Előfizetés

Itt a válasz arra, hogy miért kell az egyetemi vagyont alapítványokba kiszervezni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.11. 10:42

Fotó: Shutterstock
Stump István kormánybiztos szerint nagyfokú szabadság köszönt be azáltal, hogy a modellváltó intézmények kikerülnek az államháztartási törvények alól.
Stumpf István szerint az intellektuális tőkébe való beruházás Magyarország versenyképességnek a záloga. Meglátása szerint vannak kiugróan szép teljesítmények, az alacsonyan fizetett oktatók közül sokan kiteszik a lelküket, de összességében a hazai felsőoktatás lemaradt a világ élmezőnyében, sőt még Közép-Európában is – nyilatkozta a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos a Magyar Nemzetnek. A volt alkotmánybíró több erős kijelentést is tett a kormányközeli lapnak. Az interjú arra is választ adott, hogy eddig miért nem öntötte a tervezett, eddig „soha nem látott” összeget a felsőoktatásba a 2010 óta regnáló Orbán-kormány. Itt emlékeztetünk arra, hogy ez 1509 milliárd forint uniós támogatást jelent, ami négyszer akkora összeg, mint az EU előző költségvetési időszakában.
– Világossá vált, hogy nem szabad olyan struktúrába pénzt költeni, amelyik nem tudja hozni az elvárt minőséget. 2014 után Palkovics László miniszter a kancellária-rendszer bevezetésével már próbálta racionalizálni az egyetemi gazdálkodást. A konzisztóriumok felállításával egyre több piaci szereplő került be a döntéshozatalba. Amikor a kormány elfogadta a Fokozatváltás a felsőoktatásban című ágazati stratégiát, akkor a megváltozott piaci környezetbe akarta megfeleltetni a felsőoktatást. Az ott megfogalmazott lépések pedig most ölthetnek testet, hiszen a vagyonkezelő alapítványok létrehozásával éppen ennek a feltételeit teremtette meg a kormány

– magyarázta.

Stumpf szavai szerint „nagyon nem mindegy, hogyan használjuk fel az előttünk álló időszakban ideáramló, igen jelentős forrásokat”. Azt mondta, természetes, hogy ahol változás indul, ott az emberekben keletkezik egyfajta félelem, bizonytalanság.
– Addig, míg az állam biztonságos finanszírozására folyamatosan lehetett számítani, sokan hátratették a kezüket, mert úgyis megjön majd a pénz. Nem magas ugyan a fizetés, de nem is kell érte megszakadni, aki pedig többet akart, inkább vállalt némi pluszmunkát, mellékállást máshol. Szeretnénk visszaadni a tudás elismerését és az iskolateremtő tanáregyéniségek megbecsülését

– jegyezte meg.

Közölte, hogy a kormány nem akar nyomást gyakorolni az egyetemekre: a mintegy harminc állami egyetemből 15 intézményt érint a modellváltás. Stump István pozitívumként beszélt arról, hogy az egyetemi vagyon a fideszes kezekben tartott magánalapítványokhoz kerül, egyúttal részben meg is magyarázta az eddigi közpénz magánosítását.
– A szigorú, esetenként túlcentralizált és -bürokratizált közbeszerzési szabályok eddig rendkívül nehézkessé tették a beruházások és egyéb nagyszabású programok elindítását. Most nagyfokú szabadság köszönt be azáltal, hogy a modellváltó intézmények kikerülnek az államháztartási törvények alól

– mondta.

A kormánybiztos ezután az egyetemi oktatóknak is odaszólt.
– Kétségtelen, hogy azt a langyos vizes biztonságot, ami korábban jellemezte a helyzetet, felszámolják. A bér- és létszámgazdálkodásban rugalmasság várható, a dolgozókat ezentúl teljesítményarányosan finanszírozhatják. Ez azt jelenti, hogy akár sokkal jelentősebb fizetésekre is számíthatnak, akik jól teljesítenek. Az állami ígéret egyébként az, hogy kétszer 15 százalékot emelnek az egyetemi dolgozók bérén, 2021-ben és 2022-ben

– közölte.

A kormánybiztos a Népszavának nemrég azt nyilatkozta, hogy az egyetemek ha később meggondolják magukat, akár vissza is léphetnek a modellváltástól.

Ismét 1800 fölött van az új fertőzöttek száma, meghalt 97 beteg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.11. 09:03

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Kórházban 3799 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 299-en vannak lélegeztetőgépen.
Újabb 1 862 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 381 875-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 97, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 13 444-re emelkedett – írja a koronavirus.gov.hu. A gyógyultak száma jelenleg 287 134 fő, az aktív fertőzötteké pedig 81 297. Kórházban 3799 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 299-en vannak lélegeztetőgépen.   Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (70 847) és Pest megyében (47 680) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Hajdú-Bihar (21 520), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (21 399) és Győr-Moson-Sopron (21 210). A fertőzésben legkevésbé érintett megye továbbra is Tolna (8449). 
Eddig 294 624 fő kapott oltást, közülük 117 368 fő már a második oltását is megkapta. Az e heti oltási terv alapján a háziorvosok többsége mától oltja a védőoltásra regisztrált legidősebbeket és a 60 év alatti krónikus betegeket. Az ehhez szükséges vakcinákat már kiszállították. Emellett négy budapesti kórházi oltóponton is oltani kezdik a krónikus betegséggel nem rendelkező idősebbeket. Ma újabb AstraZeneca és Moderna-vakcina szállítmányok várhatók.  Közölték azt is, hogy
„a járványt sikerült megfékezni a következetes védekezésnek köszönhetően, de az adatok stagnálnak, ez arra figyelmeztet, hogy óvatosnak kell lenni”.

Felhívták a figyelmet arra, hogy Európa több országában már a harmadik hullám zajlik, a brit vírusmutáns gyorsan terjed, több embert fertőz és növeli a betegek számát. A kormány ezért március 1-ig meghosszabbította a védelmi intézkedéseket.

Helyreigazítás

„Az internetes portálunkon 2020. november 2. napján megjelent, „Méltatlanságból felmentve – újraindulhat” címmel megjelent cikkben való tényeket hamis színben tüntettünk fel Gyömrő Város Polgármestere, Gyenes Levente személyével kapcsolatban. Való tény, hogy a cikkben említett vállalkozással szemben, a NAV Bűnügyi Igazgatósága és a Fővárosi Főügyészség is büntetőeljárást folytat a cégjegyzék tanúsága szerint, továbbá az is tény, hogy Gyenes Levente az említett vállalkozásnak korábban vezetője volt, azonban e tényeket abban a hamis színben tüntettük fel, hogy Gyenes Levente az említett büntetőeljárásokban személyesen érintett, és így „esetleges újabb ügye miatt” a 2016-os eset megismétlődhet, holott a cégjegyzék adataiból az is kiderül, hogy Gyenes Levente tagsága az általunk hivatkozott cégben 2004. június 24. napján, ügyvezetői megbízatása 2010. szeptember 23-án megszűnt, ezért az említett büntetőeljárásokban nem lehet érintett. A valóság az, hogy nincs tudomásunk arról, miszerint Gyenes Levente Gyömrő Város Polgármestere az általunk említett büntetőeljárásokban érintett volna.”