Előfizetés

Megint „harapási ügybe” keveredett Bidenék kutyája

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.31. 19:10

Fotó: JIM WATSON / AFP
Nemrég tért vissza a családi birtokról, ahol kiképzést is kapott.
Ismét „harapási ügybe” keveredett Joe Biden amerikai elnök Major nevű kutyája. A hároméves németjuhász nem sokkal azután, hogy kisebb kiképzést kapott az elnök Delaware állambeli otthonában, és visszaköltözött a Fehér Házba, a CNN információi szerint a Nemzeti Park Szolgálat egyik alkalmazottjával került összetűzésbe.  A first lady szóvivőjének tájékoztatása szerint a megharapott ember nem szenvedett komoly sérülést, elővigyázatosságból azonban az elnöki rezidencia orvosa megvizsgálta, mielőtt visszatért a munkájához. Michael LaRosa hozzátette, az incidens oka az lehetett, hogy a kutya még nem szokta meg az környezetet.  Joe Biden korábban egy tévéinterjúban azt mondta, mindenhol Major számára sok az újdonság, mindenhol új emberekkel találkozik, akikkel szemben védeni próbálja a gazdáját. Az elnök szerint a Fehér Ház alkalmazottainak 85 százaléka szereti az ebet, de érthető, hogy vannak, akik félnek a kutyáktól. Majornek és a 13 éves Champnak március elején azért kellett elhagynia a Fehér Házat, mert a fiatalabbik németjuhász „kisebb sérülést” okozott a szövetségi titkosszolgálat egyik ügynökének. Néhány napja, a visszaköltözésükkor  a Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki azt mondta, a kutyák szabadon járkálhatnak az elnöki rezidencián, és időnként, ahogy Joe és Jill Biden is, visszatérnek a családi birtokra. Hozzátette, Major kisebb pótkiképzést is kapott a távolléte alatt Delaware-ben.   Champ régóta él Bidenékkel, Majort 2018-ban hozták el egy delaware-i menhelyről. A házaspár korábban egy interjúban azt mondta, mind a kettő jó kutya, nevelték őket, Champ komoly kiképzést is kapott, de Major is ismeri Jill Biden legfontosabb szabályát: nem szabad felugrani a bútorokra.

Állatoknak szánt oltóanyagot jegyeztek be Oroszországban

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.31. 18:40

Fotó: AFP
A világ első koronavírus-fertőzés elleni állatvakcinája gátolhatja a kórokozó mutációját.
Állatok számára kifejlesztett, Covid-19 elleni vakcinát jegyeztek be Oroszországban – közölte szerdán az orosz agrárfelügyelet (Roszszelhoznadzor). A hatóság szerint a Carnivac-Cov elnevezésű oltóanyag az első, új koronavírus-fertőzés elleni állatvakcina a világon. A szer, amelyet az orosz Szövetségi Állategészségvédelmi Központ szakemberei fejlesztettek ki, októberben elkezdett klinikai tesztelése során mellékhatást nem okozott. Konsztantyin Szavenkov, az agrárfelügyelet helyettes vezetője Moszkvában újságíróknak elmondta, hogy a Carnivac-Covot kutyán, macskán, sarki és vörös rókán, nyércen és más állatokon is kipróbálták. A vizsgálatok során a vakcina ártalmatlannak bizonyult, a beoltott állatoknál erős immunogén aktivitást okozott, és az esetek 100 százalékában kifejlődtek bennük a koronavírus elleni antitestek. Szavenkov közölte, hogy a kutatások jelenlegi állása szerint a vakcina legkevesebb fél évig hatékony. Emlékeztetett rá, hogy az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) megállapította: több állatfaj - köztük házi- és haszonállatok is - fogékony a Covid-19-re. A Roszszelhoznadzor második embere szerint az oltóanyag tömeggyártása áprilisban indulhat be. A termék megvásárlása iránt eddig Görögországból, Ausztráliából, Lengyelországból, Kanadából, az Egyesült Államokból és Szingapúrból érkezett érdeklődés. Orosz hírügynökségek szerint az Egyesült Államokban és Finnországban is folynak még kísérletek a Covid-19 elleni állatvakcina kifejlesztésére. Az orosz hatóság helyettes vezetője az Egészségügyi Világszervezetre (WHO) hivatkozva azt mondta, egyelőre tudományosan nem bizonyított, hogy az új koronavírusos fertőzés állatról terjedt volna emberre. Szavenkov szerint az új vakcina gátolhatja a vírus mutációját. A Covid-19 elleni első orosz vakcinát, a Szputnyik V-t kifejlesztő Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet igazgatója, Alekszandr Gincburg az Izveszyija című napilap hétfői számában megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy a SARS-CoV-2 vírus patogén potenciálja még nem mutatkozott meg teljességgel, és gócai folyamatosan jelen lesznek a világban. Mint mondta, a következő fejlemény a mezőgazdasági haszonállatok és a háziállatok megfertőzése lesz. „És amikor egy év alatt eljutunk odáig, hogy jó vakcinákkal megóvjuk az emberiséget, abban a pillanatban meg fognak fertőződni a háziállatok, a kedvencektől pedig senki sem szándékozik megszabadulni. Ezért ennek a kórokozónak a gócai folyamatosan jelen lesznek, és fejlődni fognak körülöttünk” – fogalmazott az akadémikus. Mint mondta, meggyőződése, hogy fel kell készülni a kórokozóval való tartós együttélésre. 

Fehérfejű selyemmajmok születtek a Szegedi Vadasparkban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.31. 16:50

Fotó: Lajos Endredi / Szegedi Vadaspark
Az egy hónapos apróságok és tavaly született testvéreik bizonyítják, tudományos alapon is működhet a családalapítás.
Két fehérfejű selyemmajom (Callithrix geoffroyi) született a fajmentő tenyészprogram keretében a Szegedi Vadasparkban – tájékoztatott Veprik Róbert igazgató szerdán. Ez a második alkalom, hogy a Szegedre Rostockból érkezett anyának és a neki kiszemelt, krakkói „származású” apának utódja születik. A már egy hónapos utódok és tavaly született testvéreik a bizonyítékok, hogy tudományos alapon is működhet a családalapítás – olvasható az állatkert honlapján.       A kölyköt az anyja elsősorban szoptatni veszi át, az utódot többnyire az apa hurcolja magán - ahogy ez a karmosmajmoknál szokás.      A fehérfejű selyemmajmok kisebb-nagyobb csoportokban élnek, amelyek egy szülőpárból és azok vagy tucatnyi eltérő korú utódjából állnak. Egy-egy csoport területe 30-60 hektár nagyságú, attól függően, hogy ott hány, a majmok fő táplálékát adó gyümölcsfa található. Az állatok az éjszakát a bozót sűrűjében vagy faodvakban töltik, napközben pedig egyik fáról a másikra vándorolnak, a gyümölcsök mellett fanedvet, rovarokat, pókokat és madártojásokat is fogyasztanak. A 14-18 centiméteres, 400 gramm testtömegű fehérfejű selyemmajom nem Amazóniában, hanem egy annál is sérülékenyebb élőhelyen, Brazília délkeleti, atlanti partvidéki esőerdeiben él, amelynek területe az erdőirtások következtében rohamosan csökken. A kiirtott erdők helyén növekvő másodlagos erdők már nem jelentenek megfelelő élőhelyet számára. A fehérfejű selyemmajmok létszáma az állatkertekben a fajmegmentési programnak köszönhetően stabil, Európában mintegy 250 egyede él 53 intézményben. A sikerhez nagy mértékben hozzájárult Gősi Gábor, a Szegedi Vadaspark 2006-ban elhunyt igazgatója, aki nemzetközileg elismert szakemberként hosszú évig vezette a faj tenyészprogramját.