Előfizetés

Igent mondott az EP a jogállamisági feltételrendszerre

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.16. 16:09

Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament
Az uniós kifizetések a rendelet szerint visszatarthatók a jogsértő országoktól, de a végső kedvezményezettek más úton mégis kaphatnak támogatást.
Az Európai Parlament (EP) a brüsszeli plenáris ülésén jóváhagyta a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az uniós források védelmét szolgáló rendeletet – közölte szerdán az uniós törvényhozó testület.
Az új rendelet értelmében az uniós kifizetések visszatarthatók azoktól az országoktól, ahol az uniós források kezelése kapcsán bebizonyosodik a jogállamiság megsértése. A jogerős szabályok 2021. január elsejétől az unió és a tagállamok közös kezelésében álló forrásokra érvényesek.

A tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács a múlt héten erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról.
A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.

A mechanizmus alkalmazása esetén első lépésként, amennyiben megállapítja, hogy egy tagállam jogsértést követ el, az Európai Bizottság javasolhatja a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárás megindítását. Ezt követően a tagállamokat tömörítő Tanácsnak egy hónap, kivételes esetben három hónap áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel szavazzon a javasolt intézkedésekről.   A teljes döntési mechanizmus időtartama 7-9 hónap. Az új jogszabály nem csak egyedi esetekben, hanem – a szöveg szerint – akkor is alkalmazható lesz, ha az alapvető jogok rendszerszinten sérülnek, és ennek hatása van az uniós források kezelésére. 
A jogszabály biztosítja, hogy az uniós támogatásokra jogosult vagy azoktól függő végső kedvezményezettek hozzájuthassanak a támogatásokhoz az eljárás ideje alatt vagy annak lezárását követően is. Az Európai Bizottság arra is jogosítványt kapott, hogy az adott tagállamnak járó támogatás soron következő részletének csökkentésével kiigazítsa a tagállamnak járó kifizetéseket.

A tájékoztatás szerint az EP a rendelet elfogadása mellett egy állásfoglalásról is szavaz, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa és az uniós bizottság számára a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásával kapcsolatban. Amint azt a Népszava megírta, múlt csütörtökön megállapodtak az uniós vezetők a közösségi kifizetéseket a jogállami normák tiszteletben tartásához kapcsoló rendeletről, illetve a jogszabályt megmagyarázó és pontosító nyilatkozatról. Ezzel elhárult az akadály az Európai Unió 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjának elfogadása előtt, amit az utóbbi két hétben a magyar és a lengyel kormány blokkolt. Magyarország a közösségi alapokból több mint 50 milliárd euró támogatásra számíthat a következő hét évben. Az EU27-ek brüsszeli csúcstalálkozójuk első napján hagyták jóvá a jogállami feltételrendszert kiegészítő politikai deklarációt, amit a német soros EU elnökség nevében Angela Merkel kancellár tett le a huszonhetek asztalára, miután megegyezett a vétót lobogtató Orbán Viktor magyar, és Mateusz Moraiwiecki lengyel miniszterelnökkel. A két politikus a rendelet visszavonását, vagy legalábbis a módosítását szerette volna elérni, ami nem sikerült. Ehelyett egy olyan kompromisszumban egyeztek meg, amely szerint az unió elhalasztaná és valamelyest megnehezítené az alkalmazását. 

Gigászok csatája – az EU szembeszáll a tech-óriásokkal

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.12.16. 16:08

Fotó: Aytac Unal / AFP
Brüsszel bemutatta tervét, amellyel letörné a Szílicium-völgy nagyjainak monopóliumát. Az érintett cégek azonban lobbisták seregével gáncsolnák el az erre irányuló erőfeszítéseket.
Mára behozhatatlannak látszó fölényre tettek szert bizonyos piaci szegmensekben az amerikai technológiai óriáscégek: az online hirdetések esetében a bevételek több mint felét a Google anyavállalata, az Alphabet, illetve a Facebook teszi zsebre, részben amiatt, mert kihasználják más területeken megszerzett monopolhelyzetüket. A két cég különböző platformjain többnyire ingyenes szolgáltatást nyújt, és abból termeli a profitot, hogy a felhasználókról közben adatokat gyűjtenek, majd az ezáltal megismert igényeikhez igazítva célzott reklámokat mutatnak nekik. A személyre szabott hirdetések hatékonyabbak, ugyanis nagyobb eséllyel érik el a termékek célcsoportját. Minél több az adat, annál jobban működik a módszer – és ezért éri meg a vállalatoknak a legkülönbözőbb szolgáltatásokat nyújtani. Az Alphabet tulajdonában áll például a világ két legnépszerűbb honlapja, az abszolút piacvezető Google kereső és a YouTube videómegosztó, az okostelefonok nagyjából 72 százaléka pedig a cég Android nevű operációs rendszerét futtatja. Mindez már önmagában hatalmas versenyelőnyt biztosít, amelyet még tovább fokoz a szolgáltatások egymásba integrálása: a Google keresője általában a vállalat saját platformjait listázza először a találatok között. Ha pedig esetleg egy konkurens mégis kihívást jelent egy cég piacvezetői pozíciójára, akkor a fenyegetést gyakran felvásárlással hatástalanítják – ez történt egyebek mellett a Facebook által bekebelezett Instagrammal is.  Habár az Európai Bizottság próbált szembeszállni a dominanciájukat kihasználó tech-óriásokkal, eddigi törekvéseik hiábavalónak bizonyultak. Az Alphabetet például három antitröszt eljárásban 8.2 milliárd eurós gigabírsággal sújtották, a cég versenytorzító gyakorlatai azonban általánosságban megmaradtak. A brüsszeli testület ezért kedden egy új csodafegyverrel rukkolt elő – a digitális piacokról szóló törvénytervezettel, mely többek között megtiltaná a nagyobb szolgáltatóknak, az úgynevezett „kapuőröknek” a saját platformjaik előnyben részesítését, illetve engedélyhez kötné a rivális vállalatok kivásárlását. A szabályok megsértése az eddiginél szigorúbb szankciókkal járna – a globális bevételük 10 százalékát elérő büntetés megfizetésére kötelezhetik az érintett vállalatokat, vagy visszaeső jogsértések esetén akár fel is darabolhatják azokat. Az Európai Bizottság kedden egy másik tervezetet is bemutatott, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amely hatékonyabb fellépésre kötelezné a tech-óriásokat az illegális tartalmak, visszaélések és külső manipulációk ellen, illetve könnyebben ellenőrizhetővé tenné a szabályok betartását. A Bizottság digitális korszakért felelős alelnöke, Margrethe Vestager szerint a javaslatok célja garantálni, hogy a „felhasználók biztonságos termékek és szolgáltatások széles választékához férjenek hozzá online”, valamint biztosítják szabad és tisztességes versenyt. A javaslatokra még az Európai Parlamentnek, illetve a tagállami vezetőknek is rá kell bólintani, ehhez viszont a tech-óriásoknak lesz még egy-két szavuk. A már említett Alphabet és a Facebook, valamint az Amazon, az Apple és Microsoft ugyan hivatalosan támogatják a rájuk vonatkozó szabályozást, ám mindeközben euró milliókat költenek lobbistákra, hogy felpuhítsák a tervezett rendelkezéseket. A Transparency International szerint az öt óriáscég csak 2020 első felében 19 millió eurót fordított arra, hogy lobbizással befolyásolja az Európai Unió döntéshozó szerveit, vagyis nagyjából annyit, mint tavaly összesen. Van B-tervük is arra az esetre, ha az EP-képviselők ajtaján a kopogtatás nem lenne elég: a New York Times által megszerzett dokumentum szerint az Alphabet amerikai tisztségviselőket is igyekszik maga mellé állítani. A transzatlanti kapcsolatokra is negatívan hatna, ha az Egyesült Államok nemzetgazdasági érdekből az amerikai cégek mellé állna, ám a tech-óriások nem feltétlenül bízhatnak Washington segítségében, elvégre az amerikai törvényhozók is egyre kritikusabbak velük szemben. Egy biztos: az Európai Bizottság és a Szilícium-völgy csatája kemény és hosszú lesz, a várakozások szerint a tervezett törvények leghamarabb 2022-ben léphetnek érvénybe. 

WHO: Viseljünk maszkot a karácsonyi családi összejöveteleken is

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.16. 15:24

Fotó: Tom Weller / AFP
A koronavírus-járvány harmadik hullámára is figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet.
Karácsonykor a családi összejövetelek idején is maszkviselésre szólít fel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodájának szerdai közleménye. „Az összejöveteleket – amennyiben erre mód van – kültéren tanácsos megtartani, a résztvevőknek pedig ajánlott a maszk viselése és a kölcsönös távolságtartás. Ha beltéren gyűlnek össze, csökkentsék a résztvevők számát, és gondoskodjanak megfelelő szellőztetésről” – írták, figyelmeztetve a beltéri összejövetelek nagyobb egészségügyi kockázatára.
Jóllehet elismeri a maszkviselés és a távolságtartás kényelmetlenségét, a közlemény hangsúlyozza, hogy ezek a lépések nagyon fontosak az egészségmegőrzés érdekében, különösen abban az esetben, ha több háztartásban élő és eltérő korú emberek gyűlnek össze.
A vallási ünnepségekkel és a karácsonyi vásárokkal kapcsolatban a világszervezet szintén aggodalmát fejezte ki, és arra kérte azon országok kormányait, ahol magasak a fertőzésszámok, hogy halasszák el ezeket. Amennyiben ez nem lehetséges - írják - ajánlatos a szertartásokat kültéren megtartani. Beltéri ünnepség esetén a szertartás idejének a lerövidítését és a résztvevők számának a korlátozását ajánlják a szakemberek.
A közlemény leszögezi: a járvány visszaszorításának terén elért törékeny eredmények ellenére a Covid-19 még mindig súlyos probléma az európai térségben, és 
komoly kockázata van a harmadik hullám elindulásának 2021 első hónapjaiban, amit csak együttműködéssel lehet megelőzni.

A WHO hangsúlyozza továbbá az egyéni felelősségvállalás fontosságát, és óva int mindenkit attól, hogy alábecsülje az egyes emberek és a kis közösségek által hozott, a pandémia alakulását érintő döntések jelentőségét.
December elején a világszervezet vészhelyzeti igazgatója nem tanácsolta a karácsonyi öleléseket, leszögezve, hogy a testi kapcsolat mellőzése életmentő lehet a járvány idején. Michael Ryan „kellemetlennek” nevezte, hogy mellőzni kell a szeretet ezen megnyilvánulását, de mint mondta, létfontosságú, mivel a járvány adatai „rémisztőek”.