Orbán Viktor válasz;Martin Schulz;multik;Németország;

2020-12-01 06:00:00

Számonkérik az ajándék pénzt

Élen jár a kormány a nemzetközi cégek kiszolgálásában, most mégis a profitjukat kifogásolja.

Nekiment a magyar miniszterelnök a német-magyar kapcsolatok alappillérét jelentő megállapodásnak, miszerint a német vállalatok különösen előnyös gazdasági környezetben, adókedvezményekkel és támogatásokkal megsegítve működhetnek Magyarországon, cserébe a német kormány védőernyőt tart az Orbán-kabinet fölé az európai politika viharaiban. Nehéz másképp értelmezni, hogy Orbán Viktor – a német részről a magyar jogállamiság hiányosságait, illetve az uniós költségvetési és mentőcsomaggal szemben megfogalmazott orbáni vétót érintő német bírálatokra válaszul – úgy fogalmazott: Németország az egységes európai piac legnagyobb haszonélvezője, és csak az uniós piacon elért haszna egy részét juttatja vissza Magyarországnak EU-támogatások formájában. Orbán szerint „Magyarország esetében az Európai Unió gazdagabb államai, élükön Németországgal évente körülbelül 6 milliárd eurót visznek el különböző jogcímeken. Eközben Magyarország az unió költségvetéséből körülbelül évi 4 milliárd eurót kap (…) A helyzet világos: Németországnak nem pénzébe kerül Magyarország uniós tagsága, hanem Németország pénzt keres rajtunk”.

A német kritikákat először a Kelet-Európában érdekelt német nagyvállalatok érdekképviselete, a Keleti Bizottság elnöke fogalmazta meg, arra szólítva fel a magyar kormányt, álljon el a vétótól. Ezt az irányt folytatta Martin Schulz német szociáldemokrata EP-képviselő is a Deutschlandfunk rádiónak adott interjújában: szerinte Magyarország csak az EU pénzére tart igényt, miközben a legalapvetőbb európai jogállami normák betartását is elutasítja. Erre reagált Orbán úgy, hogy ami a pénzügyeket illeti, Németországnak nincs számon kérni valója, mert bőven jól jár a transzferekkel. Ami akár igaz is lehet – a kormányfő azonban hallgat arról, hogy ez pontosan a bevezetőben jelzett, az Orbán-kormánynak a (főként német) multinacionális cégeket kiemelten kedvezményező gazdaságpolitikája miatt lehet így. A G7 gazdasági portál számolta ki két éve: Magyarország az Orbán-kabinet idején kétszer akkora támogatási szintet biztosít a multiknak, mint amennyit az előző, baloldali kormányok alatt kaptak. A gazdasági portál két, egymást követő ciklust összehasonlítva arra jutott, hogy a szocialista kormányok 2007 és 2010 között 130, míg Orbánék 2011-től 2017-ig 255 milliárdot juttattak egyedi kormánydöntéssel a multiknak. A különbséget a létrehozott munkahelyek mennyisége nem magyarázza: Orbánék a kétszer annyi támogatásból alig 18 százalékkal több állás (30 ezer vs. 35 ezer) megteremtését tudták ösztönözni.

Az egyedi kormánydöntés a nagyvállalati támogatások egyik fő forrása, de nem az egyetlen. Volumenében még nagyobb a cégeknek biztosított adókedvezmény. Hogy ebből mennyit ad a kormányzat a multiknak, azt az Orbán-kormány sokáig igyekezett titkolni, nem véletlenül. Az adatokat az LMP igyekezett megszerezni, végül hosszú pereskedés után a 2012-2014 közötti adatokat kapták meg: abban az időszakban több mint 80 milliárd forint adókedvezményt biztosított a kormányzat a multiknak, amelynek felét egymagában a német Audi Hungária kapta. A szóban forgó három évben további 140 milliárd forint értékben adott az Orbán-adminisztráció különböző beruházási támogatásokat, az Audinak például négy alkalommal összesen 23 milliárd forint értékben.

A már említett G7 egy idei összeállításban azt mutatta meg, hogy a multik – és azon belül a német cégek – a társaságiadó-rendszer (tao) átalakításával is kiemelten jól jártak (a magyar állam pedig rosszul, mellesleg azzal is, hogy a kormány öt év alatt – a G7 a 2013-2017-ea adatokat kapta meg –, 605 milliárd forintnyi tao-t engedett el). Miközben az exportárbevétel, vagyis az összehasonlítható bevételi láb több mint felét a multik adják, a társasági adó kétharmadát a vizsgált időszakban a magyar tulajdonú cégek fizették be, amelyeket a kormány keményebben adóztat a multiknál: árbevétel-arányosan a teljes mértékben hazai cégek 0,8, míg a teljes mértékben külföldi cégek 0,6 százalékot fizettek be. A nagyoknak – elsősorban a multiknak – kedvez, hogy míg 2010-től 2016-ig 19 százalék volt a társasági adó kulcsa (és csak 500 millió forint adóalap alatt lehetett a kedvezményes 10 százalékos kulcsot alkalmazni), 2017-től már egységesen 9 százalék az adókulcs mindenkinek. A cégadó-rendszert tovább torzítják a multikat erősítő kedvezmények: a teljes mértékben magyar tulajdonú cégek az adóalapjuknak a 12 százalékát tudták különböző kedvezmények segítségével „eltüntetni”, míg a teljes egészében külföldi tulajdonú cégeknél 17 százalék volt ez az arány, azaz – a G7 konklúziója szerint – „a vizsgált öt évben a külföldi tulajdonú cégek arányosan közel másfélszer annyi adókedvezményt kaptak, mint a hazaiak”. A gazdasági szakportál elemzése azt is megállapította: a magyar cégeknek azért kell magasabb adót fizetniük, mert a kormány az ő befizetéseikből finanszírozza a multik kedvezményeit.

Vagyis amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy a német cégek kitalicskázzák innen a profitot, valójában a saját tíz éves gazdaságpolitikáját ostorozza: az Orbán-kormány által összeállított kedvezményrendszer (kiegészítve például a rabszolgatörvény bérleszorító hatásával) teszi lehetővé, hogy a multik sosem látott arányban vihessék haza a Magyarországon termelt profitot.