamint így a választópolgároknak sem?
  • A feladataikat megfelelően el nem látó államtitkárok figyelmeztetése meg fog-e történni?
  • Mi az Ön álláspontja arról, hogy miniszterei és azok államtitkárai nem teljesítik megfelelően a törvényekben előírt kötelezettségeiket?
A kérdéseket értelemszerűen a miniszterelnöknek címezte, de azokra „feladat- és hatáskör szerinti illetékességből” nem más, mint a bepanaszolt Schanda Tamás válaszolt.  Az innovációs tárca államtitkára nem is türtőztette magát: kifejtette, hogy a „mérhetetlen támogatottságú” Párbeszéd semmibe veszi a demokráciát, megsérti az Országgyűlés méltóságát, a Gyurcsány-párttal karöltve a határon túli magyarok ellen uszít, a bukott Gyurcsány és Bajnai-kormányok politikáját folytatná, Brüsszelben a saját hazája ellen dolgozik, mások adófizetői forintjainak elbulizására szólít fel, és - ha az eddigiekből nem következett volna egyértelműen - Soros György programját valósítja meg. „A tények makacs dolgok. Szégyelljék magukat” - zárta indulattól fűtött levelét Schanda. 
Hogy az államtitkárok hanyagságát firtató kérdésre „illetékességből” pont egy érintett államtitkár válaszolhat, durva párhuzammal élve olyan, mintha a hivatali visszaélés miatt felettesénél bepanaszolt rendőr megkapná a feljelentő címét, telefonszámát, hogy rendezze saját belátása szerint az ügyet. A megoldás ugyanakkor többszörös üzenetet hordoz: egyrészt, kitűnik belőle, hogy miniszterelnöknek nincs ideje, kedve ellenzéki képviselők leveleire reagálni – ezt a feladatot minden esetben valamelyik megbízottja látja el – másrészt, a kormányzat rendszere teljes mértékben összezár a kritikával szemben. 

A kormány kedvenc témái kevésbé érdekli a fiatalokat

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.10.14. 19:04

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
A magyar fiatalok mindössze 17 százalékát érdekli nagyon a politika, a városban élő, magasabb végzettségűek körében magasabb ez az érték, míg 38 százalék nem érdeklődik iránta - ismertette a Visegrádi 4-ek országaira kiterjedő, a fiatalok politikai attitűdjét vizsgáló felmérés eredményét Molnár Csaba, a Political Capital elemzője.
A járvány viszont a fiatalok körében növelte az érdeklődést a politika iránt, a válaszolók fele nyilatkozott így. A megkérdezettek 46 százaléka vett már részt választáson, harmaduk írt már alá online petíciót, de kevesebb mint tizedük vett részt önkéntes munkában vagy éppen politikai demonstráción. A kutatásban részt vevők 31 százaléka nem végez semmiféle politikai aktivitást, 13 százalékuk teljesen el is zárkózik ezektől. Ezzel összefüggésben áll, hogy a fiatalok nagy többsége (60 százalékot meghaladó arányban) elégedetlenek a kormánnyal és általában az ország politikai helyzetével is. A legnagyobb problémának (72 százalék tette ezt az első helyre) az egészségügy helyzetét tartják, ezt követi az infláció (67 százalék) és a korrupció (62 százalék), míg a koronavírus a 17 kategóriából a 13. helyen szerepelt csak – igaz, a júniusi mintavétel idején még sokkal jobbnak tűnt a helyzet. Érdekes, hogy a kormány által napirenden tartott témák (nemi szerepek átalakulása, bevándorlás, nemzeti kultúra elleni fenyegetések) csak a megkérdezettek mintegy negyedét aggasztották komolyan. A többség ugyanakkor inkább elégedett a kormány koronavírussal kapcsolatos tájékoztatásával és 70 százalékuk „észszerűnek és érthetőnek” tartotta a kormány rendkívüli intézkedéseit is. Ugyanakkor a megkérdezettek 30 százaléka szerint kínai, 24 százalékuk szerint amerikai tudósok szabadították a világra a koronavírust, míg 42 százalék egyik elméletben sem hisz. Ugyanakkor a megkérdezettek 79 százaléka kifejezetten demokrácia párti, míg 23 százalék szerint egy autokrata vezető lenne jó az országnak. A többi V4-es országgal összehasonlítva viszont kiderül, hogy a magyar fiatalok közéleti érdeklődése még mindig magasabb mint a cseheké, de némileg alacsonyabb, mint a lengyel vagy a szlovák fiataloké, de a „politika iránt nagyon érdeklődők” aránya mindenhol 20 százalék alatt van. Az „Elégedetlenek de (még) passzívak?” - címmel készült nemzetközi kutatást a National Democratic Institute nemzetközi civilszervezet megbízásából a Political Capital végezte a Mediánnal együtt, 750 fős mintán 16-29 év közötti fiatalok körében idén júniusban.