Előfizetés

Mészárosé lesz a kelet-magyarországi energiahálózat

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.03.13. 07:40

Fotó: Oláh Tibor / Oláh Tibor
A felcsúti csodamágnáshoz kerülő kelet-magyarországi gáz- és áramhálózat jövőbeni eredményessége jórészt a magyar állam döntéseitől függ.
Tegnap adásvételi szerződést kötött a Tigáz nevű kelet-magyarországi fogyasztói gázhálózat áttételes, közel 50 százaléknyi részesedéséről a kormányközeli MET mint eladó a Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló, tőzsdei Opus-szal. Ezzel Orbán Viktor sikert sikerre halmozó felcsúti barátjának érdekeltségei az ilyenkor szükséges hivatali hozzájárulások után lényegében megszerzik a Tigáz-hálózat egészét. A két fél közleménye szerint az ügylettel pontosan a Tigáz Földgázelosztó Zrt. áttételes tulajdonosa, a svájci MS Energy Holding AG 50 százaléka cserél gazdát. A már március 31-re várt versenyhivatali engedély után a cég neve Opus Tigáz Gázhálózati Zrt.-re változik. A vételárat a felek nem közölték, de szakértők azt legalábbis tízmilliárdos nagyságrendűre saccolják. A hálózati céget 2018-ban vette meg a Tigázt 1996-ban megvásárló olasz ENI-től a magyar hátterű, svájci központú, alapvetően gázkereskedelemmel foglalkozó MET. Már ekkor kialakult a Tigáz Svájcig nyúló tulajdonosi láncolata. A Tigáz-hálózatcég 99,14 százaléka fölé került, zugi MS Energy Holding AG felét két éve már megvette a szintén Mészáros Lőrinc áttételes tulajdonában álló Status Energy Kft. A mostani adásvétel lezárultával tehát a teljes észak-kelet-magyarországi fogyasztói gázhálózat Mészáros Lőrinc érdekkörébe kerül. Az Opus-közlemény megemlíti, hogy a Tigázé Magyarország leghosszabb, 33 ezer kilométeres elosztói vezetékrendszere, ami mintegy 1,2 millió háztartást lát el. Szintén kiemelik, hogy tavalyelőtt a társaság árbevétele 32 milliárd, adózott eredménye pedig 2,3 milliárd forintra rúgott. (Az összeget a cégben hagyták.)
A vezetékcég amúgy az ENI-időszak óta szinte megtáltosodott: a több évtizedes veszteség nyereségbe fordult, az irreális mértékű hullámzásokat mutató eszközérték pedig 2018-ban megháromszorozódva 122 milliárd forintra ugrott. Ez a szám lehetett irányadó a mostani vételár kiszámításánál is, ami egyszersmind azt sejteti, hogy a MET sem veszített az üzleten. Az eredményesség felívelése pedig - a könyvelési trükkökön túl - alapvetően attól függ, hogy a hatóság mekkora hálózati díjat határoz meg. Szakértők fel is hívják a figyelmet arra, hogy amióta a hálózatok állami-államközeli kézbe kerültek, a magyar állam - pontosabban az elvben kormányfüggetlen közműhivatal - jelentősen megnövelte a gázár hálózatoknak juttatott hányadát, jórészt a leeső beszerzési és szinten maradó lakossági eladási árak miatt keletkező extraprofit terhére (vagyis a háztartások kárára). Ennek tükrében talán még világosabban értelmezhetők Dzsubák Attila Zsolt, az Opus Global vezérigazgatója közleményben idézett szavai, miszerint reményei szerint a Tigáz kiszámítható, stabil bevételt biztosít majd, jelentős mértékben hozzájárulva csoportjuk eredménytermelő képességéhez. Az ügylet kapcsán az Opus maga emlékeztet a Tigáz-terület körülbelül felén - a Tiszántúl északi részén - elterülő fogyasztói villamosenergia-hálózat, a Titász szintén zajló megvásárlási folyamatára is. Itt az eladó a német E.ON. Az ügylet tervét szintén tavalyelőtt jelentették be, tavaly év végén pedig az Opus kötelező érvényű ajánlatot tett a rendszerre. A felek itt sem fillérekkel gurigáznak: a cég eszközértéke mintegy százmilliárd forint. A nyereség itt is a kedvező hatósági döntésektől függ. Mészárosék egyébként három éve több lépcsőben - alapvetően a német RWE-től - megvették a legnagyobb kelet-magyarországi áramtermelőt, a Mátrai Erőművet is. Ám ennek nyeresége jórészt a piactól, vagyis a jó vezetői döntésektől függ. Így, miután a bezárásra ítélt szénblokkok miatti veszteségek ellenére a cégből kivontak mintegy nyolcmilliárdot, tavaly - sokak szerint irreálisan drágán, több mint 17 milliárdért - eladták az egységet az állami MVM-nek.

Jó tudni

A mostani ügylet tárgya a fogyasztókhoz közvetlenül kapcsolódó, kisebb nyomású, úgynevezett elosztói gázhálózat. A nagy, központi vezetékek tulajdonosa az egész országban a Mol-hátterű FGSZ. A gázzal folytatott kereskedelmet, vagyis a számlázást megint egész más cég - a háztartások számára például szintén országosan az állami MVM - végzi. Ebből adódhat, hogy az ügyfelek ügyeit hol az MVM, hol a hálózati cég kezeli. A kereskedők jórészt államilag meghatározott díjat fizetnek a csőhasználatért.

A MET a megújulók felé fordul

A MET az Tigáz-eladással egyidejűleg megveszi az Opus buzsáki napelemtervét - tette közzé a gázkereskedő. Ennek 77 megawattos (MW) mérete egyébként hazai léptékekben kifejezetten nagynak számít. A MET 2019-ben 2023-ig 500 MW-nyi nap- és szélerőmű létrehozását tűzte ki a térségben maga elé célul. Eddig egy 48 MW-s gerjeni és egy 43 MW-s söjtöri tervet vettek meg. Az építkezések még idén megindulnak. A három telep ígéretük szerint 90 ezer háztartást lát majd el energiával.

Az MNB vizsgálja a moratóriumosok helyzetét

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.03.12. 19:58

Fotó: Népszava
A járvány harmadik hulláma alatt is folyamatos a felülvizsgálat, és időben meg fog születni a döntés a moratórium esetleges módosításról, finomhangolásról.
A jegybank a kormánnyal szorosan együttműködve, folyamatosan vizsgálja a moratóriumban lévő adósok helyzetét, a bankokkal közösen is figyelik a hitelportfoliók alakulását és sérülékenységét. A június végéig tartó hiteltörlesztési moratórium "egy erősen kommunikált időpont", de folyamatos a felülvizsgálat, és időben meg fog születni a döntés egy esetleges módosításról, finomhangolásról. Ezt válaszolta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy a jegybank a járvány harmadik hullámának felfutása miatt szükségesnek látja-e a törlesztési moratórium újabb hosszabbítását. Szerettük volna megtudni azt is, milyen arányban nem fizetik jelenleg hitelüket a lakossági és a vállalati ügyfelek, és ebben volt-e érdemi mozgás év elején a féléves hosszabbítása kapcsán. Idei adatokat azonban nem kaptunk. Nagy Tamás azt ugyanakkor pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly év végén a lakossági hitelállomány 54 százaléka volt moratóriumban, és mintegy 1,4 millió ügyfél nem törlesztette kölcsönét. A legnagyobb, 70 százalékos arányban a személyi hitelek fizetését függesztették fel, és ez év végéig így is maradt. A lakáshiteleknek viszont csak a 45 százaléka volt decemberben moratóriumban, ami júniushoz képest pár százalékos visszaesés. A legtöbb hiteltípus esetében fél év alatt enyhén csökkent a nem fizetők aránya, a hitelkártya követelések és a gépjárműhitelek esetében viszont kissé nőtt. Összességében év végére 3 százalékkal csökkent a moratóriumban lévő lakossági hitelállomány aránya.  A vállalati hitelezés esetében nagyobb volt a mozgás: nyár elejétől év végéig 10 százalékkal, 39 százalékra esett vissza a moratóriumban lévő hitelek aránya, de a kilépő vállalatok száma folyamatosan csökkent. Ágazati bontásban nagyok az eltérések: az ingatlanügyletekre vonatkozó hitelállomány majdnem felét nem fizették decemberben - igaz, júniusban még 60 százalék feletti volt az arány. A másik végletet jelenti a pénzügyi, biztosítási tevékenységek területe, ahol a moratóriumban lévő vállalati hitelállomány a júniusi 40 százalékról év végére 12 százalékra esett vissza.    

A törlesztések halasztása jelentősen növelte a hitelállományt

A teljes vállalati hitelállomány a tavalyi utolsó negyedévben 2,5 százalékkal, azaz 227 milliárd forinttal bővült. Éves alapon 9,4 százalékos volt a növekedés, de ez a moratórium nélkül a jegybank szerint 0-3 százalék között lett volna. A lakossági hitelállomány egy év alatt 14,5 százalékkal bővült. Ez a legmagasabb érték az Európai Unióban, de az MNB számításai szerint a moratórium nélkül csak 8 százalékos lett volna a növekedési ütem.    

Még mindig sztrájkolnak Gyöngyösön- A B. Braun kitart eredeti bérajánlata mellett

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.03.12. 13:40

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Szombat hajnalban véget ér a B. Braun gyöngyösi gyárában a héten indított sztrájksorozat. Egyelőre nem közelednek az álláspontok, a szakszervezet folytatást ígér.
Szerda dél óta a hetedik 2 órás sztrájk zajlik péntek délután az egyszerhasználatos orvostechnikai eszközöket gyártó B. Braun gyöngyösi gyárában, a cég béremelési ajánlatával elégedetlen dolgozók a héten összesen kilencszer állítják meg a gépsorokat. Az akciósorozat utolsó, eddig bejelentett munkabeszüntetése szombat reggel 4 és 6 óra között lesz. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint, ha még ezt követően sem jön létre megállapodás a helyi szakszervezet és a cég menedzsmentje között, akkor tovább folytatják a sztrájkot. Ennek részleteiről azonban egyelőre nem kívánt bővebbet elárulni. Mint mondta: nagy előre lépésnek tartja, hogy a cég vezetője levélben biztosította őket a további tárgyalási hajlandóságáról. Mint arról többször beszámoltunk: a mintegy 1600 dolgozót foglalkoztató B. Braun a járványhelyzetben elhalasztott műtétek miatt visszaeső megrendelésekre hivatkozva az idén a korábbiaknál kevesebb, mindössze 4,7-5,4 százalékos béremelést ajánlott - legalábbis a vállalatnál legnagyobb létszámban dolgozó szerelék-összeállító munkatársaknak. A helyi Vasas Szakszervezet azonban az összes munkavállaló számára szeretne 8 százalékos alapbéremelést elérni. A sztrájkkövetelések része az is, hogy a bónuszrendszer feltételei legyenek átláthatók és teljesíthetők. A dolgozók szerint ugyanis a cég olyan mennyiségi és minőségi elvárásokat támaszt, amelyet háromnegyedük képtelen teljesíteni. Emiatt a dolgozók február végén már tartottak egy 2 órás figyelmeztető sztrájkot, de ez után sem közeledtek érdemben az álláspontok. Ezért szerdától egy rendhagyó sztrájksorozatba kezdtek a dolgozók. László Zoltán azt mondja: miközben a cég a megrendelések visszaesésére hivatkozik, a dolgozók nem érzik úgy, hogy kevesebb lenne a munka. Sőt, bizonyos területeken az elvárt teljesítménynormákat is emelték. Eközben a cég folyamatosan keresi az új munkaerőt, és egy új üzemegységet is épít.  A vállalat szerint viszont a sztrájksorozat tovább rontja a cég pénzügyi helyzetét, kockáztatja a további beruházásokat és így a növekedést, és veszélybe sodorja a jelenleg még felajánlott béremelést is. A B. Braun szerint a szakszervezetnek be kellene látnia, hogy az egészségipar szereplőit különböző módon érinti a koronavírus-válság. Sokan gondolják azt, hogy járványhelyzetben az egészségügyi eszközöket gyártó cégek forgalma növekszik, valójában azonban a műtéti beavatkozások elnapolása számos orvosi eszköz felhasználásának visszaesését eredményezte. Így a B. Braunnál is: a 2021. januári és februári eredmények szerint a Gyöngyösön előállított termékek értékesített mennyisége - darabszám tekintetében – százalékosan két számjegyű visszaesést mutat – hangsúlyozta a cég lapunknak küldött közleményében. Az év eleji nehézségek várhatóan az egész év teljesítményét meghatározzák, mivel az elhúzódó járványhelyzet miatt a kórházi megrendelések számában nem várható jelentős változás – tették hozzá. A vállalat szerint a helyzet súlyosságát fokozza, hogy nem sikerült megegyezni a B. Braun Vasas Szakszervezet képviselőivel, akik elutasították a vállalat által felkínált opciók mindegyikét. Leszögezték: a vállalat a nehéz gazdasági helyzet ellenére egyelőre tartja ajánlatát, amely szerint 4,7-5,4 százalékos alapbéremelést kínál a vállalatnál legnagyobb létszámban dolgozó szerelék-összeállító munkatársaknak, és részükre további bérnövekedési lehetőséget nyújt a teljesítménybónusz-rendszer kibővítésével. Megjegyzik: bérjavaslatuk szerint még az ösztönző teljesítménybónusz elérése nélkül is bruttó 376 904 forint jövedelmet érhetnének el a legalacsonyabb órabérű, betanított munkát végző munkatársak egy ledolgozott hónap után.        

Már nem kell a hidegben fagyoskodniuk a sztrájkolóknak

A járványhelyzetre hivatkozva eleinte a B. Braun nem engedte, hogy fedett helyen gyülekezzenek a sztrájkoló dolgozók, ezért a szerdai munkabeszüntetések idején még az udvaron fagyoskodott szinte teljes létszámban az éppen aktuális műszak. Csütörtökön végül egy használaton kívüli csarnokban biztosított helyet a cég az esti és hajnali időpontokban tervezett sztrájk idejére. A vállalat vezetése a munkatársaktól azt kérte, hogy erre az időszakra a vállalat által biztosított szájmaszkokból két darabot vegyenek fel. A szakszervezeti képviselőktől pedig - tekintve, hogy ők felügyelik az eseményt - elvárják, hogy a sztrájk teljes időtartama alatt a megfelelő távolságtartás fenntartását biztosítsák, hiszen a járványügyi szabályok betartása a szakszervezet, mint a sztrájk szervezőjének feladata és felelőssége – írta közleményében a B. Braun.