A lengyel bírák függetlensége körüli aggályok miatt az Európai Bíróság elé citálja a varsói kormányt a Bizottság. A testület azt akarja elérni, hogy az EUB a végső ítélet megszületéséig hozzon átmeneti rendelkezéseket, mert félő, hogy súlyos és visszafordíthatatlan károk érik az igazságszolgáltatás önállóságát, illetve az EU jogrendjét. Az illetékes biztos, Didier Reynders úgy értékelte, hogy Brüsszel döntő lépésre szánta el magát a kötelezettségszegési eljárásban.
Az integráció végrehajtó testülete szerint Lengyelország megsérti a közösségi játékszabályokat, amikor engedélyezi, hogy működjön a nemrégiben létrehozott fegyelmi kamara, noha annak határozatai aláássák a bírák függetlenségét. Például feloldja azok sérthetetlenségét, ami azt jelenti, hogy akár bűnvádi eljárás is indulhat ellenük, de őrizetbe is lehet őket venni. Továbbá fel lehet őket függeszteni hivatalukból és csökkenthetik fizetésüket. És mindezt egy olyan testület rendeli el, amelynek szuverenitása kétségbe vonható, ám ez dermesztően hat a bírákra.
A hírügynökség megjegyzi, hogy Brüsszel már jó ideje csörtézik a demokratikus normák ügyében a nacionalista lengyel és magyar kormánnyal.
Az Európai Parlament német alelnöke kedvező jelzésnek tartja mind a renitens magyar és lengyel kormány, mind az EP számára, hogy a Bizottság megunta Varsó packázását és sürgősen az Európai Bíróság akarja vinni a lengyel igazságszolgáltatás átalakításának ügyét. Barley szerint Brüsszel immár egyértelműen kinyilvánította, hogy eddig és ne tovább. Merthogy különben jóvátehetetlen károk keletkeznek.
A szociáldemokrata politikus, aki állt a német igazságügyi tárca élén is, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy változatlanul érvényben van az a strasbourgi felszólítás, miszerint az EU végrehajtó testülete két hónapon belül léptesse a gyakorlatban is életbe a jogállami mechanizmust, mert ha nem, akkor a törvényhozók mulasztásos jogsértés vádjával maguk is az EUB-tól kérnek jogorvoslatot.
Arra hivatkozott, hogy egy olyan politikus, mint Orbán, az uniós pénzek lenyúlására alapozza a hatalmát, Ezért számára sokkal veszélyesebb a források megvonása, mintha jogi retorziókkal néz szembe. De emellett szükség van a szerződésszegési eljárás intézményének fenntartására is, mert az meg konkrét ügyekben jöhet jól.
Azt viszont igencsak veszélyesnek nevezte, hogy a Bizottság alájátsszon az állam- és kormányfőknek, azaz haladékot adjon az új mechanizmus beélesítésére. Közben ugyanis a korrupt orbáni rendszer tovább jelentős összegeket tüntethet el korrupt módszereivel. És ez még akkor is így van, ha a Bizottság látnivalóan nem szeretne belefutni semmiféle jogi pofonba.
Arra is kitért, hogy Budapest és Varsó aligha fúrja meg a gazdasági segélycsomagot, hiszen akkor óriási alapoktól esik el. Viszont meg kell akadályozni, hogy rendszerüket uniós eszközökkel betonozzák be. Mint ahogy azt is, hogy máshová is ki akarják terjeszteni rezsimjüket, mert az már végképp tűrhetetlen. Hiszen már akkor túlfutottak a célon, amikor két éve hatalomra segítették von der Leyent és ettől királycsinálónak gondolták magukat. Egyben új érezték, hogy hátszelet kapott demokrácia-ellenes politikájuk.
Az is világos – tette hozzá Barley -, hogy Orbán és Kaczynski esetében a dialógus nem vezet sehová. Ám ha az EU továbbra is csupán tétlenül szemléli az eseményeket, akkor összeomlik, de ezt már az európai kereszténydemokraták is látják.
Önmaga korábbi nyilatkozatának ellentmondva Salvini kijelentette a mai hármas budapesti találkozó előtt, hogy az új európai identitás kialakításán túl egy jobboldali, migránsellenes szövetség megalapozása lesz a fő téma a magyar és a lengyel miniszterelnökkel folytatandó megbeszélésen. A Liga vezére rámutatott: arról álmodik, hogy a keményen jobbos pártok megerősítik befolyásukat az Európai Parlamentben. Ezért a legszívesebben azt kívánná, hogy egyesüljön a két érintett frakció, amely szerinte a hagyományos értékek megőrzését szorgalmazza.
Bíró-Nagy András a Policy Solutions igazgatója azonban úgy véli, hogy Orbán alighanem túl radikálisnak tartja a Salvini-féle pártcsaládot, hiszen abban helyet kap az AfD is. Ám ha a Fidesz azzal közösködne, akkor vége lenne a barátságnak a német kereszténydemokratákkal. A másik lehetséges opció a magyar vezető számára - miután vette a kalapját a Néppártból, még mielőtt kitették volna onnan a szűrét – a Konzervatívok és Reformerek elnevezésű pártcsalád volna, benne a PiS-szel. Az a kulturális identitás és a család védelmét hirdeti és korlátozni kívánja a bevándorlást. Ez vonzó Orbánnak, viszont oroszbarát vonalát aligha veszi jó néven a lengyel kormánypárt.
Orvosok szerint zsúfolásig, sőt most már azon túl is megteltek a magyar kórházak, ráadásul rengeteg a halott, ezért elképzelhető, hogy az Orbán-kabinet kénytelen lesz elhalasztani a hónap közepére meghirdetett nyitást. A miniszterelnök, akire jövőre választás vár, kötéltáncot mutat be, mert vagy szigorít, hogy megfékezze a ragályt, vagy újra indítja a gazdaságot, hogy elkerülje az újabb súlyos visszaesést, immár a másodikat két éven belül.
A világstatisztikát vezető Johns Hopkins Egyetem szerint Magyarország immár napok óta élen áll a nemzetközi összesítésekben az egy főre jutó áldozatok száma alapján. A hatalom elismeri, hogy az egészségügy hatalmas nyomás alá került, noha már a lakosság egyötödét beoltották.
Gárgyán Eszter, a Citibank közgazdásza azt mondja, az újranyitáshoz nem elegendő, ha védettséget adnak az idősebbeknek. Ahhoz az is szükséges, hogy csökkenjen az új esetek száma. Hiszen különben csak még többen kerülnek kórházba. Ily módon vagy el kell halasztani pár héttel a korlátozások enyhítését, vagy pedig újabb zárlatot kell bevezetni a 2. negyedévben. És csak júliusban lehet lazításra gondolni, hála a védőoltásoknak.
Az egyik nagy vidéki kórház orvosa azt nyilatkozta – névtelenül persze, hiszen az egészségügyiek elvileg nem állhatnak szóba a sajtóval -, hogy már nem tudják betartani az előírt protokollt. Ezért ha a beteget nem képesek fogadni az intenzív osztályon, mert az már tele van, akkor az ő részlegükön kötik lélegeztető gépre. És csupán reménykednek, hogy megéri a másnapot. De nagyon sokan meghalnak közülük.
"Hullanak a romák, mint a legyek, ezért a kormánynak sürgős segítséget kell nyújtania nekik" - ezt Horváth Aladár, a 700 ezres közösség egyik érdekvédője mondta, aki járja az országot. Azt tapasztalta, hogy sok családban már több áldozatot is szedett a Covid-19, miután tarol a ragály, amit csak súlyosbít, hogy a romák nagy-nagy bizalmatlansággal tekintenek a hatóságokra, köszönhetően a sok évtizedes diszkriminációnak. Hivatalos statisztika nincs, de a romák sokszor embertelen körülmények között élnek, és rémisztő történeteket mesélnek szenvedéseikről, illetve veszteségeikről.
A Pécsi Egyetem egyik tanára, aki maga is roma, Nagykállóban mérte fel a helyzetet és azt ahhoz hasonlította, mintha robbanás történt volna. Horváth szerint egyenesen humanitárius katasztrófa következett be. Gulyás Gergely azonban azt válaszolta, hogy a romák többsége fiatal, ezért ők is sorra kerülnek az oltásnál, de csak később. Csak legyenek hajlandóak beadatni magukat a szert, mert a már említett kutatás szerint erre jelenleg csupán a 9 százalékuk kapható.
De nem csak ez a gond, hanem az is, hogy főként a romák lakta kisebb településeken nincs körzeti orvos. Falus Ferenc ehhez hozzáteszi, hogy a közösség immunrendszere általában legyengül telente, és ezért esetükben különösen pusztító következményekkel jár a betegség. Ha még sokáig nem kapják meg az oltóanyagot, akkor megugrik mind a fertőzöttek, mind a halottak száma.
Az előző adatokhoz képest Magyarországon 10 százalékkal nőtt a koronajárvány áldozatainak száma, és ez rekord. A firenzei Európai Egyetemi Intézet egyik egészségügyi kutatója szerint az egész régióban az a gond, hogy a kormányok nem léptek idejében. És akkor már nem lehet semmit sem csinálni, ha egyszer a járvány kicsúszott az ellenőrzés alól.
Orbán Viktor azonban továbbra is figyelmen kívül hagyja az orvosoknak azt a kérését, hogy rendeljen el újabb szigorításokat, mert elárasztják a kórházakat a betegek, ám az ellátásukhoz nincs elég ember. Ehelyett a hatalom az oltási kampányt nyomatja, és azt állítja, hogy ily módon akár már a jövő héten újranyithatnak az üzletek.
Kármentéssel próbálkozik az osztrák kancellár, miután az uniós partnerek nagy része igencsak zokon vette tőle, hogy megpróbálta megzsarolni az uniót. Kurz szerint azonban ki nem ejtette a száján a vétó szót, ám mások azt mondják: igenis kilátásba helyezte, hogy megtorpedózza a soron következő 100 millió adagos vakcina rendelést, ha országa nem kap sürgősen a Bizottság által pár napon belül elosztandó pótlólagos 10 milliós Pfizer-tételből.
Beavatottak azt mondják, hogy a politikus igenis megkísérelte élére állítani a kérdést, csak közben rájött, hogy amit kigondolt, az jogilag nem vihető keresztül. Úgy hogy most ezerrel lapátolja vissza az anyagot a lóba. Csak éppen az üres fenyegetéssel eljátszotta a többiek bizalmát.
Az osztrák kancellár azt közölte, hogy országa akár már a következő héten egy millió adag Szputnyik V-t rendelhet. Ebből 300 ezer ebben a hónapban, 500 ezer májusban, 200 ezer pedig júniusban érkezne. A tárgyalásokon már az legutolsó részleteket tisztázzák, Kurz maga a bécsi orosz nagykövettel egyeztetett. Arra hivatkozott, hogy nem jönnek a Bizottság által vett nyugati szerek, főleg az AstraZeneca van erős lemaradásban.
De az még nem világos, hogy Ausztria bevárja-e, amíg az illetékes európai hatóság engedélyezi az orosz szert, vagy a szükséghelyzetre hivatkozva saját jogkörében állítja zöldre a jelzőt. Mindenesetre a döntéshez az egész kormány, tehát a zöldek beleegyezése is szükséges.
Az újság azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy az csak ne vegye félvállról a német Alkotmánybíróság egy héttel ezelőtti döntését, amely egyelőre megtiltotta a német államfőnek, hogy aláírja az EU gazdasági segélycsomagját, benne a közös hitelfelvétellel. Brüsszel ugyan úgy tesz, mintha semmiségről volna szó és az eredeti tervnek megfelelően a hónap végéig várja a tagállamok elképzelését, mármint hogy azok mire akarják elkölteni a neki járó összeget, ám fatális tévedésbe futhat bele.
Májusig ugyanis nem derül ki, hogy a karlsruhei testület helyt ad-e a közös eladósodás ellen benyújtott panasznak. A berlini Delors-Központ egyik kutatója szerint azonban semmi vész, mert a német alkotmánybírák odáig nem mennek majd el, hogy megrendítsék a jelenlegi uniós politika egyik kulcsfaktorát. Arról nem beszélve, hogy a csomagot kétoldalú alapon is létre lehet hozni, ahogyan az szóba került, amikor Magyarország és Lengyelország decemberben vétót helyezett kilátásba. De ezzel együtt megkérdőjeleződne az EU cselekvőképessége.
Emellett az is felvetődik, hogy az elutasító döntés lovat adna Magyarország és Lengyelország alá, hogy ők is nyugodtan vonják kétségbe az Európai Bíróság joghatóságát. Azaz mondhatnák, hogy az uniós jog értelmezésére nem csupán az EUB hivatott, hanem akár ők is, nemzeti alapon.
FAZ
A román elnök tavaly az év elején még azzal vádolta meg a magyar kisebbséget, hogy el akarja szakítani Erdélyt az országtól, ám pártja most az RMDSZ támogatására szorul, miután messze elmaradt a várakozásoktól a választásokon. Az viszont regionális autonómiát akar, ám arról a román politikai elit meg hallani sem bír. Kelemen Hunor, aki miniszterelnök-helyettes lett az új kormányban, ma is elfogadhatatlannak tartja Johannis kijelentését. Úgy fogalmaz, hogy hűvös a magyar közösség és az államfő viszonya, de azért ha kell, tárgyalnak egymással.
A magyar párt vezetője azt az állítást is megalapozatlannak minősíti, hogy Orbán Viktor a magyarságon keresztül próbálná befolyásolni a román belpolitikát. Már elmúltak azok az idők, amikor Tőkés Lászlót támogatta, immár beállt a nagy népszerűségnek örvendő RMDSZ mögé. Ami a törekvéseiket illeti, első helyen azt említette, hogy a kisebbség használhassa anyanyelvét a hivatalokban. Éspedig főként a rendőrségen.
Az önigazgatásról azt mondja, hogy a helyi kérdésekről helyben kell dönteni, ez a jog sokfelé létezik Európában. Az autonómia jelenleg kilátástalan, de lehetne köztes megoldást találni, alkotmánymódosítás nélkül, mert arra e pillanatban semmi esély. Ezzel együtt azért meg kellene érteni, hogy itt nem szeparatizmusról vagy elkülönülésről van szó. Ám még addig is hosszú utat kell megtenni.
Megtehetné persze a párt, hogy az asztalra csap, ám azzal csupán a saját érdekérvényesítő képességét rontaná. Ezért kitart a kis lépések stratégiája mellett. Ideértve, hogy legyenek magyar nyelvű szakok az egyetemeken. Azon kívül a kormányzati részvétel jóvoltából tud segíteni a magyar nemzetiség életkörülményein. Bár ennek megvan az ára, hiszen az RMDSZ korábban kénytelen volt megszavazni a szociáldemokraták több kétes törvényjavaslatát is. Szóval igencsak keskeny az ösvény a gyakorlati megfontolások és a veszélyes kompromisszumok között.
A szlovén kormányfő összekacsint Orbán Viktorral, amikor a tekintélyuralmi politika bevetéséről van szó, csakhogy a szlovénok ebből nem kérnek. Ahogy újra hatalomra került, Jansa összerúgta a patkót a sajtóval. Nem szeretne ugyanis veszíteni a választásokon, ezért mindent megtesz azért, hogy befolyásolja a közvéleményt és megfélemlítse a médiát. Ehhez bőven kaphat rossz tanácsot szomszédjától és mentorától, vagyis magyar kollégájától. Annak serény vazallusai egyébként is kirajzottak, hogy megtámogassák a szlovén vezetőt. Aki szívesen bocsátkozik nacionalista jelszavakba és azt kéri a magyar befektetőktől, hogy vásárolják be magukat és így alapjaiban változtassák meg a szlovén sajtópiacot.
