Akár egy éves börtönbüntetéssel és 45 ezer eurós bírsággal is sújtható a munka közben lévő rendőröket arccal, vagy bármilyen más azonosítóval felismerhetően ábrázoló fotók publikálása mind a sajtóban, mind az online térben - így rendelkezik az az első olvasatban elfogadott francia törvény tervezet, amely miatt pénteken este és szombaton ezrek tiltakoztak Párizs és több francia nagyváros utcáin. A jogszabály ugyan azt írja elő, hogy ezeknek a felvételeknek a rosszhiszemű publikálása büntetendő, de a tiltakozók szerint ez „nettó cenzúra”, a törvénytervezet súlyosan sérti a sajtószabadságot, a rendőri visszaéléseket takargatja, a visszaélések bizonyítékait semmisítheti meg és ellehetetleníti a felelősségrevonást a túlkapásokat elkövető rendfenntartók esetében.
A francia nemzetgyűlés alsóháza által pénteken első olvasatban elfogadott tervezet, amelyről kedden szavaznak majd a képviselők, véglegesítéséhez azonban még szükség van a szenátus jóváhagyására is. Az Emmanuel Macron elnök pártja által kezdeményezett, az ellenzék egy része által is – 146-24 arányban - megszavazott jogszabály tervezet megosztja a francia társadalmat, mert sokan úgy vélik, a rendőröknek és családjaiknak szükségük van védelemre a fizikai és online meghurcoltatásokkal szemben. Pénteken elfogadták ugyan azt a kormány által utólag benyújtott módosítást, miszerint a tiltás nem sértheti az információhoz való jogot, Jean Castex miniszterelnök pedig úgy vélekedett, hogy ezzel a korrekcióval orvosolták a tervezet kétértelműségeit, egyaránt biztosított az információ szabadsága és a közbiztonságot szolgáló rendőrök védelme is, a tiltakozók azonban másképpen látják.
A rendőrség hatáskörét bővítő közbiztonsági törvénytervezetbe az elnök mögött álló parlamenti többség októberben építette be a rendőri szakszervezetek kérését, akik szerint a rendfenntartók egyre gyakrabban válnak agresszió és fenyegetések célpontjává. A rendőrségi fellépések ellen 2018, az erőszakos sárgamellényes tüntetések óta illetve a Magreb-országokból származó és a fekete bőrű lakosság köreiben végzett önkényes letartóztatások miatt éri egyre több bírálat. A szombati demonstrációkon többen sárga mellényt viseltek, a két évvel ezelőtt Franciaországot hónapokig uraló mozgalom szimbólumát.
Nem ez az egyetlen tiltakozó mozgalom, amellyel szembe kell nézni Emmanuel Macron kormányzatának, az utóbbi hetekben tanárok, diákok is egymásnak ellentmondó kérésekkel vonultak utcára. Vannak akik az iskolák teljes bezárását követelik, de olyanok is, akik épp azért tüntetnek, hogy a kormányzat biztosítsa a tanügyi intézmények kockázatmentes működését a koronavírus járvány idején is.
Az elmúlt héten Franciaországban látványosan csökkent a fertőzés üteme, Párizs a korlátozások fokozatos enyhítésére és tömeges oltásra készül. A második hullám idején az országban először október 17-től vezettek be éjszakai kijárási korlátozásokat 9 nagyvárosban, majd október végétől az egész országra kiterjesztették a karantént. A járványügyi helyzet javulása ellenére az óvintézkedéseket részlegesen fenntartják a közelgő ünnepek idejére is, hiszen a kormány előzetesen napi 5 ezerben maximalizálta a napi új fertőzések számát a karantén teljes feloldásához. A járvány jelenlegi üteme alapján ez szakemberek szerint januárban érhető el. Macron elnök kedd este élő televíziós beszédben ismerteti a karantén fokozatos feloldásának ütemtervét. Párizs bízik a vakcina januári érkezében, a polgármesteri hivatal máris kijelölte azt az öt helyszínt, ahol a lakosság jelentkezhet oltásra.
