A vezércikk igen egyszerűen elintézi a tennivalót Trump ügyében, miután a Képviselőház másodszor is alkotmányos vádemelés alá vonta a politikust: megérdemli, amit kap és a Szenátusban gyorsan el kell marasztalni. Annál is inkább, mert most már az ifjabbik Bush alelnökének, Cheneynek a lánya is lázadozik ellene, pedig ő a 3. ember a republikánusok felsőházi csoportjában. De hírek szerint a frakció vezetője, McConnel is hajlik az indítvány megszavazására. Mások köztes megoldásként inkább le akarják mondatni. Négy évnyi megaláztatás és felháborodás után tehát legalább néhány kulcsfigura kész szakítani a párton belül az Egyesült Államok újkori történetének legrosszabb elnökével.
Cheney lánya kijelentette, hogy ami a múlt szerdán történt, az Trump műve, de ami sok, az sok. Továbbá amit idáig tudni lehet, már az alapján súlyos büntetésre szolgált rá és túl nagy veszélyt jelent a civil társadalom számára. A lap ugyanakkor hozzáteszi, hogy az impeachmenttől függetlenül ki kell vizsgálni a további bűneit.
Mindenesetre a Fehér Ház eddigi lakójának mandátuma egy hét múlva lejár, de ha eltávolítják, az egyrészt jogszerű volna, másrészt pedig fontos üzenetet küldene. Ha azonban elhúzódik az ügy a Szenátusban, az beárnyékolja Biden hivatalba lépést, lelassítja vezető munkatársainak kinevezését, ami nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, és kisiklatja az új elnök törvényalkotási terveit. A nemzet érdekeinek az felel meg, ha azonnal pálcát törnek Trump felett, mert az már úgyis nagyon kijár neki.
A Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz hálát az az égnek, hogy egy hét múlva beiktatják hivatalába Bident, ám egyúttal arra figyelmeztet, hogy az új elnök egymaga, négy év alatt aligha tudja megoldani Amerika súlyos gondjait. Úgy hogy még az is bőven belefér: lehanyatlik az Egyesült Államok. Hogy a támadók elfoglalták a törvényhozást, az egyenesen következett Trump demokrácia-ellenes politikájából, amit igen sokan támogattak a republikánusoktól. De az elnök meg is mondta előre: nem megy bele a hatalom békés átadásába. Azaz akik mögé álltak, azokkal lepaktáltak az ördöggel. Vagy azt hitték, hogy féken tudják tartani a szélsőséges erőket, vagy nem törődtek vele, hogy nem.
De a párt már legalább negyedszázada rájött, hogy csak akkor tud érvényt szerezni az üzleti világ érdekeinek, ha antidemokratikus lépéseket tesz, illetve szövetségre lép vallási fundamentalistákkal, a fehér felsőbbrendűség hirdetőivel, a nemzeti populistákkal. A demagógia persze magában foglalt olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek a gazdasági elit erkölcseivel, de a nagytőke képviselői mesteri fokra fejlesztették az idők során a közvélemény megtévesztésének képességét.
A közösségi háló pedig lehetőséget teremtett az ál/tévhírek gyors terjesztésére és a cél szempontjából az is jól jött, hogy az amerikai politikai rendszerben mindent a pénz mozgat. Ugyanakkor az eltelt 4 évben a politikai elit jól megszedte magát, viszont mindenki más jóformán teljesen hoppon maradt. Ennek megfelelően csökkent a várható élettartam és romlott nagy tömegek egészségi állapota. Viszont az erkölcsi fékek meggyengülésével eljött a sarlatánok, a kizsákmányolók, a potenciális demagógok ideje.
Trump alávaló, narcisztikus szociopata, akinek fogalma sincs a gazdaságról és semmire sem tartja a demokráciát. Ő lett a pillanat embere. Ezek után fel kell számolni a veszélyt, amit még jelent. A Szenátusnak el kell tiltania minden további politikai funkciótól. Ez mindkét pártnak érdeke, mert meg kell mutatni, hogy még egy elnök sem áll a törvény fölött.
De egyúttal rendezni kell a súlyos helyzet mélyen rejlő okait. Össze kell egyeztetni a szólásszabadságot a közösségi média elszámoltathatóságával. Meg kell reformálni a politikai rendszert, csökkenteni kell benne a pénz szerepét. Ugyanis nem működnek a fékek és ellensúlyok, ha ekkora egyenlőtlenségek vannak egy társadalomban. Ha az egy dollár, egy szavazat-elv érvényesül, az megnyitja a teret a populista szemforgatóknak. Végül pedig enyhíteni kell a kiáltó egyéb különbségeket a fő rétegek között.
Hogy Amerika miként reagál a Kapitólium megszállására, az sokat elárul arról, merre is tart az ország.
„Kedves CDU! Ugyan áruld már el végre, mit kívánsz tenni Orbán Viktorral!” - így kérleli nyílt levelében a nagyobbik német kormánypártot Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője, aki Strasbourg megbízásából részt vett a jogállami mechanizmus bevezetéséről szóló tárgyalásokon. Mint írja, a magyar kormányfő autokrata, mégis élvezi a német kereszténydemokraták védelmét.
Sürgeti, hogy a párt hét végén megválasztandó elnöke döntse el, hogy a kereszténydemokraták továbbra is védőernyőt tartanak-e a politikus feje fölé. Merthogy a CDU odahaza nagyjából-egészében valóban tartja magát az elvhez, hogy nem működik együtt a demokrácia-ellenes, jobboldali populista AfD-vel.
Ám az elhatárolódás már nem igaz Európára, ott jobbfelé már nincsenek ilyen terelőbóják, miközben Orbán odahaza betonozza befelé tekintélyuralmi rendszerét. Egyetemeket paterolnak ki, újságírókat hallgattatnak el, polgárjogi aktivistákat rendszabályoznak meg, menekülteket bélyegeznek meg. A miniszterelnök legutóbb heteken át blokkolta az EU pénzügyi tervét.
Ezek után a Fidesz még mindig a Néppárt tagja, hála a CDU gyámkodásának. Képviselői törvényeket vitatnak meg az EPP nevében, mialatt Orbán egy sorba állítja Brüsszelt és a Szovjetuniót. Más pártfőnökök antiszemita propagandával jeleskednek. A helyzet már alig elviselhető. Ezért 14 tagpárt kezdeményezte is a magyarok kizárását, de ehhez nem partnerek a német kereszténydemokraták.
Amikor a múlt hónapban Orbán belengette a vétót, Brüsszel hasztalanul várt segítséget Merkeltől. Pedig éppen Berlinnek köszönhető, hogy a magyar politikus még mindig a Néppárt tagjaként ténykedhet. Weber ugyan azt mondta, hogy az új pártelnök egyik első dolga az lesz: határozzon a Fidesz sorsáról, de a három jelölt közül egyik sem rohan, hogy tisztázza álláspontját a kérdésben.
Pedig a döntéstől függ az EU-ban a demokrácia és a jogállam jövője. Orbán nem csak Magyarországon okozott hatalmas károkat. Rendszere követőkre talál másutt is. Ily módon a CDU-nak nincs más választása, már ha hitelesen fel akar lépni a demokráciáért az unióban: ki kell hajítania a magyar kormánypártot az európai kereszténydemokraták soraiból.
Az európai populisták eddig csüngtek Trumpon, de most elfordítják a tekintetüket. Túl sok nekik a Kongresszus lerohanása és az az állítás, hogy a demokraták elcsalták a választásokat. A történtek sokat ártanak az esélyeiknek. Dominique Moisi, a párizsi Montaigne Intézet vezető elemzője úgy véli, hogy az amerikai fejlemények rossz óment jelentenek az öreg kontinens demagógjai számára. Hiszen az látszik, hogy ha ilyen embereket választanak meg, azok nem egykönnyen válnak meg a hatalomtól, illetve meg kell nézni, hogy mire képesek a népharag felszításával.
Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Lengyelország egyértelmű figyelmeztetést kapott: ne becsüljék alá a populista felháborodását és a demokratikus kormányok ellen irányuló összeesküvés elméleteket. Heather Grabbe, a brüsszeli Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet igazgatója azt mondja, az amerikai lázadás alapján nem kétséges, hogy erőszakhoz vezet a „mi és ők” populista forgatókönyve. Az irányzat a tűzzel játszik. Merthogy a másik felet ellenségnek tekinti, akivel szemben minden eszköz megengedett.
Ugyanakkor az események meggondolásra késztetik a populistákat is, kiderül ez már csak abból is, hogy vagy elhatárolták magukat a washingtoni erőszaktól, vagy összeszorított szájjal hallgattak. Utóbbira példa Orbán Viktor, aki amerikai belügynek minősítette a helyzet rendezését. Viszont az őfélék tartanak attól, nehogy kilengések legyenek Biden beiktatásakor.
Sikorski volt lengyel külügyminiszter, a Polgári Platform EP-képviselője úgy értékeli, hogy Közép-Európában a populisták magányosabbak lesznek Trump nélkül. Viszont a földrésznek rá kell ébrednie a szélsőjobbos erőszak veszélyeire. A liberális demokráciának ennélfogva meg kell védenie magát. Enrico Letta korábbi olasz kormányfő ezzel szemben kiemeli, hogy nagy csapás érte Amerikából az európai populizmust.
Moisi arra int, hogy az ostrom hősi tett lehet Trump támogatóinak szemében, mint egykor Hitler félresikeredett sörpuccsa, amelyből azután a náci rezsim alapító mítosza lett.
Ivan Krasztev úgy látja, hogy a populisták helyzetét a szerint befolyásolja Trump levitézlése, hogy hatalmon vannak-e vagy sem. Ha igen, akkor a Kapitólium elfoglalását arra használják fel, hogy leszereljék az ellenük irányuló tiltakozásokat. Azzal érvelnek máris, hogy a megmozdulások veszélybe sodorják a politikai stabilitást. Ha viszont csak pályáznak az uralomra, akkor ezek után igen óvatosan lesznek, amikor felmerül a tömegek mozgósítása, mert mostantól fokozott figyelem övezi, hogy mennyire ragaszkodnak a demokratikus játékszabályokhoz az illiberális politikusok.
A neves bolgár elemző el nem tudja képzelni, mit akarhatott az amerikai elnök, amikor híveit a törvényhozás ellen hergelte, mert a várható események kisakkozásában odáig már nem jutott el, hogy mi legyen azután, ha beveszik az épületet. A szakértő szerint a politikus paranoid és a maga teremtette valóságban él. Komolyan azt hiszi, hogy elvették tőle a győzelmet.
Viszont egyértelmű, hogy csak a kisebbséget képviseli, bárhogy is állította az ellenkezőjét és ezen az európai populistáknak el kell gondolkodniuk. Hiszen látnivaló, hogy jogos, amit a bírálók mindig is felhánytorgattak: a jobboldali populizmus nem csupán tekintélyuralmi, hanem szembemegy a demokráciával.
De az európai szövetségesek közül a járvány csapnivaló kezelése miatt többen már korábban elhatárolták magukat a politikustól, noha az előzőleg legitimitást nyújtott nekik. Orbánra és Kaczynskira hosszú időn át páriaként tekintettek az EU-ban. Úgy vették rendszerüket, hogy az eltévelyedés a posztkommunista korszakban. Ám a Brexittel és Trump négy évvel ezelőtti győzelmével az a látszat keletkezett, mintha nemzeti-populista forradalom kezdődött volna a világban. Ezek az erők elhitték, hogy a történelem immár velük van.
Olyan volt számukra 2016, mint a rendszerváltás. Azt gondolták, hogy alulmarad a liberális-demokratikus modell, illetve az EU. Washington pártolta az unióellenes irányvonalat Orbán és hasonfélék részéről. Ugyanakkor ezek a vezetők pontosan tudják, akárcsak az oroszok és a kínaiak, miként lehet az ellenfelek lejáratására felhasználni Trump kudarcát.
A szlovén kormányfő egyik korábbi szövetségese meg akarja buktatni Jansát, és már csak 3 voks kell neki, hogy sikeres legyen a holnap benyújtandó bizalmatlansági indítvány, de maga sem biztos abban, hogy összejön a többség. Erjavec, volt külügyminiszter, aki egy hónapja vált ki a koalícióból, még saját pártjából sem számíthat az összes képviselő támogatására a jövő héten esedékes szavazás előtt.
Jansa ugyanakkor biztos abban, hogy a jövőre tartandó választásig hivatalában marad. Ő Trump híve és Orbán szoros szövetségese, aki legszívesebben egy kis-Magyarországot csinálna Szlovéniából. Hadba vonul a sajtó ellen. Az állami hírügynökség munkatársai október óta nem kaptak fizetést, így próbálja őket engedelmességre kényszeríteni.
Pártja az első helyen áll a népszerűségi listán, ő maga azonban egyáltalán nem közkedvelt. Elsősorban a járvány rossz kezelése miatt próbálják megbuktatni, de felróják neki azt is, hogy megsérti az alkotmányos rend több alapelvét, így a hatalmi ágak megosztását és a médiaszabadságot. Erjavec a szemére hányja neki továbbá, hogy veszélyezteti az ország pozícióit az EU-ban és a NATO-ban, miközben nem Magyarországot és Lengyelországot, meg a többi jó firmát kellene fő partnernek tekinteni.
A Bizottság azonnal levelet küld Magyarországnak, mert szeretne felvilágosítást kapni, hogy az Orbán-kormány miként kíván eleget tenni az Európai Bíróság decemberi ítéletének, amely törvénysértőnek minősítette az illegális határátlépők haladéktalan kitoloncolását, minden menedékjogi eljárás nélkül. Az előzmény az volt, hogy a Helsinki Bizottság nyilvánosságra hozta: a verdikt óta a hatóságok 2300 migránst kényszerítettek vissza Szerbiába, noha az EUB szerint minden érintettnek joga van menedékkérelmet előterjeszteni és azt meg kell vizsgálni.
A brüsszeli szóvivő megerősítette, hogy szavatolni kell mindenkinek a méltányos eljárást. A magyar fél ezzel szemben a többi közt arra hivatkozik, hogy a Covid-19 miatt fenn kell tartani a szigorú határőrizetet. Magyarország ellen jelenleg három ügyben zajlik szerződésszegési eljárás a menekültek jogai kapcsán.
