Előfizetés

NVB: nem tartható népszavazás az ingyenes koronavírus-tesztről

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.15. 19:21
Aki tünetmentes, annak fizetnie kell a tesztért
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A bizottság megtagadta a DK-s parlamenti képviselő kérdésének a hitelesítését.
Többségi döntéssel, 8 igen és 6 nem szavazattal megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) annak a népszavazási kérdésnek a hitelesítését, amelyet Sebián-Petrovszki László DK-s országgyűlési képviselő magánszemélyként nyújtott be a koronavírus-fertőzést kimutató tesztelés ingyenességéről – derült ki a Nemzeti Választási Iroda honlapján olvasható csütörtöki határozatból. A kérdés így szólt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam biztosítson a tömeges megbetegedést okozó COVID-19 fertőzés miatt térítésmentes SARS-CoV-2 PCR-tesztet minden Magyarországon tartózkodó magyar és európai uniós állampolgár részére?”

Az NVB szerint azért nem lehet népszavazást tartani a témában, mert a tesztelés szabályozása kormányrendeleteket érintene, márpedig az alaptörvény szerint csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet országos népszavazást tartani. Másrészt az NVB azt is állította, hogy nem egyértelmű a kérdés. Ezt a következőképpen indokolták: 
„A választópolgárok a kérdésben hivatkozott ingyenes teszt biztosítására való kötelezésből azt a téves következtetést is levonhatják, hogy jelenleg nem érhető el ingyenes PCR teszt, ezzel ellentétben a jelenleg elvégzett tesztek igen nagy részét a társadalombiztosítás finanszírozza.”

Mint hozzátették, „térítési díjat csak a tünetmentes, saját kezdeményezésre tesztelők fizetnek”, azonban a Népszava szeptember elejei összeállításából kiderült, ezen a téren lényegében Bulgáriával állunk egy szinten, az európai országok többségében tömegesen elérhető az ingyenes tesztelés. A határozat ellen 15 napon belül a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nyújtható be az NVB-nél. Ezt meg is teszi Sebián-Petrovszki László. A parlamenti képviselő, egyben a DK pártigazgatója pártja honlapján szégyenletesnek nevezte „a fideszes többségű NVB” határozatát, és az ügyben a Kúria döntésében bízik.

Pénzt nem ad rá, viszont átvenné a fővárosi nagyberuházások egy részét az állam

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.10.15. 18:50

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kormány szívesen befejezné a biodómot, átalakítaná a belvárosi Duna-partokat, továbbvinné a budai fonódót és megépítené a Gellérthegyi siklót.
Egészen másként ítélte meg a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának mai ülését a kormány megbízásából tárgyaló Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, illetve Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. Fürjes szerint a megbeszélés sikeres volt, mivel számos kérdésben közös nevezőre jutottak, míg más vitás ügyeket végre sikerült lezárniuk. Ezek közé tartozik a Lánchíd felújítása, amelyhez a kormány 6 milliárd forint támogatást ígért, de az erről szóló kormányhatározatot eddig nem sikerült úgy módosítani, hogy kizárólag az átkelő rekonstrukcióra is felhasználható legyen. Az eredeti ígéret szerint a híd, az alagút és a 2-es villamos aluljárójának felújításához együtt adta volna a támogatást a kormány. Fürjes mindenkit újfent megnyugtatott: a főváros megkapja a pénzt, igaz csak a felújítás utolsó számlájára, miután a főváros kifizette az addigi munkálatokat. A kormány ragaszkodik ahhoz is, hogy a hídon legfeljebb 18 hónapig korlátozzák majd a forgalmat. Ez viszont minden bizonnyal drágítja majd a felújítást. A kormány támogatja a belvárosi rakpartok gyalogos és biciklibarát átalakítását, sőt olyannyira tetszik neki az ötlet, hogy át is venné a fővárostól három másik beruházással együtt. Így állami forrásokból fejeznék be a biodómot, vinnék tovább a budai fonódót a Műegyetem rakparton, illetve megépítenék a Gellérthegyi siklót is. Az átvállalt beruházások összértéke 55 milliárd forint lenne. Bár ezen volt némi polémia a sajtótájékoztatón. Az pedig már eldőlt, hogy a gödöllői HÉV és az M2-es metró összekötését célzó projektet átveszi az állam, lévén a HÉV üzemet Tarlós már korábban átadta. Kiss Ambrus nem tagadta, hogy a fővárost alaposan meglepte a kormány fenti javaslata, így az FKT ülésén nem tudtak azonnal választ adni a felvetésre. A fővárosi döntéshozatalt erős korlátok közé szorítja, hogy a kormány elutasított minden önkormányzati pénzügyek rendezésére irányuló városvezetői javaslatot. Így a kabinet nem hajlandó visszatérni a szolidaritási hozzájárulás Tarlós István főpolgármestersége idején fizetett 10 milliárdos összegéhez, hanem az öt évvel ezelőtt bevezetett képlet alapján az idén 12 milliárddal, jövőre 24 milliárddal többet vár a fővárostól. A kormány nem engedélyezi egy újabb 70 milliárd forintos hitel felvételét és nem támogatja a főváros budapesti nagyvállalatokat sújtó újraindítási adó bevezetését célzó felvetését. S hogy a kalodát még szűkebbre vegye: visszatáncolt a kormány attól a korábbi ajánlatból is, miszerint a Hermina garázsra adott 6 milliárdos támogatást a biodómra is elköltheti a fővárost. A kabinet nagy hirtelen rendkívül fontosnak tartja, hogy a Liget szélén parkolóház épüljön. Holott korábban Vitézy Dávid a Budapest Fejlesztési Központ vezetője is azt mondta: „A Hermina garázst tökéletesen kiváltja a kisföldalatti Mexikói úti végállomásánál építendő, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa által jóváhagyott P+R parkolóház.” Kiss Ambrus a sajtótájékoztatón ismét elsorolta mindazon kormányzati intézkedéseket, amelyek súlyos lyukat ütöttek a főváros idei költségvetésén és fenntarthatatlan pályára állították azt a következő évekre. A főpolgármester-helyettes Fürjes Balázs optimizmusával ellentétben úgy ítélte meg, hogy a mai ülésen éppen a legfontosabb kérdésekben nem sikerült közelíteni az álláspontokat. A felek ugyanakkor megegyeztek abban, hogy a jövőre induló új uniós pénzügyi ciklus fővárost érintő forrásainak felhasználásáról egyeztetnek majd. A főváros hozzájárult a Közlekedési Múzeum Kőbányán történő felépítéséhez. A kormány pedig véleményezési jogot adott a fővárosnak a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésében. A nagykörúti biciklisávok és a Liget projekt ügyében viszont semmit sem közeledtek az álláspontok. A főváros ragaszkodik a kerékpársávokhoz, viszont nem járul hozzá a Nemzeti Galéria, az Innováció Háza és a Városligeti Színház felépítéséhez. A kormány pedig mindezeknek éppen az ellenkezőjét szeretné.

Kásler Miklós előírta, hogy a kórházaknak meg kell duplázniuk a készenlétben tartott ágyszámot

B. V.
Publikálás dátuma
2020.10.15. 17:25

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A kórházaknak az eddigi 10 százalék helyett az ágyak 20 százalékát kell fenntartaniuk a COVID-betegek ellátására.
Új egészségügyi utasítást adott ki Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere. A lapunk birtokába jutott, október 12-i keltezésű egyedi utasítás szerint egyes intézményeket kizárnak a koronavírusos betegek ellátásából, a COVID-fertőzöttek részére pedig az eddig előírt kórházi ágyszám dupláját kell fenntartani. Eszerint koronavírussal fertőzésgyanús, illetve igazoltan fertőzött személy nem kerülhet be a következő intézetekbe:
  • a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetbe, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetbe, valamint más egészségügyi intézmény akut szív- és érrendszeri betegségeket ellátó egységeibe,
  • az Országos Onkológiai Intézetbe, vagy más egészségügyi intézmény daganatos betegeket ellátó szervezeti egységbe,
  • minden gyermekellátó kórházba, klinikára,
  • diabéteszeseket ellátó egységbe,
  • pszichiátriai intézetbe, osztályra,
  • immunhiányosokat ellátó egységbe,
  • geriátriai, krónikus egységbe,
  • szülészetre,
  • fogyatékosokat ellátó intézetbe.
Minden olyan kórháznak, egészségügyi szolgáltatónak, amely nem kapott mentesítést a COVID-betegek ellátása alól,
„az összes ágyszámának eddigi 10 százaléka helyett az összes ágyszámának 20 százalékát kell, hogy készenlétben tartsa, azért, hogy ezen ágyak szükség esetén a COVID-19 fertőzött betegek ellátásába bevonhatóak legyenek”.

Valamennyi 200 fő feletti, bentlakásos idősotthonban biztosítani kell a gépi lélegeztetéshez szükséges feltételeket, így különösen a non-invazív lélegeztetőgépeket. Új előírás az is, hogy most már a járó- és fekvőbeteg ellátásában a magas kockázatú elektív beavatkozásokat csak akkor lehet elvégezni, ha a páciens rendelkezik egy negatív PCR-teszttel.   Az apás szülések továbbra is engedélyezettek, a szülőszobában jelen lehet az apa, illetve az anya által választott személye. Császármetszés esetén azonban nem tartózkodhat hozzátartozó a műtő légterében. Az egészségügyi szolgáltatók továbbra is kötelesek kiemelten őrizni a védőeszközöket, és nyomon követni azok nyilvántartását. Védett raktárban kell tárolni azokat, szigorú napi készletgazdálkodás mentén. Amennyiben egy dolgozó nem az előírásnak megfelelően használja a védőeszközt, fel kell hívni a figyelmét a rendeltetésszerű használatra. Ha ezután sem teszi meg, akkor „a munkavégzéstől a rendeltetésszerű használatig el kell tiltani”. Az utasítás rögzítette, hogy a 65 év feletti egészségügyi dolgozók részt vehetnek a betegellátásban.    A levéltől a 24.hu is beszámolt.

„Van ágy, van eszköz és van ember”

Az EMMI később közleményében azt írta: a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem most, hanem már hónapokkal ezelőtt utasította az emberi erőforrások minisztere a 200 fő feletti idősek számára bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó intézményeket, hogy biztosítsák a gépi lélegeztetéshez szükséges feltételeket. Szintén már több, mint egy hónapja utasította a tárcavezető a kórházakat is arra, hogy a korábbi 10 százalék helyett ágyaik 20 százalékát készítsék fel a koronavírusos betegek számára – tették hozzá. „A sajtóban megszellőztetett levélben egyetlen új utasítás sincs, az EMMI azzal kívánt segíteni az intézményeknek, hogy egy dokumentumban összefoglalta a még érvényben levő korábbi utasításokat. A lényeg: ahogyan a járvány első hullámában, most is van ágy, van eszköz és van ember. A magyar egészségügy képes a növekvő betegszámmal együtt járó feladatok ellátására, és valamennyi beteg gyógyítására” – fogalmazott a tárca.