Előfizetés

Nem titok az oltási terv a szomszédos országokban

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.02.09. 10:00

Fotó: HO/ROMANIAN PRESIDENCY/ DRAGOS A / AFP or licensors
A szomszédos országok pandémiával kapcsolatos adatait részletesebben ismerhetjük, mint a hazait. Az oltási terv sem hétpecsétes titok, a kormányzati tájékoztató oldalakon pedig adatok, nem politikai reklámok futnak.
„Sikeresen túlvagyok az első oltáson. Reggel 10-kor a rendelő elől vett fel a busz, 11 kor már be is oltottak ”, mesélte boldogan édesapám pénteken délután. Modernat kapott, 28 nap múlva lesz a következő oltás, ugyanott, ugyanígy. Az oltóközpont kisbusza kimegy a településre, összeszedi az aznapra programozott időseket, vagy akik más okból nem tudnak önállóan eljutni a 15 km-re lévő oltóközpontba, majd haza is szállítja őket. A regisztráció is bonyodalommentesen zajlott. Január közepén jelezte a háziorvosának, hogy szeretné, ha megkapná a koronavírus elleni védőoltást. Ennyiből állt a regisztráció. Néhány nap múlva már közölték, melyik oltóközpontba, mikorra, hány órára programozták és megkérdezték, kér-e szállítást. Kért, kapott. (Regisztrálni lehet – on-line, a háziorvosnál, de egy erre létrehozott zöld számon telefonon, vagy postai úton is.) Ezek után nem nehéz kitalálni - édesapám nem Magyarországon él. De nem is valamely északi jóléti államban, hanem Romániában. Nyilván nagyon sokat izgultam a járvány kezdete óta, a lezárt országhatárok, megnehezített utazás és kapcsolattartás miatt, de azt, hogy ott épp milyen a járványhelyzet, azt mindig pontosabban tudhattam, mint azt, ami idehaza történik. Merthogy arrafelé nem véletlenül szivárognak ki az adatok, az oltási sem terv sem hétpecsétes kormányzati titok. A román koronavírus tájékoztató oldalon igen részletes a nyilvános adatsor. A napi fertőzési- és halálozási szám és annak területi lebontása mellett közlik mind a fertőzöttek, mind az elhunytak korosztályos és nemek szerinti lebontását is, a napi tesztek számát, még azt is, hogy ebből mennyi a gyorsteszt és mennyi a PCR-teszt. Így sajnos az is látszik, hogy bizony a vírus nemcsak beteg, idős emberek életét oltotta ki. A koronavírus elleni védőoltás december 27-i kezdete óta pedig a napi oltásszámot is közzéadják, ugyanakkor azt is, hogy a vakcináció során hány és milyen típusú mellékhatást észleltek, melyik oltóanyag nyomán. Az oltási kampányt koordináló országos bizottság kezdettől működteti a mellékhatások platformját. A román gyógyszerügynökség felé jelenteni lehet on-line, írásban vagy telefonon, ha a beoltott személynél az oltóközpontból való távozás után utólag jelentkezik bármilyen mellékhatás. Hétvégéig összesen 2354 mellékhatást észleltek, legtöbbjük általános, mint az oltás helyének bepirosodása, fájdalma stb. Nyilván, gondok és anomáliák vannak. Az on-line regisztráció sokszor akadozik, kolozsváriak kapnak időpontot a több, mint 20 km-re fekvő Tordára vagy Aranyosgyéresre, marosvásárhelyiek a 15 km-re lévő Nyárádszeredába és fordítva, holott minden bizonnyal jobb szervezéssel az utazás is kivédhető lenne. És az is visszás, hogy míg az újságírók maholnap már a második oltást kapják, mert ugyanabba a kategóriába sorolták be őket, mint a kritikus infrastruktúra és a közönségszolgálatos hivatalok alkalmazottait, addig a súlyos krónikus betegséggel élő, 65 év alattiak közül egyelőre kevesen kerültek sorra, az eredetileg ugyancsak második etapba sorolt tanárok vakcinációja pedig csúszik. Kiderült az is, hogy többen soron kívül jutottak oltáshoz, ami igazolja – akárcsak a kórháztüzek-, hogy a romániai egészségügyi rendszeren belüli korrupciót a rettegett DNA – a Korrupcióellenes Ügyészség – sem tudta felszámolni. Ám, bár esetenként lokális visszaélésekkel, ismerősök előnyhöz juttatásával, vakcinahiánnyal küszködve, de a kezdettől nyilvános oltási terv szerint halad a folyamat. És valóban halad, szombatig 840812 személy kapta meg a védőoltást. Ebből csak 23087-en Modernával, a többiek Pfizerrel, mivel a Modernát csak február 4-től alkalmazzák. De nemcsak az oltással kapcsolatos információk nyilvánosak. Hétfőtől nyitnak az iskolák, már ahol a járványügyi helyzet megengedi, a tanügyminisztérium pedig településekre lebontva tette közzé, hogy milyen oktatási rendben. Romániában ugyanis nem egységes országos szabályok vannak hatályban, hanem különböző – vörös, sárga, zöld forgatókönyvek. Amely településen 14 napon át 3 ezrelék alá esik a fertőzési mutató, korlátozással ugyan, de újraindul az élet – nyitnak a vendéglők, kávézók, szállodák, színházak, mozik, sehol sem kell tovább várni a nyitáshoz azért, mert az ország másik végében nem javult a helyzet. Románia: az iskolanyitás menetrendje zöld zóna – 2881 település- a fertőzési mutató 1,5 ezrelék alatt - személyes jelenléttel zajlik a tanítás az óvodában és az iskola minden osztályában sárga zóna – 903 település - a fertőzési mutató meghaladja az 1,5-t, de 3 ezrelék alatt marad –az óvodások, az elemi osztályosok és a végzősök (8. és 12. osztályok) térhetnek vissza az osztályterembe, a többiek on-line folytatják. piros zóna – 149 település - a fertőzési mutató meghaladja a 3 ezreléket - csak az óvodákban és az elemi osztályokban zajlik személyes jelenléttel az oktatás. Indokolt esetben, helyileg el lehet térni a piros, sárga és zöld forgatókönyvektől. Ilyen indokolt eset például, ha az adott iskolában egyszerre több tanár megfertőződik.  Oltáshelyzet február 8 Románia - 891.348 -lakosság 19,45 millió Szlovákia -179995 – lakosság 5,464 millió Szerbia 555000 – lakosság 6,982 millió Magyarország -286379- lakosság 9,77 millió Dicsőség kérdőjelekkel Lakosságarányosan Európában – Nagy-Britannia után – Szerbia a második, a régióban pedig az első az oltások tekintetében. Szerbiában viszont a kínai vakcinával kezdték el a tömeges oltást, nemrég kapták meg az orosz Szputnyikot, majd hét végén az első Pfizer adagot. A vakcina választható, az oltási terv nyilvános, és nem a kormány, hanem a Batut Országos Közegészségügyi Intézet dolgozta ki és tette közzé azt. Aleksander Vucic köztársasági elnök rezsimjének minden demokrácia deficitje ellenére valós eredményeket tud felmutatni a járványkezelésben. Szerbiában például a kórházi ágyak hiányát nem úgy oldották meg, hogy hazaküldték a betegeket, hanem a pandémia 11 hónapja alatt két teljesen új kórházat építettek. 

A védekezés sikerének mércéje

Orbán Viktor miniszterelnök a járványkezeléssel kapcsolatos nemzeti konzultáció után szeptemberben úgy fogalmazott, az emberek azt várják a kormánytól, ne engedjék, hogy a vírus megbénítsa az ország és a magyarok mindennapjait. Hozzátette:„Most a védekezés sikerét a halálesetek és a megmentett életek számában lehet mérni”. Mégis, a járvány második hullámának tombolása idején hazánk hosszú ideig európai dobogós volt a lakosságarányos halálesetek tekintetében, és mindmáig, holott a hónapok óta korai kijárási tilalom és teljes lezárás mellett élünk, a magyar halálozási arányszám sokkal rosszabb, mint a szomszédos országoké. Vasárnap például 1 370 új fertőzést és 64 halálesetet regisztráltak Magyarországon, a beazonosított fertőzöttek száma 376 495 –re, az elhunytaké 13 090 főre emelkedett. A halálozási arány 3,47 százalék. Szerbiában ugyanekkor 1529 fertőzést és 14 halálesetet jegyeztek. A pandémia kezdete óta 407881 regisztrált fertőzés és 4126 haláleset történt, a mortalitási arány 1,01 százalék. Szlovákiában 5658 új fertőzött mellett 64 halálos áldozat volt. A fertőzöttek száma 263326, az elhunytaké 5199 összesen, vagyis a halálozási arány 1,97 százalék. Romániában 1975 új esetet és 72 elhalálozást jegyeztek, a fertőzöttek száma 745 318-ra, az elhunytaké 18881-re nőtt. A halálozási arány 2,54 százalék.

Hungarikumok

 A magyar koronavírus tájékoztató oldal címlapján elsősorban Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Varga Mihály bejelentései jönnek szembe, a portál angol nyelvű változatának címlapján egyszerre öt Orbán –fotóval ellátott beszámolót találhattak az érdeklődők vasárnap délután. Abban is egyedülállók vagyunk, hogy a mi tájékoztató oldalunkon olyasmik olvashatók, ami a szomszédoknál még véletlenül sem bukkan fel. Például: „A brüsszeli vakcinabeszerzés teljesen kiszámíthatatlan és kevés vakcina érkezik. Magyarország ezért mindent megtesz, hogy legyen elég vakcina a tömeges oltás megkezdéséhez”. Vagy: „A magyar járványügyi adatok kedvezőek, a következetes védekezésnek köszönhetően sikerült megfékezni a járványt, de több európai országban tovább nő a fertőzöttek száma, miközben kevés a vakcina.

Forradalmárból diktátor

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.09. 08:30
Fotó: Sven Creutzmann/Getty Images
A múltban nem egy politikus vált „szabadsághősből” elnyomóvá, s tagadta meg azokat az értékeket, amikért küzdött. A történelem negatív személyiségként emlékezik rájuk.
A Stern című német magazinban a minap a magyar kormányfő úgy fogalmazott: Magyarországot ma kormányzó erők az „antikommunista jogállami mozgalomból” érkeztek. Jogállamiságunkban kételkedő nyugati partnereinknek mindig azt mondom, hogy kedves barátaim, ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam”. Hogy miként is zajlott ez az utcán való harcolás, erre azért sokan emlékezhetnek. A tapasztalat mindenesetre azt mutatja, attól még, hogy valaki kiállt a szabadságért életének egy korábbi szakaszában, még nem magától értetődő, hogy pozitív hősként vonuljon be a történelembe. Nem egy olyan személyiséget ismerünk, aki valóban az utcán harcolt, de aztán diktátorrá vált és nem csak az utókor tekintett rá negatív figuraként, hanem még életében destruktív személyiségnek tartották. A történelmi példák nem azt támasztják alá, hogy a nyugati politikusoktól, újságíróktól ördögtől való lenne kérdőre vonni a magyar kormányt a jogállamiság gyatra helyzete miatt csak azért, mert egyes kormánypárti politikusok egy elnyomó rendszer ellen léptek fel. Történelmi összeállításunk nem teljes, de a következtetés egyértelmű: egy politikai vezetőt nem mentik fel egykori haladónak tartott nézetei, ha később diktatórikus intézkedéseket hozott. A klasszikus példa egy politikus színeváltozására Maximilian de Robespierre, a francia forradalom vezéralakja. Mielőtt politikusi pályára lépett volna, a „szegények ügyvédjének” tartották, aminek kissé ellentmond, hogy Arrasban, ahol ténykedett, nagyon is támogatták a tehetősebbek. 1783-tól publikált pamfleteket és röpiratokat a nemesi privilégiumokról és a klérus előjogairól. 1789-ben, a francia forradalom kitörése után Arrasban a rendi gyűlés képviselője lett. Radikális felszólalásai még a mérsékelteknek sem volt ínyére. Ugyanakkor egyes elképzeléseivel megelőzte korát, például a sajtószabadságért, a rabszolgaság eltörléséért, illetve a gyarmatosítás felszámolásáért való kiállásával. Úgy is fogalmazhatnánk, radikális demokrata volt, egy 1789 augusztusában született törvényjavaslata garantálta volna mindenki számára a szólásszabadságot, így senkit sem vehettek volna elő a hatalmasokat bíráló kijelentéseiért. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1791 szeptemberi bezárásakor a legnépszerűbb forradalmárok közé tartozott. Miután 1793 júniusában megbuktatták a girondista erőket, Robespierre a Közjóléti Bizottság elnöke lett, ezzel megkezdődött a jakobinus diktatúra korszaka. Őrült intézkedések sora született, a vérengzés és üldözés időszaka volt ez, amit Robespierre jogos igazságszolgáltatásnak nevezett. Csak azután próbálta megfékezni híveit, hogy látta: mozgalma kezdi elveszíteni az emberek támogatását. Ekkor azonban már késő volt, 1794. július 28-án nagy üdvrivalgás közepette lefejezték. Tavaly a magyar kormányfő egy másik német lapnak, a Die Zeitnek úgy fogalmazott, „mi vagyunk a jogállamiság utcai harcosai, forradalmárai. Ez nem politikai program, ez az életünk”. Ez a gondolat talán az 1927-ben született Fidel Castrótól sem állt távol. Az ötvenes években nagy népszerűségnek örvendett a Batista-diktatúrával szembeni fellépése miatt, az általa irányított Forradalmi Hadsereg 1959. január 1-jén vonult be Havannába. Ekkor még a polgári demokraták is mellette álltak. A forradalom győzelme után Castro azt állította, nem akar magának vezetői pozíciót, vissza kíván vonulni. Nem így történt. Nem csak hazájában, egyes afrikai országokban – Angolában és Etiópiában – is militarista, a titkosszolgálatok elnyomására épülő rezsimet hozott létre. Castro jelszava az volt: „szocializmus vagy halál”. Bár sokan azt gondolték, a Szovjetunió, illetve a szocialista rendszer összeomlása után Kubában is elkerülhetetlenné válik a rendszerváltás, nem így történt. Fidel Castro a világ egyik legtovább hivatalban lévő vezetőjévé vált, e tekintetben csak a 2016-ban elhunyt IX. Ráma thaiföldi király és II. Erzsébet brit királynő előzte meg. 2008 februárjában mondott le a hatalomról öccse, Raúl Castro javára. 2016. november 25-én halt meg. A Fidel-féle forradalomért nagy árat fizettek honfitársai. Csak országlásának utolsó tíz évében politikai okokból mintegy 18 ezer ember volt rács mögött, kétmillió kubai élt az ország határain kívül. Rudolph Rummel amerikai történész-politológus 1987-es becslése szerint a kubai rezsim ténykedése nyomán több tízezren veszthették életüket. Más források 7193 halottról és eltűntről tesznek említést. Ruhollah Muszavi Homeinit haláláig az iráni forradalom vezetőjének nevezték. 1964 és 1979 között külföldi száműzetésben élt, a vallási fanatikusok, a kapitalizmus vesztes rétegei támogatásával szervezte a sah rendszerének megdöntését. Magnószalagokon küldte üzeneteit a perzsa államba. Reza Pahlavi sah elűzése után, 1979. február 1-jén valóságos messiásként várták Iránban. Ennek oka, hogy az 1925-1979 között kormányzó Pahlavi-dinasztia kemény kézzel irányította Iránt, a titkosszolgálatokra épült a hatalom, gyakori volt a kínzás, illetve a kivégzés. Az országnak ezt a történelmét „királyi diktatúrának” is nevezik. 1971-1979 között száz politikai foglyot végeztek ki. Homeini megjelenésével az emberek azt remélték, minden jóra fordul. De hamar ki kellett józanodniuk. Teheránba való visszatérése után ugyanis szinte rögtön megkezdődtek a kivégzések, az országot iszlám köztársaságra keresztelték át, felszámolták a világi államot, minden hatalom Homeini kezében összpontosult. Sokatmondó, hogy 1981 és 1985 között 7900 kivégzést hajtottak végre. Totális diktatúrát vezettek be, aránytalanul súlyos büntetéssel sújtották a bűncselekményelet, betiltották a szólás- és sajtószabadságot. Homeini tíz évvel a hazatérését követően, 1989-ben halt meg. Robert Mugabe országa legnépszerűbb személyiségei közé tartozott 1980. április 18-án, amikor kikiáltották Zimbabwe függetlenségét. Már a hatvanas években kiváló, gyújtóhangú beszédeiről volt ismert, a gyarmati rendszer és a brit megszállók ellen hangolta a közvéleményt. Elismertségét fokozta, hogy 1964-ben egyik beszéde után letartóztatták, s a következő tíz évet börtönben töltötte. De a börtön sem törte meg, képezte magát, jogi diplomát szerzett, szabadulása után egyértelműen a függetlenségi mozgalom élharcosa lett. A britek távozása után nem is volt kérdés, hogy ő lehet az a személyiség, aki képes egységesíteni a társadalmat. Ez eleinte sikerült is neki. Ugyan egy északi törzs támogatta, de a délieket is megnyerte magának. Idővel azonban Mugabe függetlenségi harcosból csakhamar diktátorrá vált. 1983 és 1985 között a hadsereg mintegy 20 ezer ndebelét (bantu törzs) mészárolt le. 1987-ben aztán Mugabe megszüntette a miniszterelnöki tisztséget és elnöknek nevezte ki magát. Egyre több hír érkezett a zimbabwei fegyveres erők rémtetteiről. Mugabe 1987-től harminc éven át töltötte be az államfői tisztséget, rendre újraválasztották, többször nyilvánvaló csalással. Az Amnesty International és a Human Rights Watch szerint Mugabe alatt katasztrofálissá vált az emberi jogok helyzete. Eltörölték a szólás- és a sajtószabadságot, a mozgás szabadságát, a gyülekezési szabadságot. A másként gondolkodókat, a civil társadalom képviselőit, az emberi jogok védelmezőit bebörtönözték. Erőszakkal sajátították ki a fehérek földjeit, ami miatt a mezőgazdaság összeomlott, az emberek éheztek. De arra volt pénz, hogy a titkosszolgálatokat fenntartsák. Amikor 2007 márciusában gyűlést tartott az ellenzéki MDC párt, a rendőrség brutálisan számolta fel azt, 49 embert letartóztattak, többüket megverték. Hírek szerint Mugabe alatt kínzótábor is működött a Marange nevű gyémántmezőknél. Mugabét 2017 novemberében a hadsereg buktatta meg, 2019-ben halt meg. Távozása után az emberek azt remélték, végre szabadság köszönt az országba. Hamar csalódniuk kellett. 

Erdogan színeváltozása

A ma élő politikai vezetők között is akad olyan, aki demokratikus vezetőből vált diktátorrá. Igaz, Recep Tayyip Erdogan nem volt forradalmár, de ült börtönben: 1998-ban tíz hónapra ítélték vallási gyűlölet szításáért. Népszerű politikus Isztambul főpolgármestereként lett. Populista városvezetőként ismerték, de 1994-től hatékonyan irányította a metropoliszt, javította infrastruktúráját. Nagy népszerűségre tett szert. 2002-ben az általa alapított Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) megnyerte a parlamenti választást. Miniszterelnökként elődeihez hasonlóan jó kapcsolatokra törekedett a Nyugattal, 2004 májusában a régi riválishoz, Görögországba is ellátogatott és a kurd kisebbség helyzetén is javított. Az országba áramlott a külföldi tőke, a 2000-es években jelentősen javult az életszínvonal. Az évtized végén azonban valami megbicsaklott. Mára Törökország Európa legkevésbé szabad országai közé sorolható. Az újságírók helyzete különösen veszélyes: 2020 májusi adat szerint 165-en voltak közülük börtönben. a 2016-os puccskísérlet után 115 ezer közalkalmazottat bocsátottak el állásából. A kurdokat hírek szerint megkínozzák a börtönökben, sok könyvet betiltanak.

Kötelező tesztet írnának elő a Nagy-Britanniába érkezőknek

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.09. 07:51

Fotó: WIktor Szymanowicz / NurPhoto via AFP
A szigorítás nem mentesítené a beutazókat a tíznapos karantén alól.
A brit kormány tervei szerint a külföldről Nagy-Britanniába utazóknak érkezésük után is, még a karanténidőszak alatt el kell végeztetniük legalább egy koronavírustesztet. Jelenleg csak beutazásuk előtt kell 72 óránál nem régebbi negatív tesztet felmutatniuk.
A brit egészségügyi minisztérium keddi ismertetése alapján a tervezett intézkedés mindenkire vonatkozik majd, aki külföldről érkezik. A tárca célja a behurcolt fertőzések teljes körű kiszűrése és az esetleges újabb koronavírus-variánsok azonosítása. A tesztet még a kötelező tíznapos karantén lejárta előtt el kell majd végeztetni.

Azt nem részletezték, hogy a beutazóknak milyen típusú és hány szűrővizsgálatnak kell alávetniük magukat Nagy-Britanniába érkezésük után. Azt sem tudni, hogy kit terhelnek majd a költségek. A BBC rádió nem hivatalos értesülése szerint az elképzelések között szerepel, hogy a külföldről érkezőknek a karanténidőszak második, majd nyolcadik napján is koronavírustesztet kellene végeztetniük.  A brit kormány már három hete érvényben lévő rendelkezése alapján a külföldről Nagy-Britanniába utazóknak indulásuk előtt is el kell végeztetniük egy koronavírustesztet, és csak e szűrővizsgálat negatív leletének felmutatása után kezdhetik meg utazásukat. Ezt a koronavírustesztet az indulás előtt legfeljebb 72 órával lehet elvégeztetni.
A külföldről érkezőket a negatív koronavírus-szűrési lelet sem menti fel a kötelező tíznapos nagy-britanniai karantén alól, sőt a kedden bejelentett újabb intézkedés alapján ezen időszak alatt kell majd elvégeztetni az újabb koronavírustesztet.

A brit kormány nemrégiben átmenetileg minden országból megszüntette a karanténkötelezettségtől mentes beutazás lehetőségét az Egyesült Királyságba, azokból az országokból pedig, amelyekben tömegesen tűntek fel új koronavírus-variánsok, teljesen megtiltotta a beutazást a külföldieknek. A tilalom a legtöbb dél-amerikai országra és Afrika déli államaira, valamint - szoros dél-amerikai, főleg brazíliai utazási kapcsolatai miatt - Portugáliára vonatkozik. Ezekből az országokból a brit állampolgárok és a Nagy-Britanniában letelepedési engedéllyel élő külföldiek hazatérhetnek, de a tervek szerint jövő hétfőtől nem otthonukban, hanem kijelölt kereskedelmi szálláshelyen kell eltölteniük a tíznapos karantént.