Előfizetés

30 perc „közös” mozgás a daganatos betegségek ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 14:02

Fotó: FABIAN SOMMER / dpa Picture-Alliance / AFP
Bárki bármilyen sportágban - a járványügyi szabályok betartásával - részt vehet az eseményen.
Félórás aktivitásra buzdít a nemzeti rákellenes világnapon a Magyar Rákellenes Liga a Covid idején se álljunk meg! nevű kampánya. A szombati 30 perces „közös” mozgáson – sétán, futáson, kiránduláson, rollerezésben, táncban, kerékpározásban – a nap folyamán bármikor részt lehet venni. A sportolásra itt lehet regisztrálni, egyúttal azt is meg lehet adni, kiért vagy kikért mozdulunk. A szervezők azt kérik a mozdulóktól, hogy a koronavírus-járvány miatt egyedül vagy azokkal induljanak útnak, akikkel egy háztartásban élnek, és ügyeljenek a járványügyi szabályok betartására.      Az április 10-i, idén már 29. nemzeti rákellenes napon több „pandémia-kompatibilis” programot, így interaktív betegtájékoztató előadást és online jótékonysági edzést is szervez a Magyar Rákellenes Liga – közölték. A „hagyományos”, ám ezúttal is online rendezett betegtájékoztató eseményen a fej-nyaki daganatokról tart interaktív előadást Karosi Tamás egyetemi docens, osztályvezető főorvos, oktatási-, kutatási- és tudományos igazgató. A részvételhez itt lehet előzetesen regisztrálni. Az online jótékonysági edzéssel, amelyet a Magyar Rákellenes Liga Gödöllői Alapszervezete kezdeményezésére rendeznek, minél több embert szeretnének rávenni arra, hogy otthoni, biztonságos körülmények között rendszeresen mozogjon. Az online jótékonysági edzéseken való részvétel nemcsak a saját egészségünket szolgálja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy másokon is segítsünk, az összegyűjtött adományokkal ugyanis a szervezet munkáját segítik – olvasható az esemény Facebook-oldalán.
A több mint egy éve tartó járványhelyzet komoly nehézséget okoz az egészségügyi ellátásban, világszerte hátráltatta (és hátráltatja) a daganatos betegségek felderítését, és megnehezítette, késleltette a kezeléseket – írta Magyar Rákellenes Liga közleményében.  Egy most megjelent tanulmány szerint egy olasz tartományban a 2020-as lezárások alatt 40 százalékkal csökkent a rákdiagnózisok száma a 2018-ban és 2019-ben mértekhez képest. A legnagyobb csökkenést a prosztata, a hólyag és a vastagbél daganatok esetében tapasztalták, ami nem azt jelenti, hogy megbetegedések száma ennyivel csökkent volna. A British Medical Journal című folyóiratban megjelent tanulmány azt is kimutatta, hogy a daganatos betegségek kezelésének négyhetes késlekedése bizonyíthatóan növeli a halálozást. A kutatók összesen több mint 1,2 millió beteget érintő, 34 db tanulmány vizsgálatával megállapították, hogy legalább 13 daganatkezelés típusnál minden négyhetes késlekedés átlagosan 6-8 százalékos halálozásnövekedéssel jár, de például a méhnyakrák adjuváns sugárterápiájának egy hónapos késése 23 százalékkal növeli a mortalitást – írták.    A nemzeti rákellenes napot Magyarországon 1993 óta tartják, azért éppen április 10-én, mert az a hazai rákkutatás úttörőjének, az Országos Rákbizottság megalakítójának, Dollinger Gyulának a születésnapja.  Mint megírtuk, február 4-én is félórás mozgásra buzdított a Magyar Rákellenes Liga. Annak apropója a 21 éve tartott rákellenes világnap volt. A szervezet Facebook-oldalán megjelent összesítés szerint akkor a „közös” sétára 143 településről 491-en regisztráltak, velük további 1025-en mozogtak együtt, így összesen mintegy 1500-an mozdultak meg a felhívásra. A legnépszerűbb (63%) séta mellett a tánc különböző formáit (18%), a futást, a tornát és a jógát választották sokan, de a résztvevők megjelölték még a túrázást, az interval és kardio edzést, a szabadtéri és a szobakerékpározást, különböző labdajátékokat és a sífutást is.

Légcsőátültetést végeztek az Egyesült Államokban

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.08. 12:47

Fotó: Claudia Paul / Mount Sinai Health System
Az első donoros szervátültetés sikere reményt adhat a koronavírus-fertőzésből felgyógyulóknak is.
Elvégezték az első donoros légcsőátültetést az Egyesült Államokban, az orvosok szerint a szervátültetés reményt adhat azoknak a koronavírusos betegeknek, akiknek a lélegeztetőgép súlyosan károsította a légcsövét. A New York-i Mount Sinai kórház sebészei egy súlyosan asztmás 56 éves nőbe ültettek be új légcsövet, amely be- és kilégzéskor a levegő áramlását biztosítja a tüdőhöz és a tüdőből – adta hírül a The Guardian brit napilap honlapja. A szakemberek szerint nagy kihívást jelent egy donor légcsövét összekapcsolni a páciens érhálózatával, és a beavatkozás csak a legutolsó megoldás lehet. Sonia Dein, aki az új légcsövet kapta, elmondta: az elmúlt hat évben minden percét azzal töltötte, hogy megküzdjön elakadó lélegzetével, mert az asztmájára kapott kezelés károsította légcsövét. A transzplantáció után ismét szabadon lélegzik. A szakemberek szerint még korai a beavatkozás teljes sikeréről beszélni. A betegnek erős gyógyszereket kell szednie a szervkilökődés ellen, de az orvosok remélik, hogy évek múltán ezeket leállíthatják. Alig három hónappal a 18 órás műtét után, amelyben több mint 50 orvos vett részt, nincsenek jelei a komplikációknak, sem a kilökődésnek. Az orvosok műtöttek vagy távolítottak már el sérült légcsőszakaszt, ültettek be műlégcsövet és végeztek olyan légcsőátültetést is, amelyhez a páciens őssejtjeiből tenyésztett szövetekkel borított donorszervet használtak fel. Ám ezek a beavatkozások nem minden esetben képesek teljesen helyreállítani a szerv működését. „Amikor a beteg teljes légcsöve károsodik, az egyetlen remény a szervátültetés” – mondta Eric Genden, a Mount Sinai sebésze, az átültetést végző orvoscsoport vezetője. Az orvosok remélik, hogy ez a beavatkozás segít olyanokon is, akik légcsövet érintő születési rendellenességgel jöttek világra, vagy akiknek lélegeztetőgép súlyosan károsította ezt a szervét. 

Az enyhe tünetekkel járó koronavírus-fertőzés is okozhat elhúzódó problémákat

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.08. 12:11

Fotó: Shutterstock
10 emberből 1 még nyolc hónappal a betegség után is szenvedett a poszt-Covidtól egy svéd tanulmány szerint.
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-19) okozta fertőzés után nyolc hónappal tízből egy embernek volt olyan súlyos problémája, amely károsan befolyásolta a társas kapcsolatait, a munkáját vagy az otthoni tevékenységét – közölte a Svéd Televízió (STV). A leggyakoribb tünetek az ízlelés és szaglás elvesztése, a hányinger és a légzési nehézségek. Az eredmények szerint négyből egy tünet több mint két hónapon keresztül megmarad. „Fontos, hogy az emberek tudják, hogy még az enyhe fertőzés is negatívan befolyásolhatja az életüket egy időre” – mondta Charlotte Thalin kutató szakorvos.  A svéd kórházak több mint kétezer alkalmazottjának bevonásával készült tanulmány ugyanakkor nem talált az említetteken kívül olyan hosszú távú problémákat, amelyek szintén gyakoriak lennének. „Szó esik szívdobogásérzetről, memóriazavarokról és hosszan tartó lázról enyhe Covid-19 esetén, de mi ilyet nem találtunk kutatásunk során” – mondta Thalin, hozzátéve, hogy az eltérés azzal is magyarázható, hogy a vizsgálatban részt vevők átlagéletkora viszonylag alacsony volt. A Danderydi Egyetemi Kórház és a Karolinska Intézet által végzett kutatásban részt vett a KTH Royal Institute of Technology, a SciLifeLab, az Uppsalai Egyetem és a Svéd Közegészségügyi Szolgálat. A tanulmányt a Journal of the American Medical Association című tudományos lapban mutatták be.
Mint megírtuk, azt már ősszel is feltételezték a kutatók, hogy nem csak a súlyos, kórházi kezelést igénylő lefolyás esetén húzódnak el hónapokig a fertőzés szövődményei. Az akkor long, vagyis hosszú vagy elhúzódó Covid-állapotnak nevezett tünetekként a bénító fáradtságot, a szívet, a tüdőt és a gyomrot érintő károsodást, valamint mentális eredetű problémákat - depresszió, szorongás, zavart gondolkodás - azonosították.  Egy tavaszi, amerikai kutatás szerint az elhúzódó Covidtól szenvedők harmada a fertőzést tünetmentesen vészelte át. A később megjelenő, majd hosszasan megmaradó tünetek közül leggyakrabban légszomj, fáradékonyság, fejfájás és alhasi fájdalmak jelentkeztek, de jellemző az „agyköd”, vagyis a mentális képességek romlása is.