Csődöt mondott a kristálygömb

Sorozatban a második elnökválasztáson maradt szégyenben az amerikai közvélemény-kutató szakma. A felmérések alapján Joe Biden magabiztos győzelmére és a demokraták szenátusi előretörésére lehetett számítani, de ahogyan Hillary Clinton 2016-ban előrejelzett diadala, úgy az idei jóslatok sem igazolódtak be. A különböző kutatóintézetek mindkét alkalommal alulbecsülték a Donald Trump és a republikánusok népszerűségét, de vajon mi lehet az oka ennek?

Négy éve az amerikai közvélemény-kutatók szövetsége (AAPOR) fél éven keresztül kutatta az egész szakma becsületén csorbát ejtő, rendszerszintű mérési hibák okát. Az elkészült tanulmány végül három jelentős tényezőt tárt fel: az utolsó pillanatban Trump mögé álló nagyszámú bizonytalan szavazót, a későbbi elnök melletti elköteleződésüket szégyenlősen letagadó szimpatizánsait, valamint azt, hogy az intézetek nem megfelelően súlyozták a mintákat a megkérdezettek iskolázottsága alapján. A 2016-os fiaskó után a közvélemény-kutatók elvileg ezeket figyelembe véve kiigazították modelljeiket.

A 2018-as időközi választáskor valóban úgy tűnt, hogy megtörténtek a szükséges javítások, hiszen a különböző versenyek végeredményei többnyire igazolták az előzetes méréseket, ám idén mégis megint félresikerült valami. Egyes feltételezések szerint ennek oka, hogy a kutatóintézetek mégsem tudták maradéktalanul korrigálni a korábbi hibákat, de olyan magyarázatok is születtek, hogy a kiszámíthatatlanul viselkedő elnök személye a mérésekre is hatással van. “Talán, mint számos másik, Trumppal kapcsolatos dolognál, a felméréseknél is mások a szabályok, ha az ő neve szerepel a szavazólapon” - mondta el Christopher Borick, a pennsylvaniai Muhlenberg Főiskola közvélemény-kutató részlegének vezetője a Wall Street Journalnak. Előfordulhat azonban az is, hogy nem a kutatások tévedtek, hanem a Trump kormányzat anti-demokratikus erőfeszítése következtében sokan nem gyakorolhatták választójogukat - vetette fel a New York Timesnak lehetőségként Patrick Murray, a Monmouth Egyetem illetékes szakembere, aki szerint soha nem fogjuk megtudni, hány olyan levélszavazat volt, amelyet nem kézbesített a posta. A Boston Globe szerint a történelmi részvételi arány is hozzájárulhatott a pontatlansághoz, ahogyan az is, hogy Trump a vártnál jobban teljesített spanyolajkú szavazók körében.

Akármik is legyenek az okok, feltárásuk gyaníthatóan ezúttal is hosszú hónapokba fog telni. A szakma várhatóan ismét kísérletet tesz egy korrekcióra abban a reményben, hogy a 2024-es választás előtt már pontosabb kutatások készülhetnek. A rendszerszintű hibák kijavítása azonban nemcsak azért fontos, hogy a politikusok közötti versenyek eredménye könnyebben megjósolható legyen. A kutatóintézetek kristálygömbje a döntéshozók egyik legfontosabb eszköze arra, hogy a ciklus közben is meghallják a tömegek hangját és tisztában legyenek egyes intézkedések vagy kényes ügyek társadalmi megítélésével.