Előfizetés

Szépen hízik a NER-gömböc – Mészárosé a kelet-magyarországi áramhálózat is

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.03.31. 19:12
Fotó: Shutterstock
Kelet-Magyarország gázellátó-rendszere után most a helyi villamosenergia-vezetékek kerültek Orbán Viktor felcsúti barátja érdekeltségi körébe. A jövőbeni nyereség az állam jóindulatán múlik.
Adásvételi szerződést írt alá az Opus Energy Kft. és az E.ON Hungária Zrt. az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (Titász) százszázalékos részvénycsomagjáról – közölte szerdán a kormányfő felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó vevő. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, de azt szakértők százmilliárdos nagyságrendre teszik. A Titász az ország észak-keleti ötödén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 18,7 ezer négyzetkilométeren üzemeltet 25,4 ezer kilométer villamosenergia-hálózatot. Rendszerük közel 400 településen több mint 760 ezer háztartás és üzleti vevő ellátását teszi lehetővé. Az E.ON jogelődje még az 1995-ös nagy privatizációs hullámban vásárolta meg a Titászt. Azóta az uniós előírások alapján a kereskedelem – így a lakosság ellátása – is átkerült az E.ON Hungária egy országos hatáskörű cégéhez. Így a Titász ma már kizárólag a "vasat" birtokolja. A kereskedők által a Titászhoz hasonló hálózatüzemeltetőknek – szakszóval elosztóknak – fizetendő szállítási tarifát az állam határozza meg. Ezt a pénzt a lakosság az általa fizetendő hatósági áramár úgynevezett rendszerhasználati díjelemén keresztül fizeti be. A tétel belső aránya számítások szerint a 2014 óta változatlan lakossági tarifán belül egyre nő. A Titász eszközértéke százmilliárd forint, amiből a vételár is becsülhető. Bevételük mintegy 50 milliárd, nyereségük közel hatmilliárd forint évek óta. Az E.ON már 2019-ben, a hozzá hasonlóan német RWE-vel kötött nagy anyaországi eszközcsere begyűrűző hullámán megállapodott az Opus-szal a Titász eladásáról. Az E.ON lépése mégis fura, mert az EU nem kötelezte a német konszernt a jól fialó hálózati cég eladására. (A német csoport dunántúli áram- és gázhálózatait megtartotta, sőt az eszközcsere nyomán hozzá került a fővárosi villamosenergia-rendszer is. Lakossági szolgáltatása pedig hamarosan az állami MVM-hez kerülhet.) A felcsúti csodamágnás tőzsdei holdingcége alig három hete vásárolta meg teljesen a Közép-, Észak- és Kelet-Magyarországon, a Titász területének körülbelül kétszeresén gázhálózatot üzemeltető, szintén állami tarifáktól függő Tigázt is. Utóbbira azóta már versenyhivatali pecsét is került, ami a Titász esetében is borítékolható. Szerdán, a bejelentés előtt az Opus-papír ára a BÉT egészének több mint háromszorosával, 3,17 százalékkal került lejjebb.

Az „évszázad átverése” az inflációkövető nyugdíjemelés

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.31. 14:42

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Világos üzenet lenne, ha végre a nettó minimálbérhez kötnék az öregségi nyugdíjminimum összegét – mondja a szocialista Korózs Lajos, aki szerint a mostani, havi 28 500 forintot nem lehet beosztani. Az inflációkövető nyugdíjemelési módszerrel pedig szerinte Orbán Viktor azt üzeni: aki a múlt évben nyomorultul kevés nyugdíjból élt, annak garantálják, hogy a következő évben is nyomorultul kevés nyugdíjból fog élni.
Az elmúlt egy évtizedben lényegében megszűnt a klasszikus értelemben vett társadalombiztosítás Magyarországon (most egy költségvetési sor felel az ellátások finanszírozásáért, az Államkincstár mint kifizetőhely működik), nincs önálló nyugdíjkassza és elkülönült szakmai irányítás, miközben a nyugdíjrendszerben egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek. A többi között erről beszélt Korózs Lajos szocialista országgyűlési képviselő, volt szociális államtitkár az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) néhány héttel ezelőtt fogalmazott meg tizenkét pontos javaslatcsomagot a nyugdíjakkal kapcsolatban, illetve az MSZP választmánya is megvitatta az ezzel kapcsolatos felvetéseket. Ezek közül az egyik legfontosabb az idén újra bevezetett tizenharmadik havi nyugdíj – pontosabban annak egyelőre egy heti része – átalakítása olyan módon, hogy minden nyugdíjjogosult azonos összeget, az átlagnyugdíjnak megfelelő 140 ezer forintot kapjon (illetve ennek arányos egyheti részét). Így az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők a saját nyugdíjuk összegéhez képest nagyobb kiegészítéshez jutnának. Emellett a NYUSZET és a szocialisták is javasolják a nyugdíjindexálás, vagyis az ellátások kiszámítási módjának megváltoztatását, hogy az ne csak az inflációt vegye figyelembe. – Az inflációkövető nyugdíjemelési technika az évszázad átverése – fogalmazott Korózs Lajos. Szerinte ezzel Orbán Viktor azt üzeni, hogy „aki a múlt évben nyomorultul kevés nyugdíjból élt, annak garantálják, hogy a következő évben is nyomorultul kevés nyugdíjból fog élni, mert csak annyival emelik az ellátását, amennyi a pénzromlás mértéke”. A nyugdíjas fogyasztói kosár számítási módszerét is felül kellene vizsgálni – folytatta Korózs Lajos, aki fontos célnak tartja, hogy a rokkantellátások visszakerüljenek a rendszerbe. Emlékeztetett arra: éppen most két éve annak, hogy az országgyűlésnek – az Alkotmánybíróság felszólítására – rendeznie kellett volna az alkotmányellenes döntések miatt hátrányt szenvedett, rokkantsági ellátásra jogosult emberek helyzetét. Az MSZP az öregségi nyugdíjminimum összegét a nettó minimálbérhez kötné, annak 50 százalékában határozná meg, azaz 2023-tól körülbelül 65-70 ezer forintra emelné a mostani 28.500 forinthoz képest. Korózs Lajos szerint ettől a 28.500 forintos összegtől már most el kellene választani a különféle szociális ellátásokat, amelyeknek kalkulálásakor az öregségi nyugdíjminimumot tekintik küszöbértéknek a jogszabályok (például az anyasági támogatásnál vagy a gyes-nél). Mint mondta, jelenleg nagyjából 40-50 ezer olyan ember van Magyarországon, akiknek az 50 ezer forintot nem éri el a nyugdíja, és közel 400 ezren vannak olyanok, akiknek a havi ellátása 50 és 100 ezer forint közötti. – Az viszont teljesen biztos, hogy 28.500 forintot nem lehet beosztani. „Erről kár lenne vitatkozni” – fogalmazott. Arra a felvetésre, hogy a szocialisták nem a Párbeszéd alapjövedelem-javaslatában található 100 ezer forintos garantált időskori jövedelemminimumot támogatnák, Korózs Lajos azt mondta, elsősorban megközelítésbeli különbségről van szó, de erről a kérdésről, vagy éppen arról, hogy a nyugdíjrendszerben a társadalombiztosítási elv helyreállítására kell-e törekedni, az ellenzéki pártok még idén tavasszal egyetértésre juthatnak.

Ugrott az államadósság, tovább emelkedik a hiány

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.03.31. 13:01

Fotó: Népszava
Az államadósság a GDP 80,4 százalékára emelkedett 2020 utolsó negyedében. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy mintegy 500 milliárddal magasabb lesz az idei költségvetési hiány.
A GDP 6,5 százalékával emelkedett csak az utolsó negyedévben a magyar államadósság, így az elérte a bruttó hazai termék ( GDP) 80,4 százalékát - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Összegszerűen tavaly szilveszterkor 38 960 milliárd forint volt az állam tartozása, vagyis egy év alatt 7 100 milliárd forinttal adósodott el az állam, azaz minden egyes magyar átlagosan 714 ezer forint plusz adósságot vett a nyakába. A 80,4 százalékos GDP arányos adósság nem rekord – ennél 2010-ben és 2011-ben magasabb adósságot is mértek. A kormány idén már nem szeretné növelni az államadósságot, sőt 1-1,5 százalékos csökkentését tervezi – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak szerdán. A kormány a tervek szerint május elején előterjeszti az idei költségvetés módosítását, illetve a jövő évi büdzsé tervezetét - mondta a miniszter. Az idei büdzsét a parlament 2,9 százalékos hiánnyal hagyta jóvá tavaly júniusban, ám ezt a hiánycélt a kormány 6,5 százalékra emelte. Varga Mihály most elmondta, hogy bár a vártnál kisebb volt a tavalyi visszaesés - vagyis jobb alapokról indul az idei év –, még tovább emelik a hiányt, így az a tervek szerint a GDP 7,5 százalékára emelkedhet majd. Ez azt jelenti, hogy a kormány további 500 milliárd forintos költekezésre készül, amit a gazdaság újraindításával indokol a miniszter, de sokkal valószínűbb, hogy inkább a 2022 választási évre koncentrálnak a kormánypártok. A pénzügyminiszter közlése szerint tavaly a hiány a GDP 8,1 százaléka volt, vagyis idén alig csökken, miközben a bevételek már jelentősen emelkednek. Ez is azt támasztja alá, hogy a tavalyinál is nagyobb költekezésre készül a kabinet. Varga elmondta, hogy a 2020-as 5 százalékos gazdasági visszaesés után, 2021-re 4,3 százalékos gazdasági növekedést, 2022-re pedig már öt százalékos GDP-bővülést várnak. A miniszter eszerint az első negyedév GDP adata még gyászos lesz, de a második negyedre komoly felpattanást várnak. 2022-re vonatkozó hiányszámokat még nem közölt a kormány, de bevételi oldalon nem készülnek komoly változásokra. Az adótörvények már idén májusban a parlament elé kerülnek a 25 éven aluliak adókedvezményéről szóló javaslat pedig már most a törvényhozás előtt fekszik. Ezen túl nagy meglepetések nem lesznek az adóztatásban – ígérte a miniszter.
.