Előfizetés

Alaptörvényellenes a hulladékkoncesszió

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.01.20. 19:01

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az Alkotmánybíróság szerint tulajdonhoz fűződő alapjogokat sért a kormány hulladékkoncessziós tervének ama pontja, miszerint a koncesszor ingyen veszi át az értékes szemetet annak tulajdonosától. A kabinetet mindez nem tántorítja el a szakmai bírálatok kereszttüzében álló elképzeléscsomag keresztülverésétől.
Mindössze egy hónapos vizsgálat után tegnap az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a parlament kormánytöbbsége által tavaly december közepén megszavazott hulladékkoncessziós terv egy pontját. A testület szerint jogszabállyal nem lehet csak úgy „elvonni” a hulladékot annak tulajdonosától, mert az értéket képvisel, így méltányos ellenszolgáltatás dukál érte. Áder János másik két kifogását viszont elutasították. Az Alkotmánybíróság így nem akadt fenn azon, hogy a jövőben a koncesszor vagy alvállalkozója – hatósági díj ellenében – használatba vehet égetőműveket és más hulladékos eszközöket. A köztársasági elnök azt sem látta kellőképpen szabályozottnak, ha a koncesszor felhagyna tevékenységével, amivel szerinte sérül az egészséges környezethez fűződő jog. Az Alkotmánybíróság ezt is másként látja. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal volt elnöke, az Alaptörvény megszövegezésében jelentős szerepet vállaló Szájer József botrányos körülmények között megbukó fideszes EU-parlamenti képviselő felesége különvéleményében kifejtette, hogy nem ért egyet az alaptörvény-ellenességet kimondó ponttal. Érvelését osztotta Szívós Mária is. A kabinet a hazai hulladékipari tevékenységek és bevételek jó részét egy későbbi kiválasztandó magáncégnek adná át - derült ki egy szélesebb merítésű, novemberi módosítócsomagjukba rejtett pontokból. Zavaros és önellentmondásos megfogalmazásaik mögül az a határozott szándék bontakozott ki, hogy a kormány akár közpénzből is biztosítaná a leendő koncesszor nyereségét. A szerep kiszemeltjeként sokan a ma főképp energia- és vegyipari tevékenységet végző Molt emlegetik. Az elképzelések ellen az ágazat számos érintettje kikelt. Az önkormányzatok azt kifogásolták, hogy az Orbán-kormány tisztázatlan módon el akarja vonni hulladékipari eszközeiket azért, hogy azt a leendő koncesszornak „adhassa”. A vállalkozók képviseletei - így a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége – pedig azt rótták fel például, hogy a tervezet monopolhelyzetbe hozná a majdani koncesszort, ami ellehetetlenítené az eddig – szerintük – hatékonyan működő versenypiacot, veszélyeztetve több száz ágazati szereplő több tízezer munkahelyét. Bár ez a Fidesz-KDNP-t kevéssé hatotta meg, Áder János, meglepő módon, helyt adva a szakmai kifogásoknak, az év végén az elfogadott csomag több hulladékkoncessziós pontjának törlését kérte az Alkotmánybíróságtól. A köztársasági elnök emlékeztetett: a módosítás arra kötelezi a hulladék tulajdonosát, hogy azt adja át a koncesszornak vagy alvállalkozójának, nemhogy ellentételezés vagy kártérítés nélkül, de még az átadót köteleznék fizetésre. Áder János szerint ez tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogokat sért. Szerinte az is ellentétes a tisztességes versennyel, illetve egyoldalú erőfölényt biztosít, hogy a majdani koncesszor vagy alvállalkozója saját belátása szerint - igaz, hatósági ár ellenében - használhatna bizonyos ipari eszközöket. A helyzet fonákságára jellemző, hogy a hazai hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetét a kormány, Áder János, az ellenzék és a szakma egyaránt tarthatatlannak ítéli. A megoldási irányok mindazonáltal erőteljesen eltérnek. Az Orbán-kabinet koncessziós terve a legtöbb hozzáértő szerint még tovább rontana az amúgy is erős mélytakarításra érett ágazat helyzetén. Az alkotmánybírósági döntés után most ismét a parlamenten a sor, amelynek figyelembe kell vennie a határozat megjegyzéseit. Információink szerint az Orbán-kabinetet a kínos eset cseppet sem tántorította el a koncessziós elképzelés érvényesítésétől. Így ismereteink szerint az alkotmánybírósági aggályok miatt a majdani koncesszornak átadandó hulladékra szintén hatósági árat határozhatnak meg.

Megint festményeket vett a jegybank

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.20. 17:58

Fotó: ENNIO LEANZA / MTI/EPA
Egy kisebb kiállítást is lehetne már rendezni abból a gyűjteményből, ami a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában van.
Molnár Vera 14 alkotását vásárolta meg az MNB-Ingatlan Kft. nettó 107,8 millió forintért a Vintage Galériától

- írja az uniós közbeszerzési értesítőre hivatkozva az Átlátszó.

A cikk emlékeztet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ingatlanos cége 2020 közepén kezdett festményeket vásárolni, hogy egy kortárs művészeti gyűjteményt hozzon létre. Az írás megjegyzi, Molnár képeinek eladásával a galéria nagyjából annyi bevételre tett szert, amennyi eddig az egész éves forgalma volt: 2019-ben nettó 139, 2018-ban 83, 2017-ben 91, 2016-ban 66 millió, 2015-ben 63 millió forint árbevételt ért el a cég, melynek tulajdonosa Pőcze Attila. Nem ez az első festményvásárlása a jegybanknak: hogy mit és mennyiért vettek legutóbb, arról ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen.  
A cikképen egy látogató Molnár Vera Párizsban élő magyar festő, grafikus Pink et Rouge című alkotása a művész (Un)Ordnung. (Des)Ordre (Rend{etlenség}) című, másnap nyíló zürichi kiállításán 2015. február 4-én.

Tulajdonjogot von el, ezért alkotmánysértő a hulladéktörvény

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.20. 15:02

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A december 15-én megszavazott törvényt Áder János küldte az Alkotmánybírósághoz normakontrollra.
Alkotmányellenes a hulladékgazdálkodási törvény egyik rendelkezése, mert sérti a tulajdonhoz való jogot – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán született, szerdán közzétett határozatában. Az Országgyűlés december 15-én szavazta meg a törvényt, ám a köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt, hanem előzetes normakontrollra az Ab-hoz küldte. Az államfő indítványában három ponton vetette fel a törvény alkotmányellenességét. – A megszavazott, de még ki nem hirdetett törvény elvonja a termelési és ipari hulladékok tulajdonjogát, kártalanításról azonban nem gondoskodik, sőt még fizetési kötelezettséget is kilátásba helyez a termelőknek, amivel duplán kárt okozhat – vetette fel Áder János.
Az Alkotmánybíróság döntése szerint az alaptörvény-ellenes rendelkezés bizonyos esetekben úgy korlátozza a hulladéktulajdonosnak is minősülő hulladékbirtokosnak a hulladékhoz fűződő tulajdonjogát, hogy ezzel neki tényleges, pénzben is kifejezhető hátrányt okoz, de nem ír elő arányosságot biztosító ellentételezési kötelezettséget.

Az Ab az indítványnak a törvény két másik pontjának alkotmányellenességére irányuló részét elutasította. A többségi határozathoz két alkotmánybíró, Handó Tünde és Szívós Mária különvéleményt fűzött.