Sántítanak a kormány bevándorlási érvei

„Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amely beengedi a migránsokat. Brüsszel évek óta azon dolgozik, hogy Európát bevándorlókontinenssé tegye. Mi, magyarok azonban erre már többször is nemet mondtunk. Nem kérünk Brüsszel bevándorláspárti politikájából” – így magyarázta az EU költségvetésének és segélycsomagjának megvétózását közleményében az Orbán-kabinet. Valójában a jogállamisági feltételek nem a bevándorlásról, hanem az ügyészség és a bíróságok függetlenségéről, a tájékoztatás szabadságáról, a mindenkire egyformán kötelező törvényekről, a korrupció visszaszorításáról és szankcionálásáról szólnak - de még ha a migráció lenne is a lényegük, ahogyan Orbán Viktor állítja, akkor is tény, hogy ami a migrációs mutatószámokat illeti, Magyarország az Orbán-kormány alatt kifejezetten befogadóvá vált.

A kormány egyértelműen és visszatérően bevándorlókról, migránsokról ír, nem pedig menekültekről. A különbség jelentős: míg a háborús, politikai és gazdasági menekültek elé drótkerítést emeltek, addig – az üzletemberektől, vállalkozóktól kezdve a vendégmunkásokon át a letelepedési kötvénnyel érkező kétes múltú, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyekig – minden más migráns előtt szélesre tárták az ország kapuit. Olyannyira, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat adatai kifejezetten bevándorláspártinak mutatják az Orbán-kormányzatot. Ha tehát – miként azt a kormány állítja – „Brüsszel” ténylegesen a bevándorlók befogadása alapján döntené el, hogy melyik EU-tagállam minősül jogállamnak, akkor Magyarország semmit sem kockáztat.

A KSH adatai szerint 2010-ben – amikor Orbán Viktor ismét hatalomra jutott – 23,8 ezer volt a bevándorló külföldi állampolgárok száma. Ehhez képest tavaly már 55,2 ezer bevándorlót regisztráltak. Nem csak a bevándorlók száma, hanem az érkezők körének összetétele is jelentősen változott. Miközben például a Romániából érkezőké a harmadára csökkent, addig – a letelepedési kötvénybiznisz, a vendégmunkás-import és egyéb kormányzati lépések révén – az Ázsiából honosítottak számát a háromszorosára növelték. 2010-ben 4 ezer, tavaly pedig már több mint 12 ezer ázsiai származású ember telepedett le Magyarországon, ami megegyezik Balatonfüred város teljes lakosságával. Hasonló arányban emelkedett az Afrikából befogadottak száma is. A 2010 és 2020 között Afrikából érkezett bevándorlók száma összesen tavaly már túllépte a 10 ezer főt. Ukrajnából 2010-ben 1600-an, tavaly viszont már 21 ezren érkeztek – összesen ennyien élnek például Dunaharasztiban.

Magyarország a méreteihez képest az Orbán-kormány időszakában a más kontinensekről, főként Ázsiából és Afrikából érkezők befogadása alapján az európai elitbe került. Az Eurostat adatai szerint évi átlagban 1000 lakosra vetítve valamivel kevesebben jönnek hozzánk, mint Németországba – ott 10,8 ez a mutató, nálunk 8,5 –, de sokkal többen, mint a magyar kormánypárti médiában bevándorlóországként lefestett Franciaországba (5,8), vagy Portugáliába (4,2). Ráadásul az említett statisztika csak a 2018-as adatokat tartalmazza, miközben idehaza 2019-ben tovább gyorsult a bevándorlás.

Mint korábban megírtuk, Orbánék két intézkedéssel pörgették fel látványosan a Magyarországra irányuló betelepítést. Az egyik a letelepedési kötvények rendszere volt, amellyel négy év alatt 59 országból mintegy 20 ezren érkeztek 2013-tól, nagyrészt Kínából, Oroszországból, Iránból és Irakból. A Magyar Nemzet korábban arról írt: a program során nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül honosítottak között voltak terroristák, pénzmosók, emberkereskedők és más bűnözők is. A kötvénybizniszt a Transparency Magyarország egyik legnagyobb nemzetbiztonsági fenyegetésének nevezte.

A másik kiskapu az elvileg munkavállalási céllal Magyarországra érkezők és családtagjainak betelepedését megkönnyítő csomag volt. Ennek részeként a kormány elkezdte hirdetni a lehetőséget harmadik, EU-n kívüli országokban több százmillió forintért, 119-re emelte a munkavállalási engedély nélkül a régióból (Ukrajnából, Szerbiából) betölthető szakmák, munkakörök számát, a nemzetgazdasági tárca pedig 2017-ben külön projektmenedzsment-irodát hozott létre Budapesten az ukrán munkavállalók magyarországi elhelyezkedésének menedzselésére: ők szerzik meg az engedélyeket, a vízumot, az összes szükséges papírt az érkezőknek és családtagjaiknak, akikkel kapcsolatban szakértők a Népszavának külön kiemelték, hogy nem kárpátaljai magyarokról, hanem ukránul vagy oroszul beszélő ukránokról van szó.