Előfizetés

Népirtással vádolták meg Kínát

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.01.23. 09:30

Fotó: GREG BAKER / AFP
Az ujgurok elleni népirtással gyanúsította meg Kínát az Egyesült Államok. A vádat rengeteg beszámoló támasztja alá, mégsem biztos, hogy lesz következmény.
Amint kilépsz az utcára, kamerák követik minden lépésedet, mindenhol járőröző rendőröket és páncélozott járműveket látsz, a város-szerte felállított ellenőrzőpontoknál rendszeresen elkérik a személyi igazolványod, átnézik a mobilodon tárolt üzenetváltásokat és alkalmazásokat, majd beszkennelik a szemedet, az arcodat vagy esetenként az egész tested az azonosításhoz. Ha peched van, még le is tartóztatnak, pedig nem követtél el semmilyen bűncselekményt. A leírás akár egy disztópikus regény világának jellemzése is lehetne, ám nagyon is valós helyzetről szól. A tudósítások szerint ilyenek a mindennapok a nyugat-kínai Hszincsiang tartományban, ahol a kommunista állampárt embertelen rendőrállamot épített ki, hogy erőszakkal asszimilálja a helyi népcsoportokat, főként az iszlám vallást követő ujgurokat. Az állandó hi-tech megfigyelést besúgóhálózatok, illetve az embereket a otthonaikban rendszeresen felkereső szorgos káderek egészítik ki. A különböző módszerekkel összegyűjtött információkat a hatóságok kiértékelik, majd azonosítják a “potenciálisan veszélyes” személyeket. Őket átnevelőtáborokba zárják, bírósági tárgyalás vagy bármiféle jogorvoslati lehetőség nélkül, gyermekeiket pedig nem ritkán állami gondozásba vagy nevelőszülőkhöz adják. A fogvatartottakat a táborokban intenzív ideológiai nevelés révén próbálják engedelmes kommunistákká formálni, egy részüket kényszermunkára is elhurcolják, a kettőnél több gyermeket szülő nők esetében pedig előfordul, hogy tudtuk nélkül sterizálják őket. Becslések szerint legkevesebb egymillió embert zártak el ilyesfajta táborokban, többnyire muszlimokat - ujgurokat és más kisebbségek tagjait -, hogy erőszakkal kényszerítsék őket kultúrájuk és vallásuk megtagadására. Az atrocitásokról évek óta gyűlnek a bizonyítékok - külföldre menekültek vallomásai, amelyeket kiszivárgott dokumentumok, videó- és műholdfelvételek tömkelege támaszt alá. Emberi jogi szervezetek már régóta kongatták a vészharangot, ám a nemzetközi közösség mindeddig nem sokat foglalkozott a jogtiprásokkal. “Pénz, tudatlanság és iszlamofóbia” - foglalta össze az okokat Sophie Richardson, a Human Rights Watch (HRW) Kínával foglalkozó részlegének vezetője. “Kevés kormány akarja felbőszíteni Pekinget, mert félnek a gazdasági következményektől. Az ujgurokkal szembeni bánásmód sokáig nem volt olyan ismert, mint a tibetiek elnyomása és Kína nagyon ügyesen, a muszlimok elleni előítéleteket kihasználva más országokat is meggyőzött arról, hogy komoly problémái vannak iszlamista terroristákkal és kizárólag azok visszaszorítására hozott intézkedéseket” - fejtette ki véleményét a Népszavának a jogvédő szervezet szakembere. A világ hozzáállása azonban fokozatosan változik: 2019 októberében még mindössze 23 tagállam ítélte el a kínai emberijog-sértéseket az ENSZ-ben, tavaly viszont már 39 ország csatlakozott egy hasonló nyilatkozathoz. Ennél is jelentősebb előrelépés, hogy az Egyesült Államok szerdán genocídiumnak, vagyis népirtásnak minősítette Kína ujgurokkal szembeni bánásmódját. Fontos megjegyezni, hogy a kifejezés jogi értelemben nem csak egy adott nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjainak szisztematikus meggyilkolására alkalmazható, hanem például a pusztulást hozó életkörülményekbe való belekényszerítésre, az erőszakos születésszabályozásra, illetve a gyermekek elhurcolására is - márpedig a beszámolók alapján a kínai hatóságok ezek közül mindegyiket elkövették. A mindenkori washingtoni kormányzat ritkán használja a genocídium kifejezést, éppen ezért sokat jelent, hogy nevén nevezik a Hszincsiangban zajló népirtást. Annak nincs jelentősége, hogy a döntést hivatali ideje utolsó óráiban hozta meg Mike Pompeo távozó külügyminiszter, mivel a felálló Biden-adminisztráció is osztja álláspontját. A szerdán beiktatott elnök kampánystábja már tavaly augusztusban genocídiumként hivatkozott az ujgurok elleni fellépésre. A Pompeo utódjának jelölt Antony Blinken szenátusi meghallgatásán egyértelművé tette, hogy ő is egyetért a minősítéssel. Sophie Richardson szerint az amerikai lépés növeli a Kínára nehezedő nyomást, mivel azt üzeni az ázsiai országnak, hogy a világ figyeli. A HRW szakembere azonban hozzátette, hogy a kifejezés használata nem sokat ér, ha nem társul hozzá a bizonyítékok összegyűjtésére és a felelősök elszámoltatására irányuló stratégia. Hamarosan kiderül, hogy Joe Biden kabinetje rendelkezik-e ilyen tervvel. Blinken kiállásából mindenesetre arra lehet következtetni, hogy az új amerikai kormány nem fél a konfrontációtól és keményen számon fogja kérni Kínán a jogtiprásokat.

Török testvérárulás a kínai vakcináért?

Félelem uralkodott el a Törökországban élő ujgur diaszpóra egyes tagjain, miután felmerült a gyanú, hogy a kínai Sinovac koronavírus elleni védőoltásért cserébe az ankarai kormány háttéralkut köthetett Pekinggel. A feltételezések szerint Kína arra kapott ígéretet, hogy a török parlament ratifikálja a két ország között függőben lévő kiadatási egyezményt, ami lehetővé tenné az ujgurok deportálását. Az aktivisták az oltóanyag körüli hercehurcára alapozzák elméletüket: a Sinovac háromszori halasztás után csaknem háromhetes késéssel szállította le az első vakcinákat. Jelzésértékűnek tartják, hogy időközben Kína bejelentette: a maga részéről ratifikálta a kiadatási egyezményt. Megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy a vakcinák visszatartása szándékos nyomásgyakorlás volt, hiszen Peking nem riad vissza attól, hogy gazdasági erejével visszaélve kényszerítse ki akaratát. Az viszont kevésbé tűnik valószínűnek, hogy az iszlamista és nacionalista török kormánypártok bevállalnák a kiadatási egyezmény ratifikációját, hiszen azzal nyíltan elárulnák a rokon népnek tekintett ujgur muszlimoknak, amit szavazóbázisuk elég nehezen emésztene meg. 

98 millió fölött van az igazolt koronavírusos esetek száma a világon

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.23. 08:46

Fotó: Sayaka Nanbu / The Yomiuri Shimbun via AFP
Egy nap alatt 700 ezer új fertőzöttet és 18 ezer halálos áldozatot regisztráltak.
A világon 98 177 455 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 107 388, a gyógyultaké 54 116 172 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint. Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk írásakor érvényes számokat közöljük.    Egy nappal korábban 97 476 740 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 2 088 799 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 24 818 781 fertőzött volt eddig a napig, és 414 004-en haltak meg. Indiában 10 625 428 fertőzöttet, 153 032 halálos áldozatot és 10 283 708 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 8 753 920 fertőzöttről, 215 243 halálos áldozatról és 7 746 910 gyógyultról tudni. Oroszországban 3 637 862-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 67 376-ra, a gyógyultaké pedig 3 048 837-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban 3 594 094 a fertőzöttek száma, és 96 166-an haltak meg a betegségben. Franciaországban 3 069 695 fertőzöttet és 72 788 halálos áldozatot tartanak nyilván. Spanyolországban 2 499 560 fertőzöttet és 55 441 halálos áldozatot regisztráltak. Olaszországban 2 441 854 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 84 674, és 1 855 127-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 2 418 472 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 24 789. Németországban 2 125 261 a fertőzöttek száma, 51 277 a halottaké, 1 801 518-an meggyógyultak. Kolumbiában 1 987 418 fertőzöttet és 50 586 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 1 853 830 a fertőzöttek és 46 575 a halottak száma. Mexikóban 1 732 290 az igazolt vírusbetegek és 147 614 a halottak száma. A Dél-afrikai Köztársaságban 1 392 568 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 40 076-an meghaltak, 1 201 284-en pedig felgyógyultak. Iránban 1 360 852 fertőzöttet, 57 225 halálesetet és 1 151 676 gyógyultat tartanak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 98 886 fertőzéses esetet tartottak nyilván szombat reggel, valamint 4803 halálos áldozatot és 91 526 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el. 

Portugál elnökválasztás a járvány árnyékában

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.01.23. 08:30

Fotó: Rita Franca / AFP
Az ibériai államban megjelent a koronavírus brit mutációja, s már a fertőzések mintegy 13 százalékát teszi ki.
A portugálok számára aligha a vasárnap megrendezendő elnökválasztás jelenti most a legnagyobb fejtörést. Az ibériai államban megjelent a koronavírus brit mutációja, s már a fertőzések mintegy 13 százalékát teszi ki. Drámaivá vált a járványhelyzet, sok kórház elérte teljesítőképességének határát, s az egészségügy összeomlása fenyeget. Gyors javulás azután sem várható, hogy péntektől bezárták az iskolákat, egyetemeket, sőt, két hétig online oktatás sem lesz. Mindezek alapján kissé meglepő, hogy a szigorú kijárási korlátozások ellenére mindenképpen megrendezik a holnapi voksolást. A halasztáshoz alkotmánymódosításra lett volna szükség, s ezt egyik parlamenti párt sem támogatta. A járvány azonban súlyosan befolyásolja az elnökválasztást. A hivatalban lévő államfő, Marcelo Rebelo de Sousa maga is megfertőződött a koronavírussal, így a múlt héten tartott egyedüli televíziós vitába is csak otthonról, az interneten keresztül tudott bekapcsolódni. Azóta ugyan leküzdte a szervezete a vírust, de a 72 éves politikus  orvosai továbbra sem engedélyezték számára, hogy személyesen vegyen részt a választási kampányban. A voksolás ezzel együtt előre lefutottnak tekinthető, mert csak az a kérdés, milyen arányban győz Rebelo de Sousa. Az utóbbi három hét közvélemény-kutatásai szerint a szavazatok 58-66 százalékára számíthat, tehát már az is csodával érne fel, ha az első fordulóban nem szerezne abszolút többséget. A második helyen várhatóan az egykori szocialista európai parlamenti képviselő, a függetlenként induló Ana Gomes áll, de ő is mindössze 10-15 százalékra számíthat. A jobboldali populisták is képviseltetik magukat: André Ventura a Chega nevű szélsőséges párt színeiben indul. Hasonló támogatottságra számíthat, mint Gomes, de rossz üzenet lenne Európának, ha ő lenne az „ezüstérmes”, megelőzve a szocialista politikust. A jogászprofesszor Rebelo de Sousa a szociáldemokrata párt tagja, amely Portugáliában jobboldali politikai formáció. António Costa miniszterelnök ezzel szemben baloldali, szocialista politikus, a kettejük közötti együttműködés mégis zavartalan. A hivatalban lévő elnök a baloldallal is jól megérteti magát - amiért viszont saját pártjából érték bírálatok.