Előfizetés

Kína végül belement, hogy a WHO vizsgálhassa a vírus eredetét

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.11. 10:05

Fotó: STR / AFP
Pekingi közlés szerint csütörtökön érkeznek a nemzetközi szakértők. Közös kutatás lesz, miközben a járvány újra támad.
Csütörtökön érkeznek Kínába az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott nemzetközi szakértői a vizsgálatok megkezdésére – jelentette be a kínai nemzeti egészségügyi bizottság hétfőn. A bizottság hivatalos internetes oldalán hétfőn megjelent közleménye szerint a WHO nemzetközi szakértői kínai kutatókkal együttműködve vizsgálják majd a vírus eredetét. A szakértőcsoport pontos munkatervéről azonban a bizottság nem közölt részleteket. A WHO korábbi közlése szerint az eredetileg január elejére kitűzött misszióban részt vevő tíz nemzetközi szakértő egyebek mellett a közép-kínai Vuhanba utazna, ahonnan 2019. december 31-én jelentették hivatalosan az első ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos megbetegedéseket.
A küldetés célja, hogy azonosítsák a vírus eredeti hordozóját, valamint azokat a lehetséges módokat, ahogyan a koronavírus állatról emberre terjedhetett.

A szakértők érkezésének dátumáról szóló bejelentést alig egy héttel azután tette közzé a kínai egészségügyi bizottság, hogy Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója mély csalódottságát fejezte ki, amiért Peking még nem véglegesítette a szakértői csoport Kínába érkezéséhez szükséges engedélyeket. Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatójának tájékoztatása szerint a vízumkérdés volt az akadály, ám a kínai külügyminisztérium szóvivője egy nappal később közölte: nem csupán vízumproblémákról volt szó, de folyik az egyeztetés.
A WHO már tavaly februárban és júliusban is küldött szakértőket Kínába hasonló céllal, ám a látogatások eredményeiről később nem közöltek érdemi információt. Kína egyik északi tartománya jelenleg a legsúlyosabb járványhullámmal küzd azóta, hogy a vírus országos terjedését tavaly áprilisra drákói intézkedéseknek köszönhetően nagyrészt megfékezték.

A Pekinget körülvevő Hopej tartományban, amely mintegy 800 kilométerre északra fekszik a járvány eredeti gócaként ismert, közép-kínai Hupej tartománytól, két nagyvárost zártak le a múlt hétvégén a vírus terjedésének megfékezésére. A legtöbb új esetet a tartomány székhelyén, Sicsiacsuangban azonosították, ahol január 2-ától vasárnap délig összesen 369 koronavírus-fertőzöttet szűrtek ki a teljes lakosság tesztelését követően. A város vezetése vasárnap bejelentette: a magas esetszámra való tekintettel hamarosan ismét letesztelik a város összes lakóját, a mintegy 11 millió embert érintő intézkedés elvégzésére kétnapos időtartamot tűztek ki.

Rosszul kezdődik Salvini 2021-e

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.01.11. 09:00

Fotó: ATTILIO FONTANA FACEBOOK-OLDALA
A volt olasz populista belügyminiszter kézivezérléssel irányítja Lombardiát, mivel a párttársa által irányított régióban újra drámai a járványhelyzet.
Matteo Salvini, a jobboldali populista Liga elnöke sem tagadhatja, hogy 2020 nem a az ő éve volt. Nem is csak azért, mert nem valósította meg a nagy álmot, a Giuseppe Conte vezette kormány megbuktatását. Valahogy semmi sem jött be neki. A politikai széljárás nem úgy alakult, a nagy populista áttörés elmaradt. A kormány túlélte a különböző regionális választásokat, Conte pedig politikai tőkét tudott kovácsolni a koronavírus-járvány kezeléséből. Salvini viszont, különösen a járvány első hulláma alatt, ellentmondásos üzenetek sorát küldte, így a Liga egy év alatt elvesztette támogatóinak majdnem az egyharmadát. A vezér személyes varázsa sem a régi, a jobboldalon sokan hitelesebbnek tartják Giorgia Melonit és szintén populista pártját, az Olaszország Fivéreit. Más szempontból sem volt sikeres a tavalyi éve. Két eljárás is indult ellene, mert még belügyminiszterként nem engedett kikötni menekülteket szállító hajókat Itáliában. A felsőház tavaly mentelmi jogának felfüggesztése mellett döntött, s amennyiben bűnösnek találják – egyebek mellett hatalommal való visszaélés miatt –, akár 15 éves börtönbüntetésre is ítélhetik. A törvények szerint akkor is több évre fel kellene függesztenie politikai szerepvállalását, ha elsőfokon legalább két évet kapna, így nem maradhatna a jobboldal vezetője sem. Bízhat azonban abban, hogy – amint a Silvio Berlusconi volt kormányfővel szembeni korábbi eljárásoknál is tapasztalhattuk – az olasz igazságszolgáltatás malmai nagyon lassan őrölnek. Ezt jelzi, hogy már többször elnapolták az úgynevezett szicíliai miniszteri bíróság meghallgatásait. Legutóbb hétvégén kellett volna megjelennie a bírák előtt, de ezt az ülést is elnapolták, méghozzá március 20-ra, mivel az ügyet érintő fontos dokumentumot olaszra kell fordítani és ez „roppant időigényes munka”. Igaz, a jelenlegi koalíció legkisebb tömörülése, az Italia Viva nyughatatlan elnöke, Matteo Renzi volt miniszterelnök bármikor megteheti a jobboldalnak azt a szívességet, hogy felrobbantja a koalíciót, de talán maradt benne annyi politikai érzék, hogy felmérje: ezzel politikai öngyilkosságot követne el. Egy előrehozott választás esetén valószínűleg saját pártja sem jutna be a parlamentbe. Mindenesetre az olaszok több mint negyven százaléka azt várja, hogy tavaszig szétesik Conte koalíciója. Salvini számára azonban 2021 sem indult valami szerencsésen. Lombardia már a járvány első hullámában is a legrosszabbul teljesített az olasz régiók közül, s ez most a második hullámban sincs másként, ami egyértelmű párttársa, a régiót irányító Attilio Fontana felelőssége. Salvini már nem akarja ölbe tett kézzel figyelni a régiós elnök szerencsétlenkedéseit, ezért Lombardiát kézi vezérléssel kezdte el irányítani a Liga pártközpontjából. Fontana feje felett döntve – Berlusconival szövetkezve – elrendelte a tartományi kormány átszervezését. Ez kései beismerése annak, hogy a Liga megbukott a lombardiai válságkezelés során. Bár a járvány kitörésekor számos elismeréssel illették a helyi egészségügyet, ám a kórházak hetek alatt összeomlottak. Kiderült, hogy az egészségügy Liga által támogatott magánosításának oroszlánszerepe volt abban, hogy az olasz régiók közül Lombardiában volt messze a legmagasabb a koronavírus halálos áldozatainak száma. Salvininak azért volt személyesen is nagyon kínos a fejlemény, mert ő maga is tősgyökeres lombardiai, Milánóban született. A kétségbeesést jelzi, hogy a lombardiai egészségügy átszervezését Berlusconi pártja, a Forza Italia politikusára, Letizia Morettire bízzák, egyfajta utolsó lehetőségként. A 72 éves Moretti nem egészségügyi szakember, mindig ott veti be a jobboldal, ahol ég a ház, módszereit azonban igen sokan vitatják. Ő szervezte át az olasz közszolgálati médiumot, a RAI-t úgy, hogy Berlusconi médiaimpériuma, a Mediaset jöjjön ki belőle legjobban. Milánói polgármestersége idején feltúrták a fél várost, de egy sor építkezés leállt, mert Moretti nyugdíjba küldött több, számára kellemetlenné vált építési vállalkozót. „Sikerességére” jellemző, hogy egyetlen városvezetői mandátum után leváltották és hatalommal való visszaéléssel vádolták. Ezt követően az UBI bank elnöke lett, most azonban megint új megbízatást kapott, legfőbb feladata az, hogy megmentse a lombardiai egészségügy privatizációját.  Moretti elődje, Giulio Gallera teljes csődöt mondott az északi régió egészségügyi elöljárójaként. Már akkor hozzá nem értéssel vádolták, amikor rá esett a választása, amiben állítólag a maffiának is volt némi szerepe. A fejlemények közismertek, különösen a helyi idősotthonokban haltak meg tömegesen az emberek, s Gallera ellen is eljárás indult. A járvánnyal kapcsolatos lombardiai kontaktkutatást a katasztrofális jelzővel lehetne illetni, ráadásul a régió túl későn rendelte meg az influenzaelleni oltóanyagot. Ami pedig a koronavírus elleni vakcinákat illeti, Galleri itt is hozta a formáját: a tartományban mindeddig alig oltottak be valakit. Miután sokadszorra is bebizonyosodott alkalmatlansága, végre leváltották. Azonban lehet, hogy már túl későn: olasz szakértők szerint a lombardiai egészségügy totális csődje nagyobb veszélyt jelent Salvini karrierjére, mint a pere. 

Szijjártó hálás Salvininek

A magyar kormány sokadszorra is igyekezett Salvini segítségére sietni. Szombaton, még a szélsőjobboldali politikus meghallgatásának elnapolása előtt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook oldalán azt írta: „Egész Európa köszönettel tartozna neki, amiért gátat akart szabni az európai határok megsértésének és az európai szabályok semmibe vételének. Grazie Matteo!"

Szabad szemmel - Trump négy éven át rászabadította a vandalizmust a politikára

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.11. 08:14

Nemzetközi sajtószemle, 2021. január 11.
Politico Az EU külpolitikai főmegbízottja is úgy ítéli meg, hogy a világ demokráciáinak fel kell ébredniük az amerikai törvényhozás ostroma láttán, mert az jól illusztrálja, Trump négy éve mekkora károkat okozott az USA demokráciájának, milyen mértékben megosztotta a társadalmat. Arról nem beszélve, hogy mi lett volna akkor, ha sikerül a terv. Borrel szerint a Kongresszus megszállása betetőzte azt a rosszat, ami az utóbbi időben végbemegy a világban. Ezért a volt spanyol külügyminiszter sürgeti, hogy a demokratikus értékek és intézmények további bedarálásának megakadályozására haladéktalanul ki kell állni a demokratikus intézmények védelmében. El kell utasítani a demagógok uszító és gyűlöletkeltő hangvételét, a dezinformációs kampányokat, az álhíreket. Egyúttal ki kell javítani a gazdaság bajait, mert azok nagymértékben hozzájárulnak a populizmus terjedéséhez.
Guardian A zsarnokok kezüket dörzsölve követik, mit tett az amerikai elnök az ország demokráciájával. Ám Trump soha nem fog felmentést kapni a történelemtől, róla mindig az ugrik majd be, ahogy a csőcselék feldúlta a törvényhozás épületét, mégpedig az ő uszítására. Az utókor meg fogja bélyegezni, mert az alkotmány megdöntésére szervezkedett. De az elítélő véleményből kijut majd a republikánusok jó néhány honatyájának is, aki elnézte, sőt ösztökélte, hogy megfordítsák a választási eredményt. Ám a fő felelősség az elnöké. Hiszen a hordák azért özönlötték el a Capitol Hillt, mert Trump négy éven át rászabadította a vandalizmust a politikára. A megosztásra épített és lábbal tapodott a demokratikus normákon. Holdkóros összeesküvés elméleteket hirdetett, a hazugságot a közbeszéd alapjává tette. Az ár rettenetes és azt még azután is fizetni kell, ha már a politikus eltűnik a színről. Hiszen megmérgezte a közéletet. Ugyanakkor rendkívül sikeres volt abban, hogy aláássa az amerikai demokráciába vetett hitet és lerombolja annak tekintélyét külföldön. Ebből a szempontból hatásosabb volt, mint Putyin digitális zászlóaljai. Egyben igencsak megnehezítette, hogy a szabadság értékei megőrizzék helyüket az erősödő önkényuralommal szemben. Segített demoralizálni azokat, akik a polgári szabadságjogokért és tisztességes választásokért küzdenek, ugyanakkor felbátorította azok ellenfeleit. Nevetségessé tette a tételt, hogy az Egyesült Államok a szabadság világítótornya. Csak remélni lehet, hogy több szolgálatot már nem tesz az autokratáknak, miután négy éven át lelkesítette Bolsonarót, Orbánt, Dutertét. A tekintélyelvű vezetők magukra ismertek az elnök politikájában és erőt merítettek abból. Ösztönzést kaptak, hogy úgy véljék: hanyatlik a liberális demokrácia és a holnap az övék lesz. Trump uralmának árát az egész földkerekség fizeti, az elvesztett szabadság formájában.
New York Times A politikai hazugság két atyamestere Hitler és Sztálin volt és ők megmutatták, hogy minél durvábban eltorzítják az igazságot, az annál nagyobb tömeghatást fejt ki. Csak éppen az új vonás, hogy milliók boldogan veszik, amit átverik őket. Ahogy arra példa Amerika. De bőven tetten lehet érni a magyaroknál, lengyeleknél és a törököknél is. A populista vezetők a maguk érdekeinek megfelelően értelmezik át a valóságot, sőt új tényeket ötölnek ki. Magyarországon nem csupán manipulálják az adatokat, hanem új való világot hoznak létre. Ehhez Orbán Viktor Soros Györgyre osztotta a szálakat mozgató sötét erő szerepét. A hivatalos propaganda szerint a filantróp pénzember próbálja megrendíteni az államhatalmat, megpróbálja menekültekkel kiszorítani saját országukból a magyarokat és szétzúzná a hagyományos értékeket. Krekó Péter, a Political Capital vezetője rámutat, hogy az efféle antiszemita összeesküvés elmélet teljesen sematikus. A törzsi felfogásnak megfelelően mindent a jó és a rossz harcaként tüntet fel, a mellékelt magyarázat pedig igencsak egyszerű. De a valóságot ez a törzsi politika alakítja. A vezér viszont igényt tart a tábor fenntartás nélküli hűségére. Aki kilóg a sorból, az áruló, és az ilyennek semmi keresnivalója nincs a törzsben. A baj csak ott van, hogy e megközelítés folytán a demokrácia minősül kisiklásnak. A Trump-féle nagy hazugság azokban az országokban eredményes, ahol még gyenge a jogrendszer, illetve a tények ellenőrzéséhez kulcsfontosságú sajtó. Nyina Hruscsova, az egykori orosz pártfőtitkár Amerikában élő egyetemi tanár unokája szerint az elnök virtuális valóságot alakított ki, akárcsak egykor Sztálin. A kérdés azonban az, hogy mi van akkor, ha abból az emberek nem kérnek. Lásd a Szovjetuniót, amely pont emiatt omlott össze. Viszont az ilyen rendszerek fennmaradásához okvetlenül szükséges a sajtó monopóliuma. Magyarországon, Oroszországban és Törökországban ilyen okokból van nehéz helyzetben a független média. Trump különben nagy hasznot húzott abból, hogy a világháló tele van dezinformációval és összeesküvés elméletekkel.
Der Standard Hogy Trump önjelölt puccsistákat uszított a Kongresszusra, azzal minimum súrolta a fasizmussal szemben húzott vörös vonalat – mutat rá Peter Pelinka, osztrák történész és politológus, aki jó egy évtizeden át tanított a CEU-n. Mint írja, az elnök politikája a populizmus és a nácizmus határmezsgyéjén mozog, de a politikust immár egyértelműen a demokrácia ellenségeként kell elkönyvelni, hiszen nem hajlandó elismerni vereségét, ami erkölcsileg is lesújtó. Ugyanolyan tekintélyelvű, mint Putyin, Hszi, Orbán Erdogan, Asszad vagy Lukasenko. Ráadásul bizonyos értelemben még vegytisztán besorolható a fasizmus kategóriájába. Hiszen maga köré gyűjtötte a jobboldali-radikális milíciákat, a „vallási” fanatikusokat és a legcifrább összeesküvés elméletek követőit. Valamennyit a saját érdekében használta ki. Az otromba nacionalistáknak szállította az „Amerika mindenekelőtt” jelszavát, a rasszisták „fehér hatalma” iránt pedig nagy megértést tanúsított. Trump, aki hiteltelen volt minden ízében, messiás lett sok millió amerikai számára. Az általa feltüzelt csőcselék megszentségtelenítette az Egyesült Államok demokráciájának központját, amit tett, az már a fasizmussal határos. Az elnök azonban, akinek kiemelkedő szerepe volt a puccskísérletben, mossa kezeit, mondván, hogy ő teljesen ártatlan.
Politico A szerző, egy Rigában élő, szabadúszó orosz újságíró óv attól, hogy bárki azt higgye: Putyin a hasát fogja a washingtoni lázadás miatt. Sőt, az lidércnyomással ér fel számára, mert semmitől sem fél jobban, mint hogy egyszer csak megindulnak az ő ultranacionalistái is. Szóval egyáltalán nem örül, hiába látszik úgy a tengerentúli zűrzavar és pusztítás folytán, hogy végre beérett a vetése és sikerült megrendítenie az amerikai demokráciát. A moszkvai propagandisták ezért egyfelől próbáltak az USA orrára koppintani, másfelől viszont mindent megtettek, nehogy hasonló megmozdulásokra buzdítsanak odahaza. Persze a reakciókban ettől még volt egy jó adag káröröm. A hazai közönséget célozták meg, kiemelve, hogy az amerikai vezetés kettős mércét alkalmaz. Hiszen elfordította a fejét, amikor a 2014-es kijevi eseményekben szerepet játszott a szélsőjobb, ugyanakkor bűnözőknek és terroristáknak nyilvánította mindazokat, akik meg akarják változtatni a novemberi választási kimenetelét. Putyin közismerten retteg a színes forradalmaktól, ez a vezérszál a politikájában. Így valószínűleg úgy értékeli a washingtoni felkelést, hogy a szélsőjobb magától megindulhat, káoszt kiváltva. Az államfő az elmúlt két évtizedben körül udvarolt ultranacionalistákat és átvette a szélsőjobbos ideológiát, beleértve a hagyományos keresztény érdekek hirdetését, illetve az LMBT-jogok elutasítását. Így próbálta megszerezni ezeknek a köröknek a támogatását. Ám az mindig is bizonytalan volt. De akárcsak Trump, ő is igyekezett a maga javára kamatoztatni a szélsőség dühét. Most pedig nemigen képes kézben tartani a veszélyt, amit ő szabadított el.
Bloomberg A világ nagy részében a rémület mellett érezhető kárörömmel fogadták, hogy a trumpista hordák lerohanták a Capitoliumot. Végre megkapta az USA, amely évtizedeken át kioktatott más demokráciákat. Ám tény, hogy az Egyesült Államok sokkal jobban átvészelte a maga populizmusát, mint a legtöbb érintett ország. Hiszen lehet, hogy az elnök ellen újabb alkotmányos vádemelési eljárás indult. Vesztett és hiába próbálta érvényteleníttetni az eredményt. A Republikánus Párt is elnyerte méltó büntetését, amiért bevállalta a demagógiát, hiszen a Fehér Házon kívül lemondhat a többségről a törvényhozás mindkét házában. A végén pedig Trumpnak is be kellett ismernie kudarcát. Nem szokás azonban, hogy ennyire megsorozzák a populistákat. Az ilyen vezetők általában kényelmesen berendezkednek a hatalomban, majd győzelmük aránya fura módon tovább nő minden választással. Már túl sok hely van, ahol a választás szabad, de csak ritkán tisztességes, és ahol úgy tűnik, hogy az önkényurat nem lehet kipiszkálni a nyeregből. Ám más nemzetekhez viszonyítva - Oroszországtól Törökországig, Magyarországtól Indiáig – az amerikai intézmények bizonyították ellenálló képességüket. A liberális demokráciák csak annyira erősek, mint amennyire az intézményeik függetlenek és vezetőik becsületesek. Az USÁ-ban Trump pont ezért kényszerült szabad és tisztességes szavazásra, és ezért kell távoznia tisztségéből. A bírák több tucat keresetét utasították el, még azok is, akiket ő nevezett ki. Ennyit tesz a független igazságszolgáltatás, de fontos szerep jutott a sajtónak is, amely folyamatosan beszámolt az elnök törvényszegéseiről. Fényesen megmutatták, hogy jogi csapata milyen tehetségtelen, illetve hogy mennyire nincsenek érveik. Szóval úgy áll, hogy Amerika továbbra is kivételes ország. A többi országnak pedig meg kell tanulnia, hogy mindenáron meg kell őrizni a bíróságok önállóságát. Azok olyanok a populizmusban, mint a kanári a sújtólégtől veszélyeztetett bányákban. Előre jelzik a bajt. Ezért csinálja jól az EU, hogy vörös vonalat húz a jogállamot feladó Magyarország és Lengyelország számára.
FAZ A tüzet Trump és bűntársai lobbantották fel, ez megbocsáthatatlan bűn a részükről. A közösségi média katalizátorként szolgált hozzá, de a gyúanyag a tömeges elégedetlenség volt. Mert aki elégedett az életében, az nem ront neki egy parlamentnek. Aki bizalommal van embertársai iránt, az nem megy lépre demagógok hazugságainak. Azaz a gond nem csupán Amerikában jelentkezik, hanem a briteknél, magyaroknál, franciáknál és németeknél is. Gyakorlatilag minden nyugati országban megtalálni ezek a jelenségeket, azok mögött nem csupán egy-egy kiemelkedő populista húzódik meg. A globalizálódás jólétet és kényelmes életet hoz, de szétszakítja a társadalmat. Nem egyszerűen fokozza a pénzügyi egyenlőtlenségeket. Az emberek gyakorlatilag más-más világban élnek. Anyagi, technikai és kulturális értelemben egyaránt. Ennélfogva repedések keletkeznek a társadalomban, amit azután a Trump-félék árkokká mélyítenek. De itt a pénz egymagában nem segít, mert pl. ha emelik a szociális segélyt a leszakadt gyerekek után, akiknek felnőve sincs semmi kilátásuk az elhelyezkedésre, nos, az ő helyzetük mindenképpen botrány, függetlenül a számukra kiutalt összegtől, még ha azt alapjövedelemnek nevezik is. Itt a megoldást a tanulás hozhatja meg.
NZZ Korszakváltásban bízik a magyar ellenzék, mert hosszú ideje nem voltak ennyire jók az esélyei, hogy véget vessen Orbán Viktor uralmának, már ha kitart az összhang. A hat párt új lendülettel vág neki az évnek és a nagy célnak. A közvélemény kutatások azt mutatják, még azok is, amelyeket kormány közeli intézetek készítenek, hogy a Fidesz népszerűsége erősen visszaesett. Megtépázta a vírus elleni harc, az EU pénzügyi tervének elutasítása és a Szájer-féle botrány. Orbán hatalma óriási, amit erősít a „közeli” sajtóbirodalom, a választási törvények átalakítása, valamint hogy az állami megbízások javát kegyencek szűk köre kapja. Így csak az egyesült ellenzéknek van esélye a hatalomátvételre. De hogy a harmónia fennmarad-e azt nem csupán a kormány propaganda szócsövei kérdezik. A másik oldalt elsősorban Orbán elutasítása köti össze. A közös program csak nagyon tétován körvonalazza a célokat. Ugyanakkor nincs közös miniszterelnök-jelölt. Dobrev Klárát csupán az ellenzéki hívek negyede támogatja, férje megosztó személyiség a baloldalon. Sokan őt teszik felelősség a gazdasági válságért, illetve a botrányért, amely előkészítette a terepet Orbán 2010-es győzelméhez. Vagyis a politikus alighanem teher a hatalomellenes tábornak. Ily módon meg kell találni azokat, akik személyükben testesítik meg a meghirdetett megújulást. Közülük a legismertebb Karácsony Gergely, de ő még nem kötelezte el magát. Idáig nem úgy jelent meg, mint jelentős vezető személyiség, vagy azért, mert nem akarja, vagy azért, mivel nincs meg hozzá a politikai súlya. További akadály az ellenzéki oldalon, hogy a jogállami mechanizmus bevezetésének elhalasztása folytán a kliensek továbbra is vastagon kapják az uniós támogatásokat. Ezt főleg ellenzéki értelmiségiek bírálják, és azonnal ellenőrzést követelnek Brüsszeltől. A politikusok ezzel szemben visszafogottak, mert nem szeretnének ráerősíteni arra az orbáni mantrára, hogy külföldi érdekeket képviselnek és Soros lakájai.
Libération Budapesten 2024-től a sanghaji Fudan Egyetem lép a CEU helyébe, miután a Közép-Európai Egyetemet a magyar kormány célirányos törvénnyel távozásra kényszerítette. Az ugyanis túl liberálisnak bizonyult a hatalom számára. Hogy ezek után a kínaiak jutnak lehetőséghez, az egyrészt jelképezi Orbán jóindulatát, másrészről pedig még egy befolyási lehetőséget ad Kína számára. A hatalom óriásira tárta a kapukat előtte. Ingyen kap területet az egykori Nagyvásártelepen, a megvételére átszámítva 2,2 millió eurónyi közpénzt fordítanak. 5-6 ezer diákot toboroznak, ám félő, hogy működése rosszat tesz egész magyar felsőoktatásnak. Hiszen egymaga többet költhet, mint az egész hazai ágazat. És a kínai professzorok taníthatnak másutt is, ha felkérik őket. A kétoldalú kapcsolatok azonban már így is szorosak, hiszen pl. a Huawei Magyarországon akar fejlesztési központot létesíteni. Matura Tamás, a Corvinus szakértője eléggé meglepőnek találja, hogy a kínaiak Budapestet választották a Fudan Egyetem terjeszkedésének helyszínéül, de talán a szoros kétoldalú kapcsolatok, illetve Magyarország földrajzi elhelyezkedése játszott benne közre. A kezdeményező fél a magyar kormány volt, és olyan feltételeket ajánlott, hogy Kínának nem volt vesztenivalója, teszi hozzá Salát Gergely a Pázmány Egyetemről. A kérdés csupán az, mire jó Peking számára az egész vállalkozás, főként miután a KKP szigorított az egyetem ellenőrzésén. Matura Tamás szerint ha az intézményen keresztül nő is Európában a kínai befolyás, ez várhatóan nem befolyásolja az oktatás kiváló minőségét. De Kínának már volt hasonló együttműködési próbálkozása pl. a prágai Károly Egyetemmel, ám ott kiderült, hogy ott a kínai nagykövetség adományokkal beleszólt a dolgokba. Pl. 45 ezer eurót adott, részben az „Új selyemút” nevű kormányzati program előnyeivel foglalkozó előadássorozat céljaira.      Salát Gergely azt mondja, Budapesten aligha lesz kurzus Tibetről és nem is hívnak meg hongkongi aktivistákat. De a kínai jelenlét jelenleg még csekély ahhoz képest, hogy mekkora több nyugati egyetemen.