Előfizetés

Már csak 80 intenzív terápiás szabad ágy van Romániában a koronavírusos betegek ellátásához

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.27. 17:57

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A romániai orvosok szigorúbb korlátozásokat sürgetnek.
Romániában, az egész országban már csak 80 intenzív terápiás ágy áll szabadon. Annak ellenére, hogy a napi 8-9000 új fertőzött esetében pár hét leforgása alatt 300 új páciensnek lenne szüksége intenzív terápiás ágyra – írja a Transindex.ro. Az intenzív terápiás ágyak a súlyos tünetekkel rendelkező koronavírusos betegek életben tartását segítik például az oxigénellátás biztosításával. Azonban mivel ezek hamarosan elfogynak, a romániai orvosok szigorúbb korlátozásokat sürgetnek. Radu Tincu, a Floreasca kórház intenzív osztályának orvosa szerint egyre rosszabb helyzetben vannak az intenzív osztályok, mivel Románia kórházai nem volt felkészülve egy ilyen járványügyi helyzetre, ahol ekkora számú beteget kell ellátnia az intenzív osztályon dolgozó, kis számú egészségügyi személyzetnek. Emiatt pedig a betegek várólistára kerülnek. Az orvos elmondása szerint az eddig bevezetett intézkedések stabilizálták valamilyen szinten a napi esetszámot, de ennél többre van szükség a napi 8-9000-es újonnan igazolt fertőzöttek esetében. Úgy vélekedett, hogy a meglévő betegek mellett pár hét leforgása alatt 300 új betegnek lesz szüksége intenzív ellátásra, ezért szerinte a hatóságoknak drasztikusabb eszközökhöz kellene folyamodniuk. Felhívta a figyelmet arra, hogy a súlyos állapotban lévő betegek két-három hetet töltenek az intenzív osztályon, így alapvető fontosságú lenne, hogy a következő időszakban mielőbb csökkenjen a fertőzöttek száma. A 19,5 millió lakosú országban a coronavirus.app péntek esti adatai szerint több mint 457 ezer koronavírusos esetet regisztráltak a járvány kezdete óta. Románia jelenleg a 26. legfertőzöttebb terület a világon azon államok közül, ahol megjelent a koronavírus.

Meggyilkolták Irán egyik vezető atomtudósát Teherán közelében

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.27. 17:38

Fotó: Iranian State TV/Handout / AFP
Egy rajtaütésben meglőtték az éppen az autójában ülő Mohszen Farizadét a fővárostól keletre fekvő Ab-Szard településen. A 63 éves férfi később belehalt a sebesülésébe.
Meggyilkoltak egy magas rangú iráni atomtudóst pénteken Teherán közelében – erősítette meg az iszlám köztársaság külügyminisztériuma.      A tárca tájékoztatása szerint „terroristák” egy rajtaütés során meglőtték a testőreivel együtt az autójában ülő Mohszen Farizadét a fővárostól keletre fekvő Ab-Szard településen, egy másik járművet pedig felrobbantottak. A 63 éves férfi később belehalt a sebesülésébe, a kórházba szállítása után „mártírhalált” halt – írták. A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy több támadóval is végeztek. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter kijelentette, hogy Izraelnek valószínűleg köze van a merénylethez, bizonyítékokat azonban nem mutatott be. Továbbá Hoszein Dehgan, az Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjének számító Ali Hamenei ajatollah katonai tanácsadója is Izraelt vádolta meg a rajtaütés kitervelésével és elkövetésével, s ígéretet tett arra, hogy keményen le fognak csapni a felelősökre, akik „meg fogják bánni tetteiket”. „A szövetségesük (Donald Trump amerikai elnök) politikai életének utolsó napjaiban a cionisták fokozni próbálják a nyomást Iránon és kiterjedt háborút akarnak kirobbantani” – írta a Twitteren. Mohammad Bagerí iráni vezérkari főnök leszögezte a mikroblogon közzétett üzenetében, hogy „szörnyű megtorlás” vár a felelősökre, addig nem nyugszanak, amíg el nem kapják az elkövetőket.
A tudós az iráni Forradalmi Gárda tagja volt, a rakétagyártás szakértője, akit nyugati országok az iráni nukleáris fegyver kifejlesztését célzó titkos program egyik vezetőjeként tartottak számon. A Farsz iráni hírügynökség szerint Mohszen Farizade régóta az izraeli titkosszolgálat célkeresztjében van. Az iráni atomenergia-ügynökség szóvivője korábban tagadta a merényletről szóló híreket, kiemelve, hogy „atomtudósaink mindannyian jól vannak”, azonban később a külügyminisztérium megerősítette a támadás tényét. A történtek nyomán várhatóan tovább fog fokozódni a feszültség Irán és az Egyesült Államok között. 2010 óta több iráni atomtudóst is megöltek. Teherán az Egyesült Államokat és Izraelt vádolja a merényletek kitervelésével, aláhúzva, ily módon akarják akadályozni az ország nukleáris programjának végrehajtását.

Navalnij az EU-nak: a pénzre koncentráljanak!

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.27. 15:27

Fotó: Olivier Hoslet / MTI/EPA
Az orosz ellenzéki vezető szerint Putyin környezetét kell megcélozni a szankciókkal, azokat a korrupt oligarchákat és tisztviselőket kell megbüntetni, akik Európában állomásoztatják az orosz néptől ellopott vagyonukat.
Orosz ellenzéki aktivisták azt kérik a európaiaktól, hogy ne legyenek partnerek Putyin piszkos üzleteiben. Alekszej Navalnij szerint a pénzre kell koncentrálni: Putyin környezetét kell megcélozni a szankciókkal, azokat a korrupt oligarchákat és tisztviselőket kell megbüntetni, akik Európában állomásoztatják az orosz néptől ellopott vagyonukat. Az orosz aktivista, aki három másik orosz ellenzéki személyiség és politikus társaságában az Európai Parlament külügyi bizottságában tartott online meghallgatás vendége volt pénteken, úgy vélte, hogy az Európai Uniónak az eddigiektől eltérően gyorsan és hatékonyan kellene fellépnie a valódi jogsértők és bűnözők ellen, és nem pusztán azokat megbüntetnie, akik a hatalom legfelső köreiből érkező parancsok végrehajtói. Az idén augusztusban mérgezés áldozatául esett és még mindig Berlinben lábadozó, de már haza készülő Navalnij azt tanácsolta az uniós döntéshozóknak, dolgozzanak ki új stratégiát Oroszországgal szemben. Felhívta a képviselők figyelmét, hogy tegyenek különbséget az orosz nép és a Kremlben fészkelő „bűnbanda” között. Az ellenzéki aktivista és társai szerint az uniós országok túlságosan elnézőek a Putyin rendszerhez közeli korrupt üzletemberekkel és tisztségviselőkkel szemben, akik Nyugatra menekítették a vagyonukat, miközben folyamatosan szidalmazzák Európát. „Mondják meg az Uszmanov- és Abramovics-féléknek: ha Európa olyan rossz, akkor fogjátok a Monacóban vagy Barcelonában horgonyzó jachtotokat, és vigyétek egy oroszországi kikötőbe!”, fogalmazott Navalnij.
A meghallgatás meghívott résztvevői egyetértettek abban, hogy kulcsfontosságú lesz a jövő évi oroszoroszági parlamenti választás. Nem csak arra kell majd figyelni, hogy történnek-e csalások, hanem arra is, hogy az ellenzéki jelöltek egyáltalán elindulhatnak-e a megmérettetésen. Vlagyimir Kara-Murza, a Borisz Nyemcov Alapítvány elnöke többek között arról beszélt, hogy utoljára 1999-ben volt szabad és tisztességes választás az országban, azóta egy teljes nemzedék nőtt úgy fel, hogy nem volt része ilyenben. Társaival együtt arra buzdította az EP-t és az uniós tagállamokat, hogy ne ismerjék el a választás eredményét, ha az nem felel meg a nemzetközi normáknak. Ilja Jasin moszkvai kerületi polgármester kérte az Európai Uniót, hogy ne legyen partner Putyin piszkos üzleteiben. „A legnagyobb veszély, hogy a politikusok gazdasági előnyökért áruba bocsátják az európai értékeket. Semmibe veszik az emberi jogsértéseket és kifizetődő földgáz és kőolaj szerződéseket kötnek”. Jasin szerint az orosz elnököt az a meggyőződés vezérli a nemzetközi kapcsolatokban, hogy a politika piszkos és minden politikus korrupt. Francia, olasz, magyar politikusokra támaszkodik, hogy befolyást szerezzen Európában.