Kína;törökök;selyemút;ujgurok;

2021-02-20 18:18:00

Hazamentem az ujgurokhoz

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) Göttingenben hallott először arról, hogy az ujgurok a magyarok rokonai. Ugyanebben az időben, egy német nyelvész (Heinrich Julius Klaproth) bebizonyította, az ujgur nyelv a török nyelvek családjába tartozik. Tehát az ujgurok is törökök, ezért is nevezik az ujgurok földjét Kelet-Turkesztánnak. Viszont ezt az elnevezést nem szeretik a kínaiak, ők Hszincsiang(„Új terület”)-Ujgur Autonóm Területről beszélnek. Nagyjából 10-12 millió ujgur lakik Kínában, de sokan élnek a környező országokban, Amerikában, és Európában is. Bár Ujgurisztánban található a Takla-Makán sivatag, mégis a környező hegyekből érkező vizeknek köszönhetően a régió majdnem fele mezőgazdasági művelésre alkalmas. Rengeteg ásványkincset, fémet rejt a föld, itt található Kína kőszénkészletének 38, a kőolaj- és földgázkészleteknek pedig 25 százaléka. A kőolaj kitermelése 1955-ben kezdődött, és a lelőhely közelében felépült Karamaj (1958) városában jelenleg több mint 400.000 ember él. De vannak itt ősibb települések is, például a Selyemút híres városai: Turfán, Hotan, Jarkand, Kasgar. És az 1001 éjszaka meséinek világában sétálva az utazó biztosan találkozik Aladdinnal, a mesefolyam leghíresebb kínai szereplőjével.

Farkasokkal táncolók

A kínai krónikás egy törzs lemészárlásával kapcsolatban azt is leírta, hogy a támadók csak egy fiúnak hagyták meg az életét. Őt viszont lassú halálra ítélték, elvágták a lábát és hagyták elvérezni. De egy nőstény farkas megtalálta és megmentette. Amikor a martalócok megtudták, hogy még él, visszamentek és megölték. De a farkas, aki idő közben teherbe esett tőle, elmenekült, és a Turfánhoz közeli Kaocsangnál tíz fiút szült. Évek múlásával az ifjak felnőttek és összeházasodtak a környékbeli lányokkal. Utódaik a török népek, akiket a történelmük kezdetén még türköknek hív a tudomány. Így lett Aszena (Asina), a nőstény farkas, aki a Szürke Farkasok emblémájában is szerepel, a török népek szimbóluma.

Az i.sz. VI. század közepén létrejött első Türk Kaganátus már a század végére egy keleti és egy nyugati türk birodalomra esett szét. A türkök földjét Kína foglalta el, majd Aszena utódai kivívták a függetlenségüket. A második Türk Kaganátust a VIII. század közepén az ujgur-baszmil-karluk törzsek szövetsége döntötte meg, majd a győzteseket az ujgurok győzték le, az Ujgur Birodalmat (744-840) pedig a kirgizek. Az ujgurok elvándoroltak, de nem olvadtak be sem a kirgiz, sem a kínai népbe, mert a buddhizmus és a manicheizmus felvételével elszakadtak a nomád élettől. Az elvándorlók egyik csoportja Turfán környékére költözött.

Kaocsang mellett található Bezeklik, az ujgur buddhizmus emléke. Az Ezer Buddha-barlangtemplomának képeit i. sz. 400 és 1300 között festették, de sajnos a 83 barlangból mára már csak 57 maradt meg, és ezek közül sem látogatható mindegyik. A X. század végén a városban járó kínai követ buddhista szentélyeket és perzsa manicheus papokat látott, de még Marco Polo is (XIII. század) sok keresztényről írt, miközben az ujgurok között már megjelent az iszlám. Kínában az iszlám már korábban is jelen volt és nem szárazföldön, a Selyemúton érkezett, hanem a tengeren. Ennek egyik bizonyítéka, hogy Mohamed kortársának, Szaad ibn Abi Vakkásznak, az első iszlám közösség megalapítójának a sírja Kanton kikötővárosában van. A tengeri selyemút (fűszerút) következtében arab és perzsa kolóniák születtek a nagy kikötőkben, a kereskedők pedig összeházasodtak a helyi lányokkal. A vegyes házasságokból kialakult a huj muszlimok közössége. Tehát a hujok olyan kínai muszlimok, akiknek az ősei arabok vagy perzsák. Természetesen hujok kisebbségként az ujgurok földjén is élnek, mint a kirgizek, a kazahok, vagy a tádzsikok.

A Tang-dinasztia idejében (618-907) az Abbászida kalifátus szövetkezve az ujgurokkal, a karlukokkal és a tibetiekkel, a mai Kirgizisztánban lévő Talasz folyó mentén legyőzte Kínát (751). Bár a csodálatos mandarin befolyása a Selyemúton csökkent, mégis sokkal súlyosabb következménye lett a török anyától született kínai hadvezér, An Lusan vezette lázadásnak. An Lusan a seregeivel végigdúlta Kínát, és önálló dinasztiát alapított (Jan dinasztia, 756-763). Szorult helyzetében a kínai császár az araboktól és az ujguroktól kért és kapott segítséget, a felkelés leverték.

Mao és Kurban bácsi

Az ujgurok között, Kasgart kivéve, mindig egyedül voltam európai, és mindig úgy éreztem, mintha Közép-Ázsiában lennék. Turfán híres, XVIII. században épült Emin minaretje a perzsa-afgán építészet stílusát őrzi, a különböző geometriai formákat agyagtéglákból rakták ki, arrafelé agyagból sincs hiány. A Takla-Makán sivatag északi peremén fekvő, alig negyedmilliós városban 21 nemzetiség él. A közeli kis falu, Tojuk temetője muzulmán zarándokhely, ahová csak muszlimok mehetnek be. Itt nyugszanak azok a kereszténységből jól ismert epheszoszi hétalvók, akikről még a Korán is ír. A helyi történet szerint amíg az ifjak aludtak, egy kutya őrizte az álmukat. Etnográfusok megállapították, ez a kutya természetesen nem más, mint a már említett farkas (Aszena).

De nem csak a (farkas)kutya őrzi az ősök emlékét, hanem a kutya gazdájának, a pásztornak a botja is, mert az ujgur történetben egy pásztor is szerepel. A bot még ma is megvan, a temető őre vigyázza, én is láttam, a népi gyógyászat pedig mágikus erőt tulajdonít neki. Akit ezzel a bottal megbotoznak, majd a szent helyen imádkozással és böjtöléssel eltölt egy kis időt, biztosan meggyógyul. Így szövődött be az iszlámba az ujgurok sámánizmusa. A kínai kulturális forradalom idejében (1966–1976) rengeteg sírt leromboltak, de ezt a helyet nem bántották, mert a kutya láthatatlanul, de még mindig vigyázza a fiatalok álmát. A temetőben láttam egy három nyelvű – ujgur, kínai, angol – feliratú táblát, az utóbbit én is el tudtam olvasni: a kommunista párt működtet egy nem korrupt kormányt, aminek az emberek élvezik az előnyeit.

Turfán nagyon híres a sárgadinnyéjéről, a szőlőjéről és a mazsolájáról, mivel a muszlimok nem isznak bort. Ugyanakkor az ujgurok közt élő kínaiak alkoholt isznak, disznóhúst esznek, és a kínai lányok a legutolsó nyugati divat szerint öltözködnek. Természetesen az ujgurok között is van különbség. Amíg Turfánban, Jarkandban és Kasgarban a legtöbb nő szabadon hagyta az arcát, vagy csak a haját kötötte be kendővel, addig Hotanban sok muszlim nőnek csak a szemeit láttam.

Hotan városától nem messze található egy újabb zarándokhely, Ászim imám sírja. A sír mellett egy mecset is volt, de a The Guardian cikke szerint már nincs meg. Egyik nap a városban lefényképeztem egy szobrot, ami Mao Ce-tungot ábrázolja egy ujgur villanyszerelővel, Kurban Tulummal (1883–1975). A Kínai Népköztársaság megszületése után, Kurban Tulum szamáron vagy szamaras kocsin (az eszközt illetően nincs konszenzus) majdnem 1000 km-t utazott Ürümcsibe, az Ujgur Autonóm Terület székhelyére, majd a kommunista párt szervezésében eljutott Pekingbe, ahol találkozott Mao Ce-tunggal. A két férfi 1958. június 28-án kezet fogott, így ez a kézfogás lett az ujgur–kínai barátság és a békés egymás mellett élés szimbóluma. Ha jól tudom, Kurban Tulum az egyetlen ember, akit Maóval együtt köztéri szobron ábrázolnak, nem számítva ide a mauzóleuma előtti szobrot. Később „Hova mész, Kurban bácsi?” címmel megszületett a rendszer egyik legnagyobb slágere, és a legendás találkozóról 2002-ben filmet is készítettek. Hotan a jádekereskedelem központja, én az üzletekben csak kínai eladókat láttam, és ujgur férfiakat, akik a legnehezebben megmunkálható köveket csiszolták

Az illatos ágyas

Afak hodzsa Kasgarban található sírjához a férfiúi kíváncsiság is vonzott. A hodzsa többször is kritizálta az uralkodót az erkölcstelen életmódja miatt, ezért kiutasították a kánságból. Az elűzött puritán muszlim az 5. dalai lámától kért, és kapott segítséget - elfoglalták a Tarim-medencét (1678-1680), Afak hodzsából pedig uralkodó lett. Az ő és családja mauzóleumát, „az illatos ágyas sírjának” is nevezik. A hagyomány szerint ugyanis itt van eltemetve a legendás szépségű, illatszerekért rajongó lányunokája, Iparhán (Hsziang Fej), Csien-lung császár (1735-1796) ágyasa. Egy másik történet szerint, amikor Iparhán meghalt, a császár titokban, hogy senki meg ne tudja a családjából, az ujgur szerelmét a császári temetőben temettette el, és itt csak a ruhája van a földben. Kettejük szerelméről a kínaiak egy 3D-s rajzfilmet készítettek, és Iparhán több romantikus regénynek a hősnője, szépsége a nyugati művészeket is megragadta. A név hallatán nekem mindig Madina Memet ujgur színésznő jut az eszembe.

Kasgarba péntek délután érkeztem, ezért nem tudtam elmenni a pénteki imára az iszlám világ 12. legnagyobb mecsetébe, az Id Kah mecsetbe. De ha akkor ott vagyok, talán még találkozom az alig egy hónappal később (2014. júliusában), 74 éves korában terroristák által meggyilkolt Dzsuha Tahir imámmal. Ugyanis a terrorizmus az ujgurok közt is jelen van, de természetesen nem minden ujgur terrorista. Az egyik szervezet nevében a „Kelet-Turkesztán Felszabadítása” szerepel. Bár a „Turkesztáni Iszlám Párt” Szíriában harcol, mégis ők vállalták magukra az imám meggyilkolását. Amikor az Id Kah mecsetnél jártam, egy ujgur fiú megkérdezte tőlem: „Tudsz arról, hogy a magyarok és az ujgurok rokonok?”