Előfizetés

A Twitter végleg kitiltotta Trumpot, aki ezért Kínát és a balodalt okolja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.09. 09:18

Fotó: EyePress News via AFP
A leköszönő elnök a hivatalos elnöki csatornán is próbálkozott, onnan csak a bejegyzését törölték, most saját közösségi oldalt terveztet.
Péntekről szombatra virradó éjjel a Twitter örökre eltiltotta Donald Trumpot, az Egyesült Államok másfél hét múlva távozó elnökét kedvenc platformjának használatától, de ő nem hagyja magát – derült ki a hvg.hu összefoglalójából. Mint írták Trump ezután cselhez folyamodott: személyes fiókja helyett az Egyesült Államok mindenkori elnökének fenntartott @POTUS (President Of The United States) kormányzati Twitter-csatornára írta ki gondolatait.
Donald Trump végleg felfüggesztett Twitter-fiókja
Fotó: ERIC BARADAT / AFP
Mivel ebben az esetben egy hivatalos kormányzati csatornáról van szó, így a @POTUS-t nem kapcsolták le, csupán törölték Trump bejegyzéseit. A hvg.hu idézi  a The Verge technológiai magazint, amelynek sikerült képernyőképet készítenie Trump tweetjeiről. Az elnök ezekben azzal gyanúsítja a Twittert, hogy a demokratákkal és a radikális baloldallal közösen tiltották ki őt, de arra is „félreérthetetlen utalást tett”, hogy szerinte a mikroblog-szolgáltatónak Kína diktál. A leköszönő elnök azt üzente követőinek, hogy már tárgyalásban vannak más oldalakkal, sőt, csapatával már vizsgálják annak lehetőségét, hogy saját közösségi oldalt építsenek már a közeljövőben. Amint arról a Népszava is beszámolt, szerdán este Donald Trump több száz híve erőszakkal behatolt a törvényhozás épületébe, és végül a nemzeti gárda segítségével több óra alatt sikerült őket eltávolítani az épületből. Az ostrom előtt Trump egy washingtoni gyűlésen mondott beszédében feltüzelte híveit, egyebek közt ismét azt állította, hogy csalás miatt veszítette el a választást. Az összecsapásban többen megsérültek, és már öt ember meghalt.

Szabad szemmel: Amerika sorsa nagyban függ attól, hajlandóak-e alapvető fordulatra a republikánusok

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.09. 09:05

Nemzetközi sajtószemle, 2021. január 9.
Le Monde A vezető francia lap úgy látja, hogy a Fehér Házból irányított felkelési kísérlet tanulsággal szolgál az összes demokrácia számára, ugyanakkor sokatmondónak tartja, hogy legalábbis a vezércikk megszületéséig Orbán Viktor nem nyilvánított véleményt az eseményekről. Kiemeli, hogy az amerikai törvényhozás lerohanása azt bizonyítja: milyen csúszós terepet jelentenek a politikai magatartásnormák, miután egyes választott vezetők szembemennek a demokráciával. Aki felheccelte a tömegeket, az négy éve az Egyesült Államok elnöke és bebizonyította, hogy tökéletesen ki tudja használni a szélsőjobbos harci csoportok megfélemlítő hatását. Majd két órát várt, miközben a tüntetők megszállták a törvényhozást, hogy visszavonulásra hívja fel őket. Nem kétséges, hogy az USÁ-ban, de másutt is alábecsülték Trump demagógiájának erejét, és hogy mennyire messzire került a jogállamtól. Abban bíztak, hogy a demokratikus intézmények majd megnyirbálják a politikus túlkapásait. Hát, nem ez történt. Úgy hogy most leckét kaptak mindazok a vezetők, akik a populizmussal kacérkodnak vagy a jogállam kereteit feszegetik. Boris Johnson már megértette, amikor határozottan elítélte, amit Trump művelt. A kérdés ezek után az, el lehet-e tűrni, hogy bizonyos európai országokban alattomosan eltávolodnak a jogállamtól? Ezt igencsak időszerű feltenni a Washingtonban látottak alapján. Különösen azoknak a pártoknak az esetében, amelyek erős demokratikus hiányosságokat mutatnak, ám mégis változatlanul élvezik a CDU védelmét az Európai Néppártban. Mint a Fidesz, amelynek tagságát felfüggesztették, de ki nem zárták a szervezetből.
Frankfurter Rundschau A lap szerint a Kapitólium megszállása nem olyasmi, amit könnyen el lehet felejteni, ám a katasztrófa következményei Európát is érintik. Pedig Trumppal mindent egybevéve szerencséje van az Egyesült Államoknak, hiszen hiába indított támadást négy éve a demokrácia ellen, ami azután a szerdai ostromban csúcsosodott ki: az elnök tele van rosszindulatú ravaszsággal, de a stratégia bölcsesség nem jellemző rá. Mindent elbaltázott, amit egy hidegfejű autokrata simán megcsinált volna. Persze az egész botrányt meg lehetett volna előzni, ha az előre bejelentett akció csak a töredékét kapja annak a figyelemnek, ami a feketék vagy az antifasiszták megmozdulásait kíséri a hatóságok részéről. Arról nem beszélve, hogy trumpista tömegek továbbra is számíthatnak a Republikánus Párt támogatására. Az ugyanis nem határolta el magát az elnöktől, aki politikai bűnöző és hazaáruló. Úgy hogy azonnal meg kell indítani ellene az alkotmányos vádemelési eljárást és el is kell ítélni. De azután még felelnie kell az utóbbi négy év egyéb sötét ügyeiért is. Ezzel párhuzamosan fel kell számolni az amerikai demokrácia intézményes hiányosságait, csak éppen ezt gátolja, hogy Trumpra 71 millióan voksoltak. Pedig tudták, hogy milyen. Ám a politikus éppen erre a fanatizmusra építve akarja tartósítani a káoszt, hogy lehetetlenné tegye Biden dolgát. Szó sincs arról, hogy a szélsőjobb csupán arányos választ jelentene a baloldali-radikális mozgalmak működésére, a liberális demokrácia hibáira, vagy arra, hogy az adott hatalom elhanyagolja a leszakadt körzeteket, illetve embereket. Az elit mulasztásai sosem igazolják a csőcselék lázadását. Semmi sem volna rosszabb, mint leállítani Trump felmentésének folyamatát, illetve Európában a jogállami eljárásokat – csak azért, hogy a jobboldal kedvében járjanak. A Fidesz és a PiS rombolásával szemben mutatott engedékenység nem mérsékelte a két pártot, azok csak még jobban elszemtelenedtek. És azt kívánják, hogy egész Európa úgy táncoljon, ahogy ez a két illiberális, identitárius erő fütyül, miközben továbbra is alaposan kiszolgálja magát az európai húsosfazékból.
FT A vezércikk azt emeli ki, hogy Bidennek először odahaza kell rendbe tennie a demokráciát, mielőtt a külpolitika felé fordul, de Amerika sorsa nagyban függ attól, hajlandóak-e alapvető fordulatra a republikánusok. A leendő elnöknek nem lesz könnyű dolga, ha vissza akarja állítani országa nemzetközi tekintélyét. És ezt csak tovább nehezítette a törvényhozás lerohanása. Demokrácia-ellenes kormányok az egész világon boldogan hamisítják meg a tényeket, amikor mindkét oldalt mérsékletre és kölcsönös tiszteletre szólítják fel. Propagandisták még sokszor le fogják játszani a felvételt a Fehér Ház által kiprovokált támadásról, hogy megkérdőjelezzék az alkotmányos demokrácia létjogosultságát. Biden már a tavasszal nemzetközi konferenciát kíván összehívni a jogállam megerősítésére, de okosabban tenné, ha egyelőre nem forszírozná. Ugyanis visszaüthet. Először a saját háza táján kellene nagytakarítást végeznie. A jó az, hogy a szerdai bohózat ellenére az alkotmányos rendszer állva maradt. És most már sokba kerül, ha egy republikánus politikus továbbra is beáll Trump mögé. Az viszont gond, hogy az elnöknek még van ideje január 20-áig és továbbra is azt szajkózza, hogy elvették tőle a győzelmet. A másik nagy baj az, hogy milliók hisznek neki. Az FBI már évek óta figyelmeztet, hogy a legnagyobb terrorfenyegetést a hazai szélsőjobb jelenti. Márpedig lehet, hogy az most elszabadul. Hosszabb távon az amerikai demokrácia attól függ, hogy a republikánusok elítélik-e – nem egyszerűen az elnököt, hanem annak módszereit. A köztársaságiaknak támogatniuk kell az új kormányzat gazdasági intézkedéseit, mert a populizmust jórészt anyagi okok váltják ki. Biden akkor teheti a legtöbbet a demokráciáért, ha bizonyítja, hogy működik az új adminisztráció. Egyedül azonban nem képes rá. Ezért a republikánusoknak vállalniuk kell a két párti együttműködést. Ha nem, akkor valószínűleg kudarcot vall a következő elnök, valamint Amerika is.
Economist    A kommentár úgy véli, hogy Trump ki fogja tölteni a hivatali idejéből még hátralévő pár napot, mert ez az érdekük azoknak, akik felmenthetnék, illetve impeachmentet kezdeményezhetnének ellen. Az viszont, hogy magától lemondana, szinte teljesen kizárt. Eltávolítására a 2. leggyorsabb módszer az volna, hogy az alelnök a kormányzat többségének támogatásával megteszi ehhez a megfelelő lépést, ám erre kár számítani. Pence hivatkozhat arra, hogy nem akart a leváltással még erőszakosabb megmozdulásokat kiváltani. Számításaiban alighanem szerepet játszik, hogy a fegyveres erők a jelek szerint nem hajlandóak végrehajtani törvényellenes parancsot. De ha mégis a másik utat választaná, a döntéshez kétharmad kellene a törvényhozásban. És itt kerül a képbe az alkotmányos vádemelési eljárás. Az már egyszerű többséggel fel lehet vetni a Képviselőházban, de hogy keresztülmenjen, ahhoz meg kellene nyerni nagyjából 70 republikánus honatyát. Majd 66 %-ot kellene összehozni a Szenátusban is. Ha ez sikerülne, az pompás volna, mert akkor Trump nem jelöltethetné magát többé elnöknek. Akik az örökébe akarnak lépni a párton belül, azok számára ez a lehetőség igencsak vonzó, ám hogy megkapják az esélyt, ahhoz nem idegeníthetik el maguktól az elnök híveit. Ezért most egymást támadják. Ily módon bizonyosnak tűnik, hogy a politikus még 11 napig a hivatalában marad. Ő különben mesterien ki tudja forgatni az igazságot. Támogatói már arról beszélnek, hogy a szerdai erőszak mögött a szélsőbalos Antifa mozgalom állt. Inkább ezt hangoztatják, mint hogy beismerjék: olyasvalakire szavaztak, aki a Kongresszus ellen uszított egy rakás banditát. A következmény az, hogy sok amerikai bízik a legjobban, de sokat nem tud tenni, hogy meggátolja a legrosszabbat a következő másfél hétben.
Die Presse Minden eddiginél robbanásveszélyesebb a helyzet a soknemzetiségű Kárpátalján, jelenti Beregszászról a lap kiküldött tudósítója. Mint írja, Budapesten a hivatalosságok polgárháború lehetőségét ecsetelik, az ukrán külügyminiszter pedig csak olajat önt a tűzre. Mindenesetre már volt két gyújtogatás és az események sok rossz vért szülnek. A történtekben aktív szerepet játszik az ukrán titkosszolgálat, az SZBU. November végén 4 helyen is házkutatást tartott a magyar kisebbség vezetőinél. Darcsi Karola, a beregszászi Tanárképző Főiskola politológia és filozófia professzora, akit idáig már ötször idéztek be a hatóságok, hogy a magyar elszakadási törekvésekről faggassák, egyáltalán nem fél a hatalomtól. Azt mondja a gondok 5 éve kezdődtek, mert az ukrán nacionalisták nem találtak szeparatistákat az ország keleti felén, ezért megtalálták a lakosságnak mindössze 0,2 %-át kitevő magyarságot. Azóta kötet foglalja össze a magyarellenes támadásokat. Minden évre jutott egy tucat. A tanár irodáját is érintette a razzia, arról nem beszélve, hogy a világhálón provokatőrnek, a város élenjáró szakadárjának minősítik. Pedig a kisebbségi politikusok csupán ünnepi alkalmakkor éneklik el a nemzeti himnuszt. Egyébként meg van győződve arról, hogy az SZBU tette fel a netre azt a fenyegető videót a magyarok ellen, amely nagy felháborodást keltett. De még az senki kizárt, hogy a szálakat az oroszok mozgatják. Ádvent idején már arról szóltak az értesülések, hogy megmérgezik Beregszászon az ivóvizet.

Lukasenko úgy menne, hogy marad

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.01.09. 09:00

Fotó: AFP
Taktikát váltott a fehérorosz ellenzék: nagy tüntetések helyett a lakóhelyeken rendeznek rövid demonstrációkat. Eközben Lukasenko megpróbálja átmenteni hatalmát.
Új ötlete támad Alekszandr Lukasenkónak: február közepére „összbelarusz népgyűlést” (VNSZ) akar összehívni. A két napos tanácskozásnak az lenne a célja, hogy megvitassák a tervezett alkotmánymódosítást, döntsenek róla, hogy aztán új választást lehessen kiírni. Ezt sok hónapja követelte a belarusz vezetőtől Vlagyimir Putyin, de az érintett csak mostanra fogadta el az orosz elvárást. Lukanseko eddig is számos ígéretet tett már a támogatásért cserébe Moszkvának, de ezekből semmit sem valósított meg. Az oroszok szerették volna, ha a despota párbeszédet kezd a börtönbe zárt (egyébként oroszbarát) ellenzékiekkel. A belarusz diktátor egy alkalommal ugyan leült néhány politikussal, de egyetlen komolyan vehető ellenfelét sem engedte szabadon, sőt új eljárásokat kezdett Viktor Babariko, a Gazprom helyi bankjának volt vezetője ellen. A tüntetések intenzitása mindeközben csökkent, a rezsim segítségére sietett ugyanis a hideg és súlyosbodó koronavírus-járvány. Az ellenállók pedig ehhez alkalmazkodva változtattak taktikájukon. Nagy tömegtüntetések helyett a „szomszédok demonstrációit” szervezik. Elsősorban azrt, hogy megússzák a rendőri brutalitást. A Lukasenko-rendszernek nincs más támasza, mint az erőszakszervezetek és a megfélemlített államapparátus. Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy az elnök képtelen arra, hogy párbeszédet kezdjen ellenzékével, noha erre Putin is ösztönözte. Pár hete tartottak egy tanácskozást, ahová meghívtak néhány „mérsékelt ellenzékit”, akik ugyanazon feltételekhez ragaszkodtak: az erőszak felhagyását és a politikai foglyok elengedését követelték. Ezen kívül olyan alkotmányos változásokat akartak, amelyek szabad utat adnak a többpártrendszernek Belaruszban. Ez megfelelne az oroszoknak is, akik úgy tervezik: a kiszámíthatatlan Lukasenkót egy oroszbarát és jobban manipulálható személy követi majd. Belarusz tett több olyan lépést, amely kedvez az orosz állam hiúságának, és oligarchiái érdekeinek. Így például orosz kikötőkbe terelik át az országáruforgalmát, a kőolajtermékek eddig a litván Klaipedából jutottak Nyugatra. Belaruszban elterjedt, hogy számos eddig állami tulajdonú monopóliumnak, így a telefontársaságnak is, új orosz birtokosa lesz.    Lukasenko azonban úgy akar távozni az elnöki székből, hogy előzőleg készít magának egy tartalék hatalmi központot. Egy minapi beszédében elkotyogta, hogy „intézményesíteni” akarja az összbelarusz népgyűlést. Ez 1996 óta létező intézmény eddig öt alkalommal hívta össze. Eddig a delegátusoknak az volt a dolguk, hogy megvitassák az elnöki javaslatokat, kitűzzék a jövendő feladatokat, mindenekelőtt jóváhagyják a despota kormányzását. A VNSZ a szovjet szisztéma szerint alakul. A küldötteket a helyi tanácsok jelölik ki, illetve az állami tömegszervezetek. Az előbbiekről tudni kell, hogy Belarusz végletesen központosított állam, a helyi önigazgatásnak ceremoniális funkciói vannak, tanácstagok csak a rendszer alkalmazottjai és lojális hívei lehetnek. Hogy megduplázzák a jelöltállítási lehetőségeket, küldöttjei lesznek a hazafias pót-állampártnak, amely a Belaja Rusz nevet viseli, az állami BRSZM rövidítésű pót-Komszomolnak, valamint a szakszervezeteknek is. Artyom Srajbman, a Carnegie Moszkva Minszkben élő politikai elemzője úgy véli: Lukasenko a népgyűléssel jóvá hagyatja majd az alkotmányreformot, amelynek része lesz az is, hogy a népgyűlés önálló hatalmi centrumként ellenőrizheti a többi hatalmi ágat. Srajbman szerint a diktátor így megalakítaná az SZKP 2.0-át, amelynek az élére természetesen ő állna. A szakértő szerint ez az ötlet eleve halálra van ítélve. Ha úgy konstruálná meg jövendő funkcióját, hogy az erőszakszervezeteket továbbra is ő irányítsa, úgy a tiltakozó mozgalom nem szűnik meg, s Moszkva sem lesz elégedett. Amennyiben nem lesznek a kezében hatalmi eszközök, úgy az új elnök gyorsan eltakarítja majd az útból – Moszkva jóváhagyásával.