Alaptörvényellenes a hulladékkoncesszió

Az Alkotmánybíróság szerint tulajdonhoz fűződő alapjogokat sért a kormány hulladékkoncessziós tervének ama pontja, miszerint a koncesszor ingyen veszi át az értékes szemetet annak tulajdonosától. A kabinetet mindez nem tántorítja el a szakmai bírálatok kereszttüzében álló elképzeléscsomag keresztülverésétől.

Mindössze egy hónapos vizsgálat után tegnap az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a parlament kormánytöbbsége által tavaly december közepén megszavazott hulladékkoncessziós terv egy pontját. A testület szerint jogszabállyal nem lehet csak úgy „elvonni” a hulladékot annak tulajdonosától, mert az értéket képvisel, így méltányos ellenszolgáltatás dukál érte. Áder János másik két kifogását viszont elutasították. Az Alkotmánybíróság így nem akadt fenn azon, hogy a jövőben a koncesszor vagy alvállalkozója – hatósági díj ellenében – használatba vehet égetőműveket és más hulladékos eszközöket. A köztársasági elnök azt sem látta kellőképpen szabályozottnak, ha a koncesszor felhagyna tevékenységével, amivel szerinte sérül az egészséges környezethez fűződő jog. Az Alkotmánybíróság ezt is másként látja. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal volt elnöke, az Alaptörvény megszövegezésében jelentős szerepet vállaló Szájer József botrányos körülmények között megbukó fideszes EU-parlamenti képviselő felesége különvéleményében kifejtette, hogy nem ért egyet az alaptörvény-ellenességet kimondó ponttal. Érvelését osztotta Szívós Mária is.

A kabinet a hazai hulladékipari tevékenységek és bevételek jó részét egy későbbi kiválasztandó magáncégnek adná át - derült ki egy szélesebb merítésű, novemberi módosítócsomagjukba rejtett pontokból. Zavaros és önellentmondásos megfogalmazásaik mögül az a határozott szándék bontakozott ki, hogy a kormány akár közpénzből is biztosítaná a leendő koncesszor nyereségét. A szerep kiszemeltjeként sokan a ma főképp energia- és vegyipari tevékenységet végző Molt emlegetik. Az elképzelések ellen az ágazat számos érintettje kikelt. Az önkormányzatok azt kifogásolták, hogy az Orbán-kormány tisztázatlan módon el akarja vonni hulladékipari eszközeiket azért, hogy azt a leendő koncesszornak „adhassa”. A vállalkozók képviseletei - így a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége – pedig azt rótták fel például, hogy a tervezet monopolhelyzetbe hozná a majdani koncesszort, ami ellehetetlenítené az eddig – szerintük – hatékonyan működő versenypiacot, veszélyeztetve több száz ágazati szereplő több tízezer munkahelyét. Bár ez a Fidesz-KDNP-t kevéssé hatotta meg, Áder János, meglepő módon, helyt adva a szakmai kifogásoknak, az év végén az elfogadott csomag több hulladékkoncessziós pontjának törlését kérte az Alkotmánybíróságtól. A köztársasági elnök emlékeztetett: a módosítás arra kötelezi a hulladék tulajdonosát, hogy azt adja át a koncesszornak vagy alvállalkozójának, nemhogy ellentételezés vagy kártérítés nélkül, de még az átadót köteleznék fizetésre.

Áder János szerint ez tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogokat sért. Szerinte az is ellentétes a tisztességes versennyel, illetve egyoldalú erőfölényt biztosít, hogy a majdani koncesszor vagy alvállalkozója saját belátása szerint - igaz, hatósági ár ellenében - használhatna bizonyos ipari eszközöket.

A helyzet fonákságára jellemző, hogy a hazai hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetét a kormány, Áder János, az ellenzék és a szakma egyaránt tarthatatlannak ítéli. A megoldási irányok mindazonáltal erőteljesen eltérnek. Az Orbán-kabinet koncessziós terve a legtöbb hozzáértő szerint még tovább rontana az amúgy is erős mélytakarításra érett ágazat helyzetén.

Az alkotmánybírósági döntés után most ismét a parlamenten a sor, amelynek figyelembe kell vennie a határozat megjegyzéseit. Információink szerint az Orbán-kabinetet a kínos eset cseppet sem tántorította el a koncessziós elképzelés érvényesítésétől. Így ismereteink szerint az alkotmánybírósági aggályok miatt a majdani koncesszornak átadandó hulladékra szintén hatósági árat határozhatnak meg.