Stumpf István szerint az intellektuális tőkébe való beruházás Magyarország versenyképességnek a záloga. Meglátása szerint vannak kiugróan szép teljesítmények, az alacsonyan fizetett oktatók közül sokan kiteszik a lelküket, de összességében a hazai felsőoktatás lemaradt a világ élmezőnyében, sőt még Közép-Európában is – nyilatkozta a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos a Magyar Nemzetnek.
A volt alkotmánybíró több erős kijelentést is tett a kormányközeli lapnak. Az interjú arra is választ adott, hogy eddig miért nem öntötte a tervezett, eddig „soha nem látott” összeget a felsőoktatásba a 2010 óta regnáló Orbán-kormány. Itt emlékeztetünk arra, hogy ez 1509 milliárd forint uniós támogatást jelent, ami négyszer akkora összeg, mint az EU előző költségvetési időszakában.
– Világossá vált, hogy nem szabad olyan struktúrába pénzt költeni, amelyik nem tudja hozni az elvárt minőséget. 2014 után Palkovics László miniszter a kancellária-rendszer bevezetésével már próbálta racionalizálni az egyetemi gazdálkodást. A konzisztóriumok felállításával egyre több piaci szereplő került be a döntéshozatalba. Amikor a kormány elfogadta a Fokozatváltás a felsőoktatásban című ágazati stratégiát, akkor a megváltozott piaci környezetbe akarta megfeleltetni a felsőoktatást. Az ott megfogalmazott lépések pedig most ölthetnek testet, hiszen a vagyonkezelő alapítványok létrehozásával éppen ennek a feltételeit teremtette meg a kormány– magyarázta.
Stumpf szavai szerint „nagyon nem mindegy, hogyan használjuk fel az előttünk álló időszakban ideáramló, igen jelentős forrásokat”.
Azt mondta, természetes, hogy ahol változás indul, ott az emberekben keletkezik egyfajta félelem, bizonytalanság.
– Addig, míg az állam biztonságos finanszírozására folyamatosan lehetett számítani, sokan hátratették a kezüket, mert úgyis megjön majd a pénz. Nem magas ugyan a fizetés, de nem is kell érte megszakadni, aki pedig többet akart, inkább vállalt némi pluszmunkát, mellékállást máshol. Szeretnénk visszaadni a tudás elismerését és az iskolateremtő tanáregyéniségek megbecsülését– jegyezte meg.
Közölte, hogy a kormány nem akar nyomást gyakorolni az egyetemekre: a mintegy harminc állami egyetemből 15 intézményt érint a modellváltás. Stump István pozitívumként beszélt arról, hogy az egyetemi vagyon a fideszes kezekben tartott magánalapítványokhoz kerül, egyúttal részben meg is magyarázta az eddigi közpénz magánosítását.
– A szigorú, esetenként túlcentralizált és -bürokratizált közbeszerzési szabályok eddig rendkívül nehézkessé tették a beruházások és egyéb nagyszabású programok elindítását. Most nagyfokú szabadság köszönt be azáltal, hogy a modellváltó intézmények kikerülnek az államháztartási törvények alól– mondta.
A kormánybiztos ezután az egyetemi oktatóknak is odaszólt.
– Kétségtelen, hogy azt a langyos vizes biztonságot, ami korábban jellemezte a helyzetet, felszámolják. A bér- és létszámgazdálkodásban rugalmasság várható, a dolgozókat ezentúl teljesítményarányosan finanszírozhatják. Ez azt jelenti, hogy akár sokkal jelentősebb fizetésekre is számíthatnak, akik jól teljesítenek. Az állami ígéret egyébként az, hogy kétszer 15 százalékot emelnek az egyetemi dolgozók bérén, 2021-ben és 2022-ben– közölte.
A kormánybiztos a Népszavának nemrég azt nyilatkozta, hogy az egyetemek ha később meggondolják magukat, akár vissza is léphetnek a modellváltástól.
