Előfizetés

Számonkérik az ajándék pénzt

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.12.01. 06:00
Az idejövő cégek mindent megkaptak
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
Élen jár a kormány a nemzetközi cégek kiszolgálásában, most mégis a profitjukat kifogásolja.
Nekiment a magyar miniszterelnök a német-magyar kapcsolatok alappillérét jelentő megállapodásnak, miszerint a német vállalatok különösen előnyös gazdasági környezetben, adókedvezményekkel és támogatásokkal megsegítve működhetnek Magyarországon, cserébe a német kormány védőernyőt tart az Orbán-kabinet fölé az európai politika viharaiban. Nehéz másképp értelmezni, hogy Orbán Viktor – a német részről a magyar jogállamiság hiányosságait, illetve az uniós költségvetési és mentőcsomaggal szemben megfogalmazott orbáni vétót érintő német bírálatokra válaszul – úgy fogalmazott: Németország az egységes európai piac legnagyobb haszonélvezője, és csak az uniós piacon elért haszna egy részét juttatja vissza Magyarországnak EU-támogatások formájában. Orbán szerint „Magyarország esetében az Európai Unió gazdagabb államai, élükön Németországgal évente körülbelül 6 milliárd eurót visznek el különböző jogcímeken. Eközben Magyarország az unió költségvetéséből körülbelül évi 4 milliárd eurót kap (…) A helyzet világos: Németországnak nem pénzébe kerül Magyarország uniós tagsága, hanem Németország pénzt keres rajtunk”.
A német kritikákat először a Kelet-Európában érdekelt német nagyvállalatok érdekképviselete, a Keleti Bizottság elnöke fogalmazta meg, arra szólítva fel a magyar kormányt, álljon el a vétótól. Ezt az irányt folytatta Martin Schulz német szociáldemokrata EP-képviselő is a Deutschlandfunk rádiónak adott interjújában: szerinte Magyarország csak az EU pénzére tart igényt, miközben a legalapvetőbb európai jogállami normák betartását is elutasítja. Erre reagált Orbán úgy, hogy ami a pénzügyeket illeti, Németországnak nincs számon kérni valója, mert bőven jól jár a transzferekkel. Ami akár igaz is lehet – a kormányfő azonban hallgat arról, hogy ez pontosan a bevezetőben jelzett, az Orbán-kormánynak a (főként német) multinacionális cégeket kiemelten kedvezményező gazdaságpolitikája miatt lehet így. A G7 gazdasági portál számolta ki két éve: Magyarország az Orbán-kabinet idején kétszer akkora támogatási szintet biztosít a multiknak, mint amennyit az előző, baloldali kormányok alatt kaptak. A gazdasági portál két, egymást követő ciklust összehasonlítva arra jutott, hogy a szocialista kormányok 2007 és 2010 között 130, míg Orbánék 2011-től 2017-ig 255 milliárdot juttattak egyedi kormánydöntéssel a multiknak. A különbséget a létrehozott munkahelyek mennyisége nem magyarázza: Orbánék a kétszer annyi támogatásból alig 18 százalékkal több állás (30 ezer vs. 35 ezer) megteremtését tudták ösztönözni. Az egyedi kormánydöntés a nagyvállalati támogatások egyik fő forrása, de nem az egyetlen. Volumenében még nagyobb a cégeknek biztosított adókedvezmény. Hogy ebből mennyit ad a kormányzat a multiknak, azt az Orbán-kormány sokáig igyekezett titkolni, nem véletlenül. Az adatokat az LMP igyekezett megszerezni, végül hosszú pereskedés után a 2012-2014 közötti adatokat kapták meg: abban az időszakban több mint 80 milliárd forint adókedvezményt biztosított a kormányzat a multiknak, amelynek felét egymagában a német Audi Hungária kapta. A szóban forgó három évben további 140 milliárd forint értékben adott az Orbán-adminisztráció különböző beruházási támogatásokat, az Audinak például négy alkalommal összesen 23 milliárd forint értékben. A már említett G7 egy idei összeállításban azt mutatta meg, hogy a multik – és azon belül a német cégek – a társaságiadó-rendszer (tao) átalakításával is kiemelten jól jártak (a magyar állam pedig rosszul, mellesleg azzal is, hogy a kormány öt év alatt – a G7 a 2013-2017-ea adatokat kapta meg –, 605 milliárd forintnyi tao-t engedett el). Miközben az exportárbevétel, vagyis az összehasonlítható bevételi láb több mint felét a multik adják, a társasági adó kétharmadát a vizsgált időszakban a magyar tulajdonú cégek fizették be, amelyeket a kormány keményebben adóztat a multiknál: árbevétel-arányosan a teljes mértékben hazai cégek 0,8, míg a teljes mértékben külföldi cégek 0,6 százalékot fizettek be. A nagyoknak – elsősorban a multiknak – kedvez, hogy míg 2010-től 2016-ig 19 százalék volt a társasági adó kulcsa (és csak 500 millió forint adóalap alatt lehetett a kedvezményes 10 százalékos kulcsot alkalmazni), 2017-től már egységesen 9 százalék az adókulcs mindenkinek. A cégadó-rendszert tovább torzítják a multikat erősítő kedvezmények: a teljes mértékben magyar tulajdonú cégek az adóalapjuknak a 12 százalékát tudták különböző kedvezmények segítségével „eltüntetni”, míg a teljes egészében külföldi tulajdonú cégeknél 17 százalék volt ez az arány, azaz – a G7 konklúziója szerint – „a vizsgált öt évben a külföldi tulajdonú cégek arányosan közel másfélszer annyi adókedvezményt kaptak, mint a hazaiak”. A gazdasági szakportál elemzése azt is megállapította: a magyar cégeknek azért kell magasabb adót fizetniük, mert a kormány az ő befizetéseikből finanszírozza a multik kedvezményeit. Vagyis amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy a német cégek kitalicskázzák innen a profitot, valójában a saját tíz éves gazdaságpolitikáját ostorozza: az Orbán-kormány által összeállított kedvezményrendszer (kiegészítve például a rabszolgatörvény bérleszorító hatásával) teszi lehetővé, hogy a multik sosem látott arányban vihessék haza a Magyarországon termelt profitot.

Fokozhatjuk a kibocsátáscsökkentést

M. I.
Publikálás dátuma
2020.11.30. 19:42
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az innovációs miniszter szerint Magyarország lényegében már most teljesítette a 2030-as üvegházgáz-kibocsátás-csökkentési vállalását, aminek fokozása viszont további intézkedéseket igényel.
Magyarország már most lényegében teljesítette az EU által jelenleg elvárt, 1990-hez képest 40 százalékos üvegházgáz-kibocsátás-csökkentést – közölte Palkovics László a parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán. A jelenlegi érték 33 százalék. (Igaz, ez 2013-ban már állt 39 százalékon is.) Ugyanakkor a miniszter utalt arra, hogy a már eldöntött intézkedésekkel 2030-ra akár a 40 százalékos érték is meghaladható. Arra is célzott viszont, hogy ha az „unió” a 2030-ig elérendő, átlagos csökkentési mértéket 40 százalékról 55 százalékra növeli, az további intézkedéseket igényel. (Azt nem említette, hogy a magyar kormány mennyire emelné 2030-as vállalását és arról sem tett említést, hogy az Európai Tanács jövő heti, e témáról döntést tervező ülésén a célemelést korábban abszurditásnak nevező Orbán Viktor vétózna-e.) Az intézkedések közé tartozik egy új kötelezettségi rendszer, ami az energiakereskedőket szorítja lakossági hatékonysági beruházásokra. Bemutatott grafikonja szerint ettől 70-200 ezer lakás „piaci alapú” felújítását várják. A kérdező ellenzéki képviselők – például a szocialista Szakács László vagy a független Székely Sándor – a stratégiák mellett jóval több konkrétumot, az emberek mindennapjait érintő döntést sürgettek. Palkovics László ellenpéldaként hozta fel, hogy „Európában” nálunk a második legolcsóbb az áram és a gáz, ami nem stratégia, hanem tény. (Valójában ez csak az EU-n belül és a lakossági díjra igaz.) A DK-s Varju László ezt az adatot összefüggésbe hozta azzal, hogy a költségvetés a közműágazatok százmilliárdos állami támogatását irányozza elő, tudakolva, hogy a válság nem szűkíti-e le a kabinet ebbéli mozgásterét. A miniszter szerint e támogatás a hulladék- és víziközművekre is kiterjed. A hulladékágazatban tervezett koncessziós rendszer az állam szerepének csökkentését és a piacosítást célozza – tette hozzá. Palkovics László megemlítette – amit tárcája később sajtóközleményben is megerősített –, hogy 4,2 milliárdos keretösszegű pályázatot írtak ki 25 ezernél nagyobb lakosságszámú városok számára elektromos buszok beszerzési támogatására. Az LMP-s Keresztes László Lóránt a hazai víziközművek több ezermilliárdos felújítási szükségletére emlékeztetett. Palkovics László nem cáfolva felhívta a figyelmet, hogy felújításra az EU nem ad támogatást, így azt költségvetésből kell fedezni.

Tovább késik a magyar válasz NGO-ügyben

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.30. 17:40

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Az Európai Bizottság már két levelet küldött a magyar hatóságoknak. A másodikat október 29-ikén postázta, és egy hónapot adott a válaszra. Christian Wigand bizottsági szóvivő arról tájékoztatta lapunkat, hogy a válasz nem érkezett meg a határidőre.
Magyarország mindmáig nem hajtotta végre az Európai Bíróság júniusban hozott ítéletét, azaz nem függesztette fel a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásba vételét előíró törvény hatályát, illetve nem módosította azt. Emiatt az Európai Bizottság már két levelet küldött a magyar hatóságoknak. A másodikat október 29-ikén postázta, és egy hónapot adott a válaszra. Az uniós testület ebben információkat kért arról, hogy Magyarország pontosan mikor és milyen jogi lépések sorozatával kívánja megváltoztatni a jogszabályt, amit a bíróság az uniós joggal összeférhetetlennek minősített. Christian Wigand bizottsági szóvivő hétfőn arról tájékoztatta lapunkat, hogy a válasz nem érkezett meg a határidőre. Az EU Bíróságának ítéleteit a tagállamoknak késlekedés nélkül végre kell hajtaniuk. Ellenkező esetben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat.