Előfizetés

Dolgoznak a rendszerváltáson

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.03.23. 09:00
Pavel Latushko
Fotó: EVGENY ODINOKOV / Sputnik / AFP
Pavel Latusko, a Népi Válságellenes Igazgatóság alapítója szerint készülni kell arra a pillanatra, amikor Lukasenko végre megkapja a "repülőjegyét".
Pavel Latusko (48) volt kulturális miniszter, több országban is nagykövet, majd a belarusz nyelven játszó színház igazgatója. Szolidaritást vállalt a tüntetőkkel, csatlakozott az ellenzéki mozgalom koordinációs tanácsához, ezért a rendszer emigrációba kényszerítette. Külföldön alakította meg a Népi Válságellenes Igazgatóságot (NAU), s most is Varsóból adott telefoninterjút a Népszavának. „A NAU-t a koordinációs tanács egyetértésével alakítottuk meg, azért, hogy tárgyaljunk a hatalom békés átvételéről. Vizsgáljuk a jelenlegi helyzetet, a rezsim súlyos bűncselekményeit, amelyek a jelenlegi alkotmányt is sértik. Az a feladatunk, hogy felkészüljünk arra, amikor Lukasenko végre – legalább jelképesen - megkapja a repülőjegyét. Ne értse félre, nem akarjuk, hogy csak úgy elslisszoljon az országból, hiszen elképesztő bűnök terhelik. A világ is látta, ahogy parancsára ütik-vágják a békés embereket az utcán, ismeretes, hogy a börtönökben hogyan kínozzák a foglyokat, előfordul, hogy gumibottal erőszakolják meg őket” - mondta Latusko. Az ellenzéki politikus szerint az általa vezetett szervezet tagjai jelentős államigazgatási tapasztalattal rendelkeznek, hozzá hasonlóan volt kormánytagok, miniszterhelyettesek, nagykövetek, diplomaták. „Ez egy profi csapat, amely együtt dolgozik olyan fiatal aktivistákkal, akik az elmúlt év demokratikus mozgalmaiban játszottak szerepet” – jellemzi a NAU-t. Most az átmeneti időszakra szóló programokon dolgoznak: a szociális rendszer, a gazdasági struktúra nem maradhat a jelenlegi állapotában, s át kell alakítani a belügyminisztériumot is – magyarázza. Latusko szerint a belarusz államapparátus már csak félelemből szolgálja Alekszandr Lukasenkót. Mint mondta, a diktátor egzisztenciálisan is félelemben tartja őket. „Én voltam több országba és nemzetközi szervezethez is akkreditált nagykövet, kulturális miniszterként pedig kormánytag, megtapasztaltam ezt a rendszert belülről, ismerem milyen nyomás nehezedik tisztviselőkre.” Lukasenko kedvelt módszere, hogy koholt bűnügyekkel vádolják meg az ellenzékieket vagy azokat, akik akár csak felszólalnak a politikája ellen. Latusko ellen is három bűnügyben emelt vádat az ügyészség. A megfélemlítés és egzisztenciális fenyegetés példájaként hozza fel a legutóbbi elbocsátásokat. Több tucat minisztériumi tisztviselőt, köztük negyven diplomatát tettek utcára, mert tiltakoztak a féktelen rendőri erőszak miatt. „Értse meg, még csak nem is bírálták az elnököt, nem követelték a lemondását, csak valahol, esetleg a Facebookon közzé tették: nem akarnak több erőszakot. Ez elég az elbocsátáshoz” - érzékelteti az elnyomást. Bár az utóbbi időben a tüntetések elcsitultak és télen a rezsim visszaszerezte az utca feletti ellenőrzést, Latusko cáfolja, hogy Lukasenko  visszanyerte volna a közvélemény támogatását: „Az interneten nemrég hozzáférhető lett egy film, amely bemutatja, hogy milyen elképesztő luxusban él Lukasenko, milyen óriási pénzeket költtet magára az államkasszából. Hogy három különgép áll a rendelkezésére, hogy tizennyolc rezidenciája van. Ezt a filmet ötmillióan nézték meg. Ennyi választópolgár van Belaruszban. Képzelheti, mennyire azonosulnak vele az emberek.” A társadalommal az emigrációból való kapcsolattartásról a politikus azt mondja, hogy a mostani helyzetben Varsóból jobban képes tájékozódni, több emberrel tud beszélni, mintha Belaruszban élne. Ott ugyanis egy közönséges utcai találkozás, beszélgetés is elegendő, hogy valakit lecsukjanak. Bresztben a minap hét embert vettek őrizetbe és ítéltek el, mert táncoltak az utcán. „Pont az imént beszélgettem minszki aktivistákkal, tárgyaltam demokratikus pártok vezetőivel" - mondja, s azzal folytatja, hogy egyébként is, a fehérorosz forradalom az internet, az informatika korának felkelése. Az emberek rengeteg módját találják a kapcsolattartásnak, a kölcsönös tájékoztatásnak és a mozgalom szervezésének a különböző közösségi platformokon.  Végül megkérdezem a volt minisztert, hogy szerinte a minszki orosz nagykövet, Dmitrij Mezencev miért nem akar szóba állni az ellenzék képviselőivel. „Az orosz nagykövet elsötétített ablak mögül nézi azt, ami történik. Nem látja és feltehetően nem is akarja látni az elképesztő erőszakot, a gyilkosságokat, az önkényt, a hamis pereket” – fakad ki indulatosan a belarusz ellenzéki politikus. Szerinte az oroszoknak tudniuk kell, hogy ez a magatartás megváltoztatta a belarusz társadalom beállítottságát. Korábban a többség helyeselte a két független állam szorosabb integrációját – ma már ez nem így van, elsősorban azért, mert Moszkva nem állt ki Lukasenko mögül. Vlagyimir Putyin nem hisz Lukasenkónak, jól tudja, hogy minden szava hazugság, hogy milyen könnyedén változtatja az álláspontját. Latusko úgy látja, hogy a belarusz helyzet idegesíti a Kremlt. Lukasenko súlyos teher számukra, de nem tudják, hogyan távolítsák el, nincs erre forgatókönyvük, és jelöltjük sincs, akit a helyére állítsanak. Alkotmányos módot keresnek a menesztésére, de láthatóan ezt sem találják – mondta lapunknak a belarusz ellenzéki vezető.

Bibi és a beoltott nemzet

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.03.23. 08:30

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Úgy rendezik meg kedden Izraelben két éven belül a negyedik parlamenti választást, hogy máris a levegőben lóg az ötödik.
Mintha egy végtelenített ismétlésre állított film pörögne Izraelben: két év permanens politikai válság és három patthelyzetet eredményező előrehozott voksolás ellenére sem mozdultak ki a holtpontról az erőviszonyok. Izrael „Bibije”, Benjamin Netanjahu miniszterelnök ezúttal is győzni fog, csak nem eléggé. Bár a választási törvénynek köszönhetően felaprózott törvényhozási paletta alighanem így is neki fog kedvezni és újra ő alakíthat kormányt. A tavaly májusban hivatalba lépett nemzeti egységkormány, a Netanjahu-Ganz rotációs kabinet alig 8 hónapot élt, Netanjahunak esze ágában sem volt eljutni odáig, hogy másfél év elteltével átadja a bársonyszéket a koalíciós társsá vált korábbi ellenfélnek. Ügyesen elgáncsolta a költségvetést és a járványkezelés, az oltási kampány sikerében bízva ismét előrehozott választást erőszakolt ki. Húzása számára alapvetően jól sült el, hiszen azzal, hogy Beni Ganz és néhány társa a pandémia miatti nemzeti egységkormány szükségességére hivatkozva beállt mögé, nemcsak önmagát és a Kék-Fehér koalíciót nullázta le, hanem újra darabokra törte az egységessé és erőssé vált ellenzéki tábort, amely ha kevéssel is, de már-már képesnek látszott legyőzni Netanjahu Likudját. Most azonban nincs a korábbi három előrehozott választáshoz mérhető egységes ellenzéki tömb, a 3,25 százalékos bejutási küszöbnek köszönhetően pedig újra a kis pártok teljesítményétől és koalíciós kedvétől függ majd a kormányalakítás.
A The Times of Israel által vasárnap közölt utolsó felmérések szerint 13 párt juthat be a 120 tagú kneszetbe, és hacsak nem tör ki „fülkeforradalom”, ezúttal is patthelyzet jöhet létre a Bibi-párti és Bibi-ellenes tábor között. Mindkét, a lap által közölt előrejelzés szerint Netanjahu Likudja toronymagasan, 30 illetve 32 százalékkal vezet a második helyezett Jes Atid előtt, amely 18 százalékon áll. A középpártok egyike sem haladja meg a 10 százalékot. A még februárban is látványosan erősödő jobboldali vallásos, de világi, a telepesek érdekképviseletének számító Jamina is visszaesett. Naftali Bennett pártelnök még mindig királycsináló szerepben találhatja magát, de miniszterelnöki álmairól mindenképpen lemondhat. A Likudból decemberben kivált Gideon Száár formációja, az Új Remény erősödése is megtört, Bennett Jaminájával azonos szinten – 8 illetve 10 százalékon mérik. Száár kizárta a Netanjahuval kötendő koalíciót, Bennett pedig, aki mindeddig csak azt hangoztatta, hogy ő szeretné leváltani Netanjahut, vasárnap este élő adásban mutatta be írásbeli vállalását, miszerint semmilyen körülmények között nem fogja támogatni a centrista Jes Atid elnöke, Jáir Lapid kormányalakítását, illetve nem hoz létre olyan kormányt, amely az Egységes arab Listából kivált, jelenleg a bejutási küszöb körül mozgó, 4 mandátumra esélyes Iszlám Mozgalom és vezetője, (a Netanjahu által is körbeudvarolt) Manszour Abbász támogatásán alapul. Netanjahu Bennett nélkül 51 mandátumra, a Likudon kívül gyakorlatilag csak a vallási pártok támogatására számíthat, de a kormányalakításhoz minimum 61 szükséges. Az sem zárható ki, hogy még Bennett pártjával együtt sem lesz meg Netanjahu többsége. Van azonban a számításokban egy nagy fekete folt, ami alapvetően átrendezheti a viszonyokat – rekordmagas, 21 százalékos a bizonytalanok tábora. Ha a hónapok óta Netanjahu lemondását követelő mozgalom erejét, illetve a közvélemény-kutatásokat vesszük, miszerint a lakosság 51 százaléka menesztené  és csak 36 százalék marasztalná a miniszterelnököt, akkor Bibi joggal kezdhet aggódni. Ugyanakkor az ötödik előrehozott választás rémképe is valós marad.

Esélyek és vélemények

Miniszterelnök jelöltek támogatottsága Netanjahu 36 százalék Jair Lapid 23 százalék Gideon Száár 12 százalék Naftali Bennett 7 százalék

Folytassa-e Netanjahu? Igen – 36 százalék Nem – 51 százalék Nem tudja – 13 százalék Ki alakíthat kormányt az izraeliek szerint? Netanjahu – 40 százalék Nem lehet kormányt alakítani, ötödik választás következik – 38 százalék Ellenzék alakít kormányt – 11 százalék
Forrás - The Times of Israel, 12. csatorna

Nagy bajban van Európa Donald Trumpja

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.03.23. 08:00

Fotó: OLIVIER MATTHYS / AFP
Akuttá vált a pozsonyi koalíciós kormányválság.
Igor Matovic szlovák miniszterelnök vasárnap este jelezte, hajlandó távozni a kormány éléről, de csak feltételekkel. Úgy menne, hogy azért maradna is: a miniszterelnöki bársonyszéket miniszterire cserélné és azt várja el, hogy a koalíció két demokratikus pártja, a jobbközép liberális SaS és a Zal’udi (az Emberekért) is áldozza fel néhány miniszterét. Matovic igazából nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon, de a parlamenti és politikai matematika segítheti. A Szputnyik vakcina beszerzését övező botrány miatt a múlt héten végképp működésképtelenné vált az épp egy éve, a koronavírus-járvány miatt létrejött, kényszerű négypárti, "tűz-víz" koalíció, amely kezdettől döcögött. Matovic ugyanis koalíciós partnerei, illetve a kormány és a szlovák egészségügyi hatóság megkérdezése nélkül hozta tető alá – Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter segítségével – az orosz oltóanyag megvásárlását, majd sajtókampányt is szervezett köréje. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. A populista kormányfő a jogállami normákra és demokratikus kormányzás alapszabályaira is fittyet hányó döntései miatt az elmúlt egy évben rendre szembekerült a két említett koalíciós partnerrel. A SaS-t vezető gazdasági miniszterrel, Richard Sulikkal hónapok óta nyílt háborúban állt, a járványkezelés minden hibáját rá próbálta hárítani. Eközben Matovic és pártja, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) népszerűsége folyamatosan zuhant, míg a SaS-é ugyanilyen ütemben növekedett. A szlovák kormányfő Közép-Európa Donald Trumpjaként viselkedik. A bukott amerikai elnökhöz hasonlóan kedveli a közösségi médiában való szereplést, megbotránkoztató bejegyzéseket tesz közzé, a koalíciós társakat, főképp Sulikot is rendre itt vádolta meg, illetve ugyancsak a Facebookon hozta nyilvánosságra képtelennél-képtelenebb ötleteit anélkül, hogy kabinetjével egyeztetett volna. A pandémia és a politikai konjunktúra pedig akár ki is húzhatja Matovicot a gödörből. A tavaly tavaszi választást elveszítő volt miniszterelnök, Peter Pellegrini új szociáldemokrata pártja, a Hlas (Hang) az AKO ügynökség mérései szerint most 24,9 százalékkal megnyerné a választásokat, a SaS 14,3, míg Matovic OĽaNO-ja csak 13,1 százalékot szerezne. A Za l’udi viszont 4,7 százalékkal a bejutási küszöb alatt maradna, a másik populista, Matovic mellett kitartó párt, a Boris Kollár vezette Sme Rodina (Család vagyunk) is sokat rontva, 5,9 százalékon áll. A Medián felmérése némi eltérést mutat, de itt is Pellegrini pártja vezet 21,4 százalékkal. Náluk második még mindig az OLaNO 11,3, a SaS pedig harmadik 10,3 százalékkal. A Medián csak 5 százalékon méri a populista Sme Rodinát, a Za l’udit viszont ők is a küszöb alatt. Vagyis a négy koalíciós pártból három határozottan ellenérdekelt az előrehozott választásban és a SaS sem bízhat abban, hogy megnyeri a választást. Sulik az előző, Fico vezette kormány jobboldali pártjainak példáján okulva azzal is tisztában lehet, hogy minden bizonnyal elveszíti jobboldali szavazóinak jó részét, ha koalícióra lép a baloldali Pellegrinivel, aki a többség szemében még mindig nem tudott megszabadulni a korrupció gyanújától, a Fico melletti több éves kitartás bélyegétől. Mindenesetre a SaS elutasította Matovic feltételeit és követeli távozását nemcsak a miniszterelnöki tisztségből, hanem a kormányból is. Sulik hétfő délután le is mondott, jelezve, ugyanezt várja Matovictól is. A megegyezésre szerdáig adtak haladékot a liberálisok, ellenkező esetben lemondanak a minisztereik, és távozik a párt a kormányból. A SaS nélkül viszont nincs parlamenti többsége Matovic pártjának.
Ha a lakosságon múlna, Matovicnak azonnal távoznia kellene. A felmérések szerint a legnagyobb lakossági bizalmatlanság épp az ő kormányával szemben mutatkozik: 83 százalék elégedetlen a kabinettel, 82 százalék menesztené Matovicot, s ráadásul úgy véli, hogy többé nem is szabadna betöltenie a kormányfői tisztséget.