Több mint 200 dolgozóját olttatta be február 19-én a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt., hogy a hozzájuk tartozó fürdőkben március 16-tól újra megnyithassák az úgynevezett gyógyászati egységeket – közölte a Telex megkeresésére Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója.

A vezérigazgató elmondta, tovább csökkentik annak kockázatát, hogy vendég fertőzzön meg vendéget:

A tervek szerint március 16-tól csak a gyógyászati egységeket nyitják meg, hogy „a rendeletben engedélyezett kezeléseket” újra igénybe lehessen venni. Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök tavaly novemberben minden korábbinál szigorúbb intézkedéseket jelentett be, és a gyógyfürdőknek is be kellett zárniuk.

Szeptembertől új, három pillérre épülő finanszírozási struktúrát vezet be a kormány a magyar felsőoktatásban, amely figyelembe veszi a felsőoktatási tevékenység különbségeit – közölte hétfőn Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Az Állatorvostudományi Egyetem Lógyógyászati Tanszék és Klinika lóvizsgáló CT-átadásán a tárcavezető így büszkélkedett:

Palkovics szerint „az alapítványi működési forma és az új finanszírozási rendszer is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar felsőoktatási intézmények versenyképesebbek legyenek”. A Népszava január végi összeállításából azonban egyértelműen kiderült: az állami felsőoktatási intézmények kiszervezése része annak a folyamatnak, amely a Fidesz 2010 óta lépésről vitt véghez. Nemcsak megtörik az autonómiát, de el is foglalják az alapítványosított egyetemeket. 

A Budapesti Corvinus Egyetemmel kezdődött folyamat legnagyobb tiltakozáshullámot kiváltó botrányköve a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) megszállása, autonómiájának elvétele volt, miközben a vidéki egyetemek többsége már „önként”, de például Szegeden igencsak vitatott körülmények között csatlakozott az úgynevezett „modellváltáshoz”.

Élve a kétharmados többséggel (133 igen, 55 nem, 1 tartózkodás) a Fidesz-KDNP koalíció megszavazta a veszélyhelyzet újabb meghosszabbítását 90 nappal. Az ellenzék előre jelezte, hogy szemben a tavaly novemberivel, ezúttal nem adja meg a felhatalmazást, hiába szerepel a határozatban a konkrét határidő. Harangozó Tamás az MSZP frakcióvezető helyettese napirend előtti felszólalásában arra emlékeztetett, ezúttal nem egyszerűen arról van szó, hogy meghosszabbítják a korábbi döntés hatályát, mivel az elmúlt hónapokban számos olyan törvényi erővel bíró rendeletet hozott a kormány a különleges felhatalmazással élve, ami számukra elfogadhatatlan. A képviselő szerint ilyen például, hogy a koronavírus elleni védekezésre hivatkozva csökkentették a felére az önkormányzatoknak járó iparűzési adót a kis-, és közepes vállalkozások számára (ennek kompenzálásáról máig nem született döntés a kormány részéről a korábbi ígéretek ellenére), de a Színház-, és Filmművészeti Egyetem alapítványi kezelés ellen tiltakozó diákjainak a félévét is úgy a járványhelyzetre hivatkozva törölték rendeleti úton. A veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló határozat egyébként hetven kormányrendeletet sorol fel, és meghosszabbítja az időközi választások kiírására előírt moratóriumot is. Így ezekre legkorábban a nyár elején kerülhet sor. Az iromány szövege ugyanakkor kétszer is tartalmazza azt a kitételt, hogy „az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmenetek jól szolgálták” a járvány elleni védekezést – az ellenzéki ártok ezt is elfogadhatatlannak tartják. A veszélyhelyzet így jelenleg május 23. vasárnapig tart, igaz, azt elvileg a kormány, vagy egy parlamenti határozat korábban is feloldhatja.