Előfizetés

Orbán Viktor: A legjobb tudásunk szerint végeztük el a feladatunkat

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.11. 07:49

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
A miniszterelnök saját magának is gratulált az uniós megállapodás miatt.
Megküzdöttünk a jogainkért, visszautasítottuk a zsarolást és mindazt, ami nem elfogadható nemzeteink számára, a vita ugyanis nem csak a jogállamisági mechanizmus körül folyt, tétje az Európai Unió jövője volt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön. A Lengyelország brüsszeli uniós képviseletén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt követően nyilatkozott, hogy az Európai Tanács csúcsértekezletén megállapodás született az unió hosszútávú költségvetéséről és a hozzá kapcsolódó helyreállítási csomagról. A kormányfő nyilatkozatában hangsúlyozta, az elért eredményeknek nagyobb horizontja van, mégpedig az Európai Unió egységének megvédése. 
– A megállapodás jó eredményt jelent Európa jövője szempontjából, ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió csak nemzetek közösségként tud működni

– emelte ki Orbán Viktor.

Szavai szerint a vita nem csak a jogállamisági mechanizmus körül folyt, tétje az Európai Unió jövője volt. A megállapodás egyértelművé tette azt is, hogy az Európai Unió a nemzetek és az államok közösségét és szövetségét jelenti.
– Elvégeztük a feladatunkat legjobb tudásunk szerint, most a nemzeti parlamentek feladata, hogy megvitassák és elfogadják azt, amit elértünk

– fogalmazott.

Aláhúzta, a megállapodás az európai szerződések védelmét jelenti, a mechanizmust nem lehet politika célokra használni. Kiemelte annak jelentőségét is, hogy a csütörtökön elért megállapodást csak a tagállami vezetők egyhangúsága mellett lehet megváltoztatni. Elmondta, azt is, hogy a vétó nem a politikai törekvések kifejezésének eszköze, hanem az európai szerződésekben rögzített törvényes és jogos eszköz. Orbán Viktor azt is közölte, Magyarország élni fog azzal a jogával, hogy a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet az Európai Unió Bírósága elé viszi annak megállapítására, hogy összefér-e az uniós joggal.
– Szeretem az országomat, szeretem a népét, és ha bármilyen eredményt érünk el, az csak annak köszönhető, hogy motiváltak vagyunk és céltudatosak

– fogalmazott.

– A magyar egy nagyszerű nép, amely megérdemli, hogy tisztességesen bánjanak vele – tette hozzá Orbán Viktor. Mateusz Morawiecki az elért eredményről azt mondta, az a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) közös munkáját dicséri, és a lojalitás egyértelmű jelzését küldi a visegrádiak mellett minden európai partner számára. Kiemelte, a megállapodás erősebb jogi garanciákat biztosít a jogállamisági mechanizmust illetően, mint a javaslat két héttel ezelőtti változata a nehéz és feszültséggel terhelt tárgyalásokat megelőzően. A lengyel miniszterelnök megerősítette, Lengyelország követi Magyarországot a tekintetben, hogy az uniós bíróság véleményét kéri a mechanizmus európai szerződéssekkel való összeférhetőségét illetően. Közölte, hogy még nem döntötték el, hogy a keresetet külön, vagy együtt nyújtja-e be a két ország.
– Jogunk van ehhez, így fogunk tenni

– tette hozzá Morawiecki.

Orbán Viktor Facebook-oldalán rövid videót tettek közzé csütörtök este a sajtótájékoztatóról, amelyen a magyar miniszterelnök gratulált lengyel kollégájának. – És egy kicsit saját magamnak is – tette hozzá a magyar kormányfő.
A csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón megállapodás született az Európai Unió következő többéves költségvetésről, a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról, valamint az uniós kifizetésekhez kötött jogállamisági mechanizmusról. Ezzel elhárult az akadály az Európai Unió 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjának elfogadása előtt, amit az utóbbi két hétben a magyar és a lengyel kormány blokkolt. Magyarország a közösségi alapokból több mint 50 milliárd euró támogatásra számíthat a következő hét évben.  Az EU27-ek brüsszeli csúcstalálkozójuk első napján hagyták jóvá a jogállami feltételrendszert kiegészítő politikai deklarációt. Orbán Viktor és Mateusz Moraiwiecki a rendelet visszavonását, vagy legalábbis a módosítását szerette volna elérni, ami nem sikerült. Ehelyett egy olyan kompromisszumban egyeztek meg, amely szerint az unió elhalasztaná és valamelyest megnehezítené az alkalmazását.

Megússzák a kamupártok nagyhalai

Batka Zoltán M. László Ferenc
Publikálás dátuma
2020.12.11. 06:40

Fotó: Népszava
Miközben a 2018-ban indult kamupártoktól az állam képtelen visszaszerezni hárommilliárd forintnyi közpénzt, a nyomozó hatóságok nem törik magukat, hogy kiderítsék: kik segítették a csalókat abban, hogy összeszedjék az ajánlásokat és lehívhassák a támogatásokat.
Két 88 éves nőre kért felfüggesztett börtönbüntetést kedden a Fővárosi Főügyészség. A vádirat szerint, hogy a 2018-as választási kampányban törvénytelenül gyűjtöttek aláírásokat egy olyan – az ügyészség által meg nem nevezett – parlamenten kívüli pártnak, amely a választásokon jelölteket állító szervezeteknek járó állami támogatásokra utazott. Az ügyészség közleménye arra utal, hogy a nyomozók rendkívüli alapossággal tárták fel az ügyet: kiderítették, hogy a vádlottak mások helyett írták alá a párt jelöltjének ajánlóívét, a leadott listák öt olyan személy adatait is tartalmazták, akik az ajánlás időpontjában már elhunytak. Ennek köszönhetően a jelöltnek meglett az 500 ajánlása, ami ahhoz szükséges, hogy a választási bizottság nyilvántartásba vegye és a kampánytámogatást igényelhesse.  A Polt Péter vezette ügyészség és a rendőrség máskor nem volt ennyire alapos, több ügy még a vizsgálati szakaszban, eredmény nélkül elhalt. A Legfőbb Ügyészségtől kikért adatok alapján a 2014-es és a 2018-as választáson adott állami támogatásokat érintő csalások ügyében 25 esetben emeltek vádat és eddig 33 jogerős elítélés született (a válaszból arra lehet következtetni, azért magasabb a jogerős elítélések száma, mert egy embert több ügy miatt is elítélhettek). Az ajánlóívek meghamisítása ügyében 42 esetben emeltek vádat és 21 elítélés született az elmúlt hat évben. Összehasonlításképp: a hvg.hu tavaly 541 állami támogatást kapott kamupárt-jelöltet számolt össze, nagy többségük végül még annyi szavazatot sem szerzett, mint ahány szignó az ajánlóívükön szerepelt. A 2018-as választáson indult 14 kamupárt 3 milliárd támogatáshoz jutott hozzá. Ennek a pénznek a jelentős részét vissza kellett volna fizetniük, mert a voksoláson a jelöltjeik nem érték el a 2 százalékot, a listájuk pedig az egy százalékot sem. A korrupció ellen küzdő portál, a K-Monitor által tavasszal az Állami Kincstártól kikért adatok alapján a 2018-as kamupártoktól egyetlen fillért sem tudtak behajtani két évvel a választást követően sem. A politikailag kényes ügyekben sem léptek fel olyan határozottan a nyomozók, mint a két 88 éves nő ellen. Két évvel ezelőtt komoly botrányt kavart, hogy Budapest 5. számú választókerületében a helyi választási bizottság DK-s delegáltja 341 olyan aláírást talált, amely egyaránt szerepelt a fideszes jelölt – az Orbán-család ügyvédjeként is ismert –, Bajkai István és az egykori szocialista minisztert, Lévai Katalint is indító Lendület nevű kamupárt ajánlólistáján. Miután a DK-s jelölt, Oláh Lajos feljelentést tett, a rendőrség kivizsgálta az ügyet és megállapította, hogy választási csalás történt, azaz minden jel szerint az egyik listáról átmásolták a neveket a másikra, az aláírásokat pedig valakik odahamisították. Ám arra hivatkozva, hogy nem állapítható meg, ki volt az elkövető, megszüntették a nyomozást. Mint az ügyet feltáró Index megjegyezte: a rendőrségi dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy Bajkait ki sem hallgatták. Arról a Magyar Narancs számolt be tavaly decemberben, hogy a Lendület egyik vezetője, Földényi György később a fideszes veszprémi önkormányzat tömegközlekedési cégénél lett üzemeltetési szakértő. Egy másik ügyben a rendőrség megállapította, hogy egy pócsmegyeri választópolgár adataival 19 esetben éltek vissza, mégis lezárták a nyomozást arra hivatkozva, hogy az aláírásgyűjtők tudata minden bizonnyal „nem fogta át, hogy csalnak”.  Mint emlékezetes, a kormány nemrég azzal az indoklással terjesztette a parlament elé a választási törvényt érintő módosító javaslatát, hogy elejét kell venni a kamupártok indulásának, ezért előírnák, hogy az országos listát állítanó szervezeteknek 27 helyett 50 helyen kell egyéni jelölteket indítaniuk. (Később a Jobbikból kiszorult Volner János Fidesz által támogatott indítványa 71-re emelte ezt a számot.) Az ellenzék azzal támadta a javaslatot, hogy az nem is a kamupártok, hanem ellenük irányul, hiszen lehetetlenné teszi a koordinált indulásukat, a Fidesz kihívóit közös listára kényszeríti. Továbbá azt szorgalmazták, az rendőrség, ügyészség lépjen fel határozottabban a törvényszegőkkel, az adóhatóság pedig szerezze vissza a kamupártoktól az állami pénzeket. 

Csempészcigarettával bukott le Legény Zsolt az ukrán határon, az MSZP diplomata-útlevele visszavonását kezdeményezte

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.10. 22:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Legény Zsolt csütörtök este lemondott minden párttisztségéről és kilépett az MSZP-ből.
„Az ukrán hatóságok a mai napon Ukrajnában tetten érték cigarettacsempészés közben Legény Zsoltot. Legény Zsolt ma este lemondott minden párttisztségéről és kilépett az MSZP-ből” – írta csütörtök esti közleményében az MSZP. A párt hozzátette: Legény Zsolt diplomata-útlevele azonnali visszavonását kezdeményezték. A történtekről az ukrán Jevropejszka Pravda számolt be, a lap a Telex cikke szerint azt írta: a határőröknek már az szemet szúrt, hogy az ukrajnai akkreditáció nélkül érkező Legény diplomata útlevelet mutat fel, de autóján nem volt diplomata rendszám. Amikor felkérték, hogy nyissa ki az autót, diplomáciai védelemre hivatkozott, így kihívták a magyar konzulátus képviselőit, akiknek a jelenlétében felnyitották a csomagtartót. A csempészáru pontos mennyiségét egyelőre nem állapították meg.