Előfizetés

Online térbe menekülnek a színházak

Balogh Gyula Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.11.24. 06:00

Fotó: MÉSZÁROS CSABA / ÁTRIUM
A tavaszihoz hasonlóan a bezárások leginkább a magán és a független kulturális szférát sújtják, de nehéz helyzetbe kerültek önkormányzati és vidéki együttesek is. Legkönnyebben a nagyobb költségvetésű állami társulatok úszhatják meg az újabb kényszerszünetet.
December 11-ig 29 leszervezett előadást voltunk kénytelenek elhalasztani, amelyekre pótló időpontot kell találni, tehát amikor majd megnyithatnak a színházak, további egy hónappal hosszabbítja meg az agóniát a már kitűzött előadások lebonyolítása – mondta Ugrai István a magánkézben lévő Átrium Színház művészeti vezetője. - Három bemutatót kell(ett) eltolnunk, ebből egyet terv szerint bepróbálunk, egynek a főpróbahete szakadt félbe , egyet később tartunk meg. Januárra tervezett premierünket december 2-án kezdjük próbálni, egyelőre nem tudva, eljuthat-e a bemutatóig. Az Átrium 2018-ban 220 millió forintos taóra lett volna jogosult, ezt tekintjük alapbázisnak, a jegyárbevételen felül ennyi kellene ahhoz a működéshez, amellyel a színház normális üzeme lebonyolítható lenne. 2020-ban az elmaradt előadások következtében a jegybevételek is drasztikusan csökkentek, az állami pályázatokon mindössze körülbelül 74 millió forintot kaptunk. A fővárosi és a II. kerületi önkormányzat támogatása, valamint közönségünk segítsége és az épület tulajdonosainak hozzájárulása teszi egyáltalán lehetővé, hogy még nyitva lehessen a színház. A jövő évről még semmi információnk nincs, ez is eléggé kétségbeejtő, de nagyon bízunk az ő további támogatásunkban, hogy abban a remélhetőleg nem túl távoli jövőben, amikor lesz vakcina és nem végletekig terhelt egészségügyi ellátórendszer, majd újra játszhassunk. De az Átrium mint intézmény helyzeténél sokkal aggasztóbb a színészek, alkotók, művészeti munkatársak helyzete. Arányaiban az Átrium – ahogy más magánszínházak, társulatok esetében is – sokkal kevesebb embert tud foglalkoztatni, mint egy kőszínház, noha egy előadás lebonyolításához nem biztos, hogy kevesebb emberre van szükség. Az alkalmi feladatot ellátók – előadóművészek, tervezők, műszak, díszítők, háttérdolgozók és rendezők: jogdíjasok, megbízási szerződésesek, egyéni vállalkozók, katások – egzisztenciája végveszélybe került, hiszen most nem tudnak dolgozni, ezért fizetést sem kaphatnak. Ők azok, akik tavasszal minden tartalékukat felélték, és joggal reménykedtek a kormányzat szeptember eleji ígéreteiben, abban, hogy képesek kordában tartani a vírust. Nekik most ki segít? Őket nem támogatja, hogy az alkalmazottak után nem kell járulékot fizetni. Több munkatársunk gondolkodik a szakma feladásán, van, aki már elhagyta a szakmát, van, aki az országot is – jegyezte meg Ugrai István.  

Előre menekülve

Van, aki radikális lépést tett, ilyen a fővárosi fenntartású Örkény Színház, amely saját beruházásból kiépítette stream-stúdióját, és megkezdte előadásai rendszeres online közvetítését Az első hullám idején március közepétől évad végéig tartó jegybevétel kiesés, illetve a második hullám okozta októberi zárás miatt idén már nem számítunk a pénzügyi feltételek javulására, így nagyjából 5 havi jegybevétel kieséssel kalkulálunk – mondta Bagi Andrea, az Örkény Színház gazdasági igazgatója, de hozzáteszi, hogy ezt valamelyest pótolja a streamelt előadások bevétele, azonban a stream-stúdió kiépítése, az eszközbeszerzések, illetve a stúdiót működtető szakemberek díjának költsége egyelőre magasabb, így ebben az évadban ez inkább a színház működését biztosítja. Az Örkény Színház arra törekszik, hogy ne kelljen munkavállalóitól megválnia, ez a tavaszi pandémia idején is kiemelten fontos volt számukra. Úgy gondolják, hogy az adófizetési könnyítés némi kompenzációt jelentene, ez azonban csak olyan munkavállalók után jár, akit a színház elbocsátott volna, tehát miután az Örkény Színház elbocsátásokra nem készül, nem veheti igénybe ezt a segítséget. Az EMMI-től azt az információt kapták, hogy a tavaszi járulékfizetési könnyítéshez hasonló rendelet kiadását kezdeményezi a Pénzügyminisztériumnál.  

Mindenki maradhat

 A tatabányai Jászai Mari Színház arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kialakult helyzet miatt ötven százalékkal csökkent a bevételük. A túléléséért igyekeznek spórolni, újra tervezik az évadot és az online térben is gondolkodnak. De nem küldenek el senkit és a béreket is ki tudják fizetni ebben az évben. A kérdésre, hogy számítanak-e valamilyen kompenzációra, azt a választ adták, hogy a minisztériumtól nem, de az önkormányzat 15 millió forint kompenzációt adott a színháznak. Azzal kapcsolatban, hogy eddig miként érintette a járvány a társulatot, úgy fogalmaztak, eddig szerencsések voltak, időben tudtak reagálni és a kellő óvatosságuknak köszönhetően nem alakult ki az intézményben gócpont. A mostani helyzetben a Nemzeti Színház hozzávetőlegesen 70-80 millió forintos saját bevételkiesésnél tart, ennek ellenére a bérek kifizetéséről gondoskodni tudnak, nem tervezik egy munkavállaló elküldését sem. A színház mindent megtesz azért, hogy ebben a nehéz időszakban se veszítse el a kapcsolatot a közönségével, így online felületein keresztül szólítja meg a nézőket, például a Rómeó és Júlia spotverseny, vagy a karácsonyi kívánság akció keretében. A munka nem állt me, a társulat folyamatosan dolgozik a repertoár felújításán, illetve készül a Rómeó és Júlia premierjére, sőt decembertől a közönség az online térben is találkozhat a Nemzeti színművészeivel, akik streamelt tartalmakon keresztül törekszenek majd arra, hogy könnyebbé tegyék mindenki számára ezt a nehéz időszakot. - Intézményünk nem számol elbocsátásokkal. Kollégáink – természetesen a járványügyi intézkedések betartásával –, jelenleg is dolgoznak – közölte lapunkkal a Magyar Állami Operaház. Hozzátették: A folyamatosan működő díszlet, jelmez és kellékgyártás mellett az énekkar tavaszi feladatait tanulja, a balett formában tartja magát, lemezfelvételeket készítenek, opera- és balettfilmet forgatnak, készítenek heti televíziós magazint, csinosítják az Eiffel Műhelyházat, évadokat és új infrastrukturális projekteket terveznek, felkészülnek az Operaházba egy év múlva történő visszaköltözésre. Emellett az Opera munkatársai az Országos Mentőszolgálattal együttműködve nyújtanak betegirányító segítséget a frontvonalban dolgozóknak. A nézőkkel online csatornákon tartják a kapcsolatot. A programok elérése egyenként is soktízezres. Ha pályázatuk sikerrel jár, tovább bővül az online repertoár: Goldmark Sába királynője című művéből készül többkamerás felvétel. Az intézmény több mint 1300 munkatársa közül – beleértve a magánénekeseket és a gyermekkar tagjait is – 2020. november 16-ig 36 aktív és gyanús/valószínűsített esetet tartanak számon és 130-an már meggyógyultak a koronavírus-fertőzésből. Ha csak a munkavállalói létszámot nézzük (1121 fő) a gyógyulti létszám 83 és az aktív beteg 20 fő.   

Versenyfutás a stábokért

A Pécs városa által – a Zsolnay Kft-n keresztül - fenntartott nemzeti minősítésű Pannon Filharmonikusok (PFZ) éves költségvetése 1 milliárd 50 millió forint. Bevételük 80 százaléka állami és önkormányzati támogatás – amit meg is kaptak - a fennmaradó 20 százalék a működési bevétel. 135 munkavállaló dolgozik náluk, ezért az első hullám idején a járulékkedvezmény 50 millió forint megtakarítást jelentett – válaszolta Horváth Zsolt, a zenekar igazgatója a Népszava kérdésére. Zenészeik alapbért és emellé „szolgálatokhoz” (azaz koncertekhez és próbákhoz) kötődő gázsit kapnak, az idei elmaradt fellépések okozta veszteségük nem éri el a jövedelmük egytizedét. - A legnagyobb bajban a szabadúszó vendégművészek vannak, az elmaradó koncertek vis majornak minősülnek, ezért ők teljesen elesnek a gázsijuktól – mutatja be a bizonytalan szituációt. A zenekar a tavasszal elmaradt koncertek egy részét nyáron pótolta, a 2020-21-es évad külföldi vendégeit pedig a 21-22-es szezonra halasztották. - Nagyon gyorssá vált az átszervezés az egész világban, nem hallottam ezzel kapcsolatos jogi vitákról – meséli. A PFZ is streamel, bár a remek akusztikájú Kodály Központba is új technológiát kellett hozniuk. Ami a stábot illeti, különösen nem volt könnyű dolguk. - Egy szimfonikus zenekar online megjelenítéséhez speciális tudás kell, erre ma Magyarországon mindössze négy profi stáb alkalmas. Versenyhelyzetben vagyunk, most szinte mindenki a közvetítésre alkalmas csapatokhoz alkalmazkodik. Szerencsére mi úgy futottunk neki az évadnak, hogy havi két alkalomra már tavasszal lekötöttük őket – mondja Horváth Zsolt. Ami a streamelés árát illeti, az igazgató szerint eddig a brandépítés eszközeként ingyenes volt, ők is tartják így a kapcsolatot a többezres törzsközönségükkel. A kötődés ellenére sokkal kevesebben vesznek már koncertbérletet, ennek pedig biztosan lesz pénzügyi hatása - mondja végül Horváth Zsolt. 

Nem reménytelen a helyzet

Erdődy Orsolya, a Budapesti Fesztiválzenekar menedzser-igazgatója gyakorlott újratervező.  Hányszor tervezték eddig újra a 2020-as költségvetést? Folyamatos újratervezésben vagyunk. Amikor 2020. január 1-én átvettem a zenekar vezetését, az együttes jelentős anyagi gondokkal küzdött, amit elsősorban a tavalyi tao-kompenzáció megkurtítása okozott. Emiatt kellett 2019-ben lemondanunk projekteket és elbocsátanunk munkatársakat. 2020 március elején még nem volt ismert számunkra az idei támogatás mértéke, és ekkor jött a koronavírus-járvány. A magyar zenei szektor köszönettel tartozik a magyar kormánynak, mert a krízis ellenére többletforrásokat allokált a szimfonikus zenekarok támogatására. A BFZ esetében a Főváros is segítséget nyújtott – az idei támogatásemeléssel már majdnem helyreállt az a támogatási szint, amelyen 2015-ben, a drasztikus csökkentések előtt állt a zenekar. Az együttes 2020-ban 1,650 milliárd forint támogatást kapott az államtól, 240 milliót a fővárostól, ezek körülbelül az éves büdzsé felét teszik ki. Ezt a két támogatást egészíti ki alapesetben még az 1,6-1,7 milliárd forintnyi saját bevételünk, ami a turnék honoráriumából, szponzorációból és jegybevételből tevődik össze. Melyik bevételi forrás apadt leginkább? A múltban az a hagyomány alakult ki, hogy általában kéthavonta utaztunk egy nagy nemzetközi turnéra Európába, az USA-ba vagy Ázsiába, ez adta eddig az éves saját bevételünk egyharmadát. Lényegében ez esett ki az idei évből, mellette pedig az itthoni jegybevétel egy része. A muzsikusok belsős munkavállalók? A zenekar „kemény magjának” van ún. készenléti szerződése, ez fix havi bevételt jelent számukra, ezt egészítik ki a projektenkénti honoráriumok. Miután sokkal kevesebb volt a koncert, kevesebbet is kerestek a zenészeink, bár próbáltunk kompenzálni a közel 80 élőben streamelt Karanténesttel és Szerenád koncertekkel. A szeptemberi és októberi koncertjeinket meg tudtuk tartani, novemberben pedig – legutóbb a hétvégén a Müpából – élőben streamelte hangversenyünket a Mezzo TV, így világszerte közel 40 országban láthattak minket. Kellett külön költeni a streamelésre? Műszaki eszközök, stáb? A BFZ évek óta streameli minden koncertjét, próbákat is rendszeresen közvetítettünk így, és bár a közönség nélküli koncert más, nagyobb apparátust igényel, ez nem okozott gondot számunkra. Mit tapasztaltak az elmaradt koncertekkel kapcsolatban? Visszakérték a nézők a jegyek árát? Három lehetőséget kínálunk: visszafizetjük a jegyek árát, a közönség beválthatja jegyeit egy későbbi koncertre, és dönthetnek úgy is, hogy nem kérik vissza a jegyárat, ezzel a zenekart támogatják. Ha valaki nem kéri vissza a jegyei árát, azt a lehetőséget is választhatja, hogy egy neki kiküldött linken online visszanézi a koncertet. Hálásak vagyunk lojális közönségünknek, mert jellemzően nem kérték vissza a már megvett jegyek árát. Többféle a gyakorlat: vannak társulatok, zenekarok, amelyek ingyen hozzáférhetővé teszik online eseményeiket, vannak, amelyek jegyet árusítanak ezekre is. Mit tesz a Fesztiválzenekar? A nemzetközi tapasztalat az, hogy jellemzően nem ingyenesek az online közvetítések, és mi sem szeretnénk kiszolgáltatni a művészeket, akiknek a koncertbevétel a jövedelmük. Csatlakoztunk több nemzetközi platformhoz, ezek fizetősek, de a bérleteseinknek nem kell jegyet vásárolniuk a streamelt koncertekre. Emellett rendszeresen vannak ingyenes streamjeink is, most például az Online Zenés körút című sorozat, melynek keretében fővárosi intézményekből jelentkezünk be – természetesen közönség nélkül. Meddig látnak előre? Normál kerékvágásban most a 2023–24-es évadot terveznénk. Annyit tudunk már, hogy a 2021-es tavaszi meghívásaink közül a brüsszelit és a New York-it lemondták, de bízunk abban, hogy egy-két európia városban „rezidenciákat” tudunk kialakítani, és miután a Fesztiválzenekar sokféle formációban tud fellépni, nem reménytelen a helyzet. A világ egy ideig azonban nem lesz olyan, mint eddig: a fesztiválok és koncerttermek anyagi nehézségekkel küzdenek, sok szponzor megszüntette a támogatást. Ezenkívül sok helyen – így a BBC Proms fesztiválon – inkább a hazai művészeknek biztosítanak fellépési lehetőséget, mint a külföldi előadóknak.   

A vírus miatt elnapolták a díjátadót

Torma Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.11.23. 10:00
Gyermely településközpont épületei
Fotó: Balazs Danyi / Danyi Balázs
A pandémia elmaradt a Média Építészeti Díj november 21-re tervezett díjátadója, mi most bemutatjuk a döntős épületeket.
Az Építészfórum által szervezett Média Építészeti Díja (MÉD) az elmúlt évtizedben szép lassan a kortárs építészet legnagyobb/leglátványosabb/legnagyobb figyelemmel kísért eseménye lett. Idén összesen 59 épületet, 84 tervet és 22 környezeti alkotást neveztek, közülük választott ki az Indira van’t Klooster holland építész által vezetett előzsűri három kategóriában (épület, terv, és idén először, épített környezet) tíz-tíz-tíz pályamunkát. Az előválogatott pályázatokról a Média zsűri hozta volna meg a végső döntést: az épület és terv kategóriában. Mi most – egyelőre végső győztes nélkül – az előbbi öt finalista épületet mutatjuk be. Buszpályaudvar Budaörsön (tervezők: Dobos Botond és Kurucz Olívia) Panel lakótelep, sorházak, sportpálya, az autópályákhoz közeli dobozáruház negyed – ezek közé került az új buszpályaudvar. Nem illeszkedik, mert nincs mihez, inkább rugalmasan igazodik a közlekedési funkciókoz, aztán azért a fényvisszaverős, szürke tömböt feldobja néhány vidám színnel. Egyszerű, nyújtott pavilon, tetővel és a kiszolgáló funkciókkal, minden sallang nélkül akarja szolgálni azt, ami. Nem akar többnek látszani, ugyanakkor hiányérzetünk sem lehet, pedig csak egy több tételes csomópont fejlesztés első üteme. Ráadásul a tervezők gondossága az épületen túl is terjedt: a maradékterületek köztes zöldszigetei egyszerre mutatnak jól és választják szét határozottan a jármű- és gyalogosforgalmat. Érdekes lett a döntősök mezőnye – persze minden év érdekes, mert úgy érezzük, az ötös skálája akaratlanul is valami olyat tükrözhet az adott év terméséről, amit magunktól nem vennénk észre. Minimum figyelemre méltó, hogy idén a zsűri három lakóházat választott ki, egy kisebb buszpályaudvar és egy községi településközpont mellé- ahol részben szintén lakóegységek is vannak.  Családi ház Üllőn (tervező: Konkrét Stúdió) Dupla kettősség – egy fekete ház, kivágott hasábjaiban finom faburkolat, ipari jelleg és mívesség egy dióligetben. A mai őszi környezetből inkább a fekete szálcement palaborítás virít ki, a tavaszi – nyári zöldből viszont a homlokzatot uraló, két beharapás vörösfenyő borítása a főszereplő. A forma itt is egyszerű, nyeregtetős, kissé elnyúló parasztházház, és mellé a hullámpala merész húzás, de működik, mert a hullámzó felülete plasztikai fényjátékoknak ad lehetőséget és a ház nem iparian kemény, hanem természetes lesz és kontrasztjaival barátságos. Ugye, megint az a kérdés, hogyan lehet a körtét összehasonlítani a naranccsal, epret a japánszilvával? Meg össze lehet-e hasonlítani egy cserépfalui átalakított parasztházat a budaörsi buszpályaudvarral vagy éppen Gyermely új településközpontjával? Cserépfalu, hétvégi házzá átalakított parasztház (tervezők: ARK Építész Stúdió) A matek egyszerű, csak nem mindig érzékelhető: a városi lakosság nő, a falusi csökken, a városi lakásárak emelkednek, a fogyatkozó kistelepüléseken viszont egyre nagyobb a kínálat üres házakból. Az egri tervező ez esetben azonos az építtetővel, aki hétvégi háznak vásárolta meg az Egerhez közeli Cserépfalu apró parasztházát. Ráadásul rögtön megvették a szomszédos üres telket is, és az egyik helyiség oldalát megnyitva, kissé kinyílt az egyszerű szoba-pitvar, pitvar-szoba parasztház, az eredeti udvar melléképületei is átalakultak, a valahai ólra például csinos kortárs felépítmény került. A tervezők a meglévő adottságokhoz igazodtak, a régi ház pedig úgy alakult át, hogy szegényes elemei előnybe fordultak: visszavakolás helyett látszóvá vált a kőfal, a meghagyott cementlapok és burkolatbeton nem hazudja el a százéves épület múltrétegeit. Idén talán az a legnagyobb hiány, hogy kimarad az a Ki mit tud?-os fíling, amit az élőzsűrizés adott mindig hozzá az élő műsorhoz. A zsűriző újságírók érvei, hol felerősítették, hogy kioltották egymást, folyamatos volt az érv pingpong – amikor már valaki meggyőzött az érveivel, a következő ugyanúgy képes volt – egészen másról meggyőzni. SA43 társasház a budai Hegyvidéken (tervezők: Varga Noémi (Numbernow) és Szelecsényi Balázs) Egy úri környéken álló társasház ilyen médiakörnyezetben eleve hendikepes, SA43 épület karakteres geometriája mégis imponáló. Déli oldala a Budavári panoráma felé és a szomszédos kertek felé fordul, tömbszerűen zárkózik el viszont az utcai forgalmi zajától. Markáns tömbje ugyanakkor nem várszerű, inkább mintha némi csavar lenne benne, homlokzata különböző méretű ablaknyílásokkal válik mozgalmasabbá. Gyermely, településközpont (tervezők: Gereben Péter, Marián Balázs) Gótikus templom, az egykori Metternich-kúria és persze a tésztagyár. A falu központja azonban máshová került, ahol a református templom körül a szocialista korszak megyei egyen modern stílusa alakította ki a sokadik helyi vonást nélkülöző középületi központot. Ez alakult most át jórészt a meglévő épületek átalakításával. Persze eltérő hangsúlyt kaptak a szolgálati lakóházak vagy éppen a Községháza – utóbbi azért új főbejáratával, átlényegülő külső formájával az új központ arca is lett. A gyermelyi településközpontban az az üdítően újszerű, hogy a szokásos patinázott formákkal nem múltat kívántak maguknak álmodni, hanem valami tudatosan formált jövőkép jelent meg. A járványhelyzet következtében tehát a november 21-re tervezett díjátadó elmaradt – idén már 16. alkalommal lett volna –, de ha a helyzet jobbra fordul, folytatják – a szigorú egészségügyi szabályok betartásával várhatóan 2021 elején újra lesz Média Építészeti Díj. 

Kultúra karanténban

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.11.23. 09:30

Fotó: Marty Sohl / Marty Sohl/Metropolitan Opera
A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk ezen a hasábon.     Elkapni a véletlent  A bomlás virágai - fejezetek a Hórusz Archívumból címmel nyílik Kardos Sándor virtuális tárlata a Műcsarnokban. A filmoperatőr privátfotó-gyűjteményéből összeállított kiállítást Bereményi Géza író nyitja meg. - A Hórusz Archívumban hozzá nem értő emberek kezén olyan képek készülnek véletlenszerűen, mintha azokat a híres francia fotográfus Henri Cartier-Bresson vagy André Kertész csinálta volna. Persze úgy, hogy a kép készítésekor sem a fotós, sem az alanyok nem voltak tudatában annak, amit csinálnak. Az archívum emblémájává kinevezett fotón például egy falusi környezetben látunk egy parasztasszonyt két gyerekkel, akik a képen tévesen nem középre kerültek, hanem a bal alsó sarokba, míg mellettük egy tizenkét éves forma, tök kopasz parasztgyerek éppen a fejére esik. A fotós tehát félrekomponált, miközben véletlenül elkapott egy fontos pillanatot. Utóbbi tehát a Hórusz Archívum fő gondolata: véletlenszerűen elkapni valami misztikusat. Valami olyat, ami szabad szemmel megfoghatatlan - mesélt az archívumról a Népszavának Kardos Sándor. Az eseményt a múzeum YouTube és Facebook oldalán teszik közzé este 7-kor. A kiállítás a megnyitót követően virtuálisan látogatható a múzeum weboldalán. Komédia Pécsről Állítólag mindenkinek létezik egy hasonmása a világon... Georges Feydeau életművének csúcsa, a vígjátékirodalom egyik legismertebb darabja, a Bolha a fülbe tavalyi, a Pécsi Nemzeti Színházban rögzített előadása látható az M5-ön. Méhes László rendezésében játszik a színház vezetését a múlt héten elnyert Lipics Zsolt és Vidákovics Szláven is. M5 21.00 Hvorosztovszkij, a szerelmes gróf  Verdi A trubadúr című operáját közvetíti a New York-i Metropolitan Operaház. Főszerepben a három éve, 55 éves korában elhunyt orosz bariton világsztár, Dimitirij Hvorosztovszkij látható. A Metropolitan zenekarát és kórusát Marco Armiliató vezényli, Leonorát az amerikai-kanadai szoprán Sondra Radavnovszkij, szerelmét, Manricot az argentin tenor Marcelo Álvarez énekli, akit tavaly a Müpában és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is láthatott a magyar közönség. A David McVidar rendezte, a nyers érzelmeket a középpontba helyező produkciót 2009-ben mutatták be. A felvétel november 24-én 1.30-tól 23 órán keresztül ingyen érhető el az operaház weboldalán.