Előfizetés

Kínai környezetvédelmi kérdésekkel indult Áder podcastje

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.10.26. 21:10

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
A köztársasági elnök hétfőn indult környezetvédelmi podcast-sorozatának első adásában Kína környezetvédelmi vállalásait értékelte szakértő vendégével, kínosan kerülve a magyar párhuzamokat.
Szokása szerint „biztonságosan” távoli és elemelkedett, jelen esetben kínai környezetvédelmi kérdések – amúgy viszonylag tárgyszerű – taglalásával kezdte hétfőn Áder János köztársasági elnök a hét végén beharangozott, Kék bolygó elnevezésű podcastjét. A köztársasági elnök ígérete szerint az új csatornán kéthetente boncolgatná vendégeivel a tágabb éghajlatvédelmi kérdéseket. Első beszélgetőtársával, Bartus Gábor közgazdász-környezetgazdásszal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatójával, a parlament mellett működő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkárával az Orbán-kormány – szakmailag amúgy élesen vitatható – klímapolitikájára még csak érintőlegesen se tértek ki. Igaz, leginkább Bartus Gábor szavaiból azért akár némi óvatos, áttételes noszogatást is ki lehetett hallani. Az instant rövidségű, félórás adás felütésében Áder János felhívta a figyelmet: az ENSZ szeptember végi, virtuális ülésszakán Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, hogy országa 2060-ra „klímasemlegessé” válik, vagyis akkorra lényegében megszüntetik szén-dioxid-kibocsátásukat. Ennek horderejét jellemzi, hogy a világ légszennyezésének negyede Kínából származik. Ehhez képest 2030-ig még saját bevallásuk szerint is tovább emelik a kibocsátást, amiként azt az elmúlt két év is tanúsította. (A zöld elkötelezettségét gyakorta „adatokkal” bizonyítani igyekvő köztársasági elnök ilyenkor vékony jégen jár: két éve összekeverte Kína éves légszennyezését annak változásával. Nemrég pedig úgy talált fogalmazni, hogy a kormány bezárja a Mátrai Erőművet, miközben azt – jelen állás szerint – átalakítják.) A köztársasági elnök által hivatkozott felmérések szerint a kínai termelés okozta környezeti károk elhárítása drágább az ország – amúgy jelentős – GDP-növekedésénél. Ráadásul a víz- és energiaigények növekedése rendre a többszörösen meghaladja gazdaság bővülési ütemét. A Stanfordi Egyetem általa hivatkozott kimutatása szerint az átállás a kínai GDP 40 százalékát igényli. Így derűlátó várakozással tekint arra, hogy a kínai kormány teljesíti-e vállalásait. Üdvözölte, hogy már ma Kína gyártja a világon a napelemek 70 százalékát, a szélkerekek felét és a Lítium-ionos akkumulátorok 77 százalékát. Bartus Gábor szerint ez kevéssé döntő szempont, hisz „mindent Kína gyárt”. Inkább az a kérdés, hogy e termékeket mennyire használják fel saját maguk. Arra is felhívta a figyelmet, hogy 2060-ig elosztva durván a GDP évi 1 százalékára rúgó költség adódik. Ennyi pedig fontos célok érdekében bármely költségvetésből lekanyarítható. Már csak azért is – érvelt a szakember –, mert a megújulós berendezések ára még a korábbi jóslatoknál is nagyobb mértékben esik. Ráadásul a szemléletváltás is gyökeres fogyasztáscsökkenést hozhat. Példája szerint ésszerű autómegosztással az utazási igény a jelenlegi gépkocsiállomány tíz százalékával is megoldható. Felhívta a figyelmet, hogy míg korábban csak a nagyon gazdag államok váltak környezettudatossá, addig ma már egy „alacsonyan vagy közepesen fejlett ország” is meg tud hozni ilyen döntést. Itt került elő Magyarország viszonyítási pontként, hisz a rohamléptekkel fejlődő Kína bármennyire is immár a világ vezető hatalmai közé tartozik, az egy főre eső GDP-jük még mindig csak a fele a magyarnak. Ha a kínaiak ténylegesen elkezdik megvalósítani terveiket, példaként szolgálhatnak „nagyon sok hasonló fejlettségi szinten lévő országnak, amelyeknek így nem nem kell évszázadokkal ezelőtti mintákat követő fejlődési pályát bejárniuk” – fogalmazott Bartos Gábor. Az életminőség és a természet megóvásának összeegyeztetése ma nem műszaki vagy gazdasági, hanem társadalomlélektani akadályokba ütközik. Voltaképp tehát csak a nemzeti közösségek elhatározásától függ, megmenekül-e a világ – tette hozzá. Áder János derűlátást sugalló megjegyzései kapcsán ugyanakkor megjegyezte: sok bejelentést hallott már, amit semmiféle konkrét intézkedés vagy megvalósulás nem követett. A beszélgetőtársak elemezték a kínai döntés lehetséges tovagyűrűző, áttételes kedvező hatásait. Abban is egyet értettek, hogy a Covid-járvány szomorú tapasztalatai közül akad olyan, ami környezetvédelmi szempontból hasznunkra fordítható. Áder János záró gondolatai szerint, ha a kínai ígéretek megvalósulnak – és miért ne legyünk optimisták –, abból „mi” is tanulhatunk.

Az elnök Orbán kapcsán propaganda-üzemmódba vált

Bár Áder János nem ódzkodik az Orbán-kabinet klímaintézkedéseinek „értékelésétől” sem, ez mindeddig szinte kizárólag a kormány által is ismételgetett, propaganda-ízű, szakmailag kifogásolható statisztikai összesítések felsorolására korlátozódott. A köztársasági elnök ugyanakkor a jelek szerint igazából a magyar kormánytól kellően távoli, általános, globális környezetvédelmi kérdések – gyakorta közhelyszerű – taglalásában érzi elemében magát. Igaz, eme nemzetközi mércék szerint az Orbán-kormány már csúfosan leszerepel. Ez pedig néha kínos helyzetbe hozza az Orbán-kormánnyal való szembehelyezkedést következetesen kerülő köztársasági elnököt.

A Kék bolygó podcast elérhetőségei

Soundcloud Apple Podcast Spotify Deezer Castbox Forrás: Köztársasági Elnöki Hivatal  

Egy hónapra leáll a termelés télen a kecskeméti Mercedes-gyárban

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.26. 19:33

Fotó: DUDAR SZILARD /
Októberben is szünetel néhány napra a gyártás.
A szokásos téli termelési szünetet várhatóan december 18 és 2021. január 17-e között tartja a kecskeméti Mercedes-gyár és előre tervezetten októberben is szünetel néhány napra a gyártás – közölte a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. hétfőn az MTI-vel. A karácsonyi szabadságolási időszakot kihasználva a szokásos téli munkálatokkal a gyár a következő termelési évre készül fel. Az átfogóbb átépítési munkák miatt a téli termelési szünetet a tervek szerint december 18-a és 2021. január 17-e között tartják. A Mercedes-Benz márka tulajdonosa, a Daimler AG március 17-én a koronavírus-járvány miatt megszakította a gyártást európai telephelyeinek nagy részén. Az intézkedés érintette a Mercedes-Benz kecskeméti gyárát is, ahol a legtöbb területen szintén felfüggesztették a munkát március 20-a és április 28-a között. A cég közölte: a gyárban augusztus 2-ától visszatértek a három műszakos munkarendre, így teljes kapacitással készülnek a CLA Coupé, a CLA Shooting Brake és ezek Plug-in Hybrid verziói a világpiac számára, valamint az A-osztály és kompakt modelljeik Mercedes-AMG Performance verziói. Az augusztus 20-ával kezdődő hosszú hétvégére tekintettel 17-e és 23-a között szintén szünetelt a gyártás. A döntés során figyelembe vették a munkatársak szabadságtervezési igényeit, másrészt ezeken a napokon karbantartási munkálatokat végeztek. Tájékoztatásuk szerint a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában október 23 és 28-a közötti néhány napon is szünetel a gyártás, szintén a nemzeti ünnepnek köszönhető hosszú hétvégét kihasználva. Ebben az időszakban is karbantartási és átépítési munkálatokat végeznek. A kecskeméti gyár több mint 4400 munkatársat foglalkoztat. 2019-ben mintegy 190 ezer Mercedes-Benz kompakt autót állítottak elő. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 2019-ben közel 3,7 milliárd eurós forgalmat ért el, amely az előző évhez képest 2,7 százalékos növekedést jelent. 

Alkotmánybíróság elé kerül a „rabszolgatörvény”

Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.26. 18:29

Fotó: Népszava
A veszélyhelyzet júniusi megszűnése után is életben tartotta a kormány azt a szabályozást, hogy a munkáltatók két éves munkaidőkeretet vezethetnek be, egyoldalúan.
A második rabszolgatörvénynek nevezett intézményt már születésekor is heves kritika érte a szakszervezetek részéről, amelyhez csatlakoztak az ellenzéki pártok is, kilátásba helyezve, hogy az alkotmánybíróság előtt támadják meg az átmeneti rendelkezésnek indult, de végül törvényben véglegesített szabályt. Miután a szakszervezeteket 2012 óta nem fordulhatnak közvetlenül az Alkotmánybírósághoz a munkavállalókat ért jogsértések miatt, az ellenzéki pártokhoz fordultak.  Tóth Bertalan, az Magyar Szocialista Párt (MSZP) társelnöke a Kordás Lászlóval, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökével hétfőn közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére az ellenzéki pártok támogatásával az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A beadvány mögé felsorakoztak a szervezést vállaló szocialistákon kívül a Párbeszéd, a Jobbik, a DK és az LMP képviselőcsoportjai és képviselői is. Tóth Bertalan elfogadhatatlannal tartja, hogy a munkáltatók a Munka Törvénykönyvétől eltérve, kollektív szerződés nélkül, a szakszervezeteket kikerülve egyoldalúan 2 éves munkaidőkeretet vezessenek be. Ez azt jelenti, hogy a dolgozóknak 2 év átlagában kell meglennie a heti 40 órás munkaidejüknek. Vagyis a munkáltató megteheti, hogy a 2 éven belül akár hónapokon keresztül is heti 6 napot dolgoztatja a beosztottjait, és sem túlórapénzt, sem pedig műszakpótlékot nem fizet nekik arra hivatkozva, hogy a ledolgozott munkaidőt a 2 éves munkaidőkereten belül egyszer majd kiadja. Itt sérül a pihenőidőhöz való jog, a fizetett szabadság kiadásának a rendje és jövedelemtől is elesnek a munkavállalók - tette hozzá a társelnök. Kordás László, a MASZSZ elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány elvette a dolgozóktól az Alaptörvényben is lefektetett alapvető jogot, a munkavállalók szervezkedési jogát, azt, hogy egységesen léphessenek fel a munkáltatói intézkedéssel szemben. A gazdasági erőfölény mindig a munkáltatónál lesz, míg a munkavállaló egyedül kiszolgáltatottá válik – tette hozzá. Az utólagos normakontrolltól mindkét szervezet azt várja, hogy az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alaptörvényellenesnek a munkáltatóknak visszaélésre is alkalmat adó rendelkezést és visszamenőleg semmisítse meg. Nem tudni, hogy erre mennyi az esély, ugyanis a munkaidőkeretet 3 évre kitoló, 2018-as, első rabszolgatörvényt annak idején jóváhagyta az Ab. A mostani beadványban a szakszervezet és a pártok többek között azzal érvelnek, hogy törvénytelen, ha a Munka törvénykönyvét és egy alkotmányos jogot is felülírhat egy regionális munkaügyi központ határozata, amelyik homályos és főképp titkos indoklással engedélyezi a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházást eszközlő vállalkozásoknak a kétéves munkakidőkeret bevezetését.