Előfizetés

Közgazdászok egy csoportja új irányt javasol a kormánynak

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.04.09. 07:00

Fotó: Shutterstock
Oktatási reformot, digitális fordulatot az egészségügy fejlesztését javasolják a közgazdászok a kormánynak. Nem kéne erőltetni a régi módszereket.
A magyar gazdaságot fel kell zárkóztatni a XXI. századi szintre, és nem a kormány által fetisizált, az olcsó munkaerőre épülő foglalkoztatásnövelésre kell koncentrálni. Ennek érdekében az oktatás teljes átalakításra van szükség: a digitális tananyagokra, a nyelvoktatásra, a képességfejlesztésre kell összpontosítani. A koronavírus megmutatta, hogy az egészségügy lerohasztásával sokkal kevesebbet lehet spórolni, mint amekkora árat fizetett érte az ország, ezért itt is fordulat kell – olvasható a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kormányhoz címzett javaslatai között. A koronavírus hatalmas pofont adott a gazdaságnak, ráadásul olyan folyamatok indultak el, vagy korábban meglévő trendek erősödtek fel a járvány miatt, amik új válaszokat igényelnek magyar kormánytól is. Az MKT friss prognózisa szerint idén ugyan helyreáll a gazdasági növekedés, de új szerkezetben: megerősödnek a digitális technikák, a hagyományos kereskedelem helyét részben átveszi az e-kereskedelem, megmarad a távmunka, a digitális ügyintézés. Emiatt kevesebb lesz az üzleti konferencia, az irodaházak kihasználtsága, visszaszorul a hiperglobalizáció – lerövidülnek az ellátási láncok, erősödik a robotizáció –, amely munkahelyek megszűnésével jár. Vagyis átalakul gazdasági környezet, erre pedig a kormánynak reagálnia kell, úgy, hogy olyan újraindítási stratégiát dolgozz ki, amely igazodik ezen változásokhoz, másfelől figyelembe veszi az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú keretköltségvetésében és helyreállítási csomagjában megfogalmazott szempontokat. Az MKT nem teszi hozzá, hogy ehhez tervek kellenének, amelyek sem az elmúlt tíz évben, de még az elmúlt egy évben sem készültek el a kormány számtalan (PM, ITM, MNB, Miniszterelnökség, Századvég) gazdaságpolitikai  centrumának egyikében sem. Az MKT szerint az egyik legfontosabb feladat a foglalkoztatási gondok enyhítése, amivel, tegyük hozzá, az elmúlt egy évben nem sokat törődött a kormány. A bértámogatásokat a cégek kevesebb mint 20 százaléka vette igénybe, ezért annak egyszerűsítését és gyorsabb kifizetését kérik a miniszterektől. Támogatni kell a csökkentett munkaidős formákat is, át kell szervezni az állami foglalkoztatási szolgálatot: a javaslat szerint a hatékonyabb működés érdekében a szervezetet le kell választani a kormányhivatalokról és vissza kell adni a munkaügyi hivatalok önállóságát. Az MKT felemelné a közfoglalkoztatottak bérét a minimálbér szintjére, ahogy ez a 2010-es induláskor még működött. Megfontolandó egy kiemelt, képzéssel összekötött célzott közfoglalkoztatási program indítása az idősgondozás, szociális gondozás, háztartási munkák, esetleg – a szükséges előképzettséggel rendelkezők számára – az informatika terén. Az uniós helyreállítási alap – amiből Magyarország 5800 milliárd forintnyi támogatás jut –, húsz százalékát a digitális gazdaság fejlesztésre kell fordítani. A MKT szerint ezt a forrást úgy kell felhasználni, hogy a hazai infrastruktúra és a cégek felzárkózhassanak az európai szintre. Ennek érdekében programozói képzést, távoktatási programok fejlesztését, a kulturális oktatási intézmények digitalizációját kellene támogatni. Az oktatás és az egészségügy is rendkívül elmaradott a világ és az európai színvonalhoz képest. „A széles körben rendszeresen ismételgetett mantra, hogy a tudásalapú gazdaságé a jövő, eddig nem hozott átütő erejű változást: nemzetközi összehasonlításban egyelőre változatlanul kevesebb pénz áramlik a hazai tudásintézményekhez” – nehezményezi az MKT. A társaság ennek érdekében azonnal új oktatási stratégiát javasol, ehhez növelni kell az oktatásra költött összegeket. Az új tudásintenzív technológiák alkalmazása egyre több megfelelően kvalifikált szakembert igényel – szögezik le. Nem az a szempont, hogy olcsó legyen a munkaerő, hanem az, hogy milyen a kvalitása, értékteremtő képessége és nyelvismerete - olvasható a minisztereknek küldött anyagban. A koronavírus-járvány rávilágított a hatékony, hozzáférhető és megfizethető egészségügyi ellátás fontosságára, és feltárta az egészségi állapot és a gazdasági növekedés, valamint a termelékenység közötti szoros összefüggéseket. Az elmúlt hónapok tapasztalatai rávilágítottak, hogy az egészségügy elhanyagolása jóval kevesebb pénzügyi megtakarítással jár, mint amennyibe lakosság rossz egészségügyi állapota miatt kieső munkaerő került. A koronavírus-járvány utáni időszakban – a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra is tekintettel –, alapvető fontosságú, hogy az egészségügyi finanszírozására ne kiadásként tekintsenek e kormányok, hanem emberi erőforrást teremtő befektetésként. Ennek érdekében javasolják a háziorvosi ellátás fejlesztését, legmodernebb diagnosztikai, gyógyászati eszközök beszerzését. Az MKT ezen felül még konkrét javaslatokat fogalmaz meg a turizmus, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban és a népesedéspolitikához is fűztek megjegyzéseket. Az MKT programja abban is előremutató, hogy javaslataikat beárazták, eszerint azok megvalósítása évi 320 milliárdos többletkiadással járna, ami az GDP mintegy 0,6 százaléka, vagyis költségvetési szempontból jelentős tétel, de a kormány ennek többszörösét szórja el minden évben haszontalan a társadalom érdekét egyáltalán nem szolgáló NER-es hóbortokra.  

Varga nem érti változás szükségességét

A járvány miatti válság új irányokat is kijelölt a kormány gazdaságpolitikája számára - mondta Varga Mihály a Cégvezetők csúcstalálkozója - 2021 konferencián. Ám a pénzügyminiszter szerint az új irány kimerül abban, hogy erősíteni kell Magyarország önellátását több területen is, példaként  az egészségügyi eszközök gyártását említette, ahol riasztó volt a globális ellátási lánc sérülékenysége. A kormány minden forrást biztosított, ami az egészség védelméhez szükséges volt, ezen kívül a pénzek 80 százalékát a gazdaság állapotának javítására - munkahelyek megtartására, exportkapacitás növelésére, új beruházások támogatására - költötte. A miniszter arra számít, hogy  gazdaság kilábalása gyors lesz, a második negyedévtől kétszámjegyű növekedésre, idén éves szinten 4 százalékos, jövőre pedig 5 százalékot meghaladó bővülésre lehet számítani. MTI

Fogynak az agrárgazdaságok, kevés a fiatal

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.08. 21:48

Fotó: Népszava
A gazdaságok irányítóinak többsége 40–64 éves, s 2010 óta nőtt a gazdák átlagéletkora.
Mintegy 234 ezer gazdaság működik Magyarországon. Kétharmaduk főleg növénytermesztéssel foglalkozik. A megművelt terület nagysága eléri a 4,8 millió hektárt, melynek 80 százaléka szántó – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 felméréséből, amelyet tegnap ismertettek. A tíz évente ismétlődő mezőgazdasági összeírás célja, hogy teljes körűen felmérje a hazai gazdaságok szerkezetét, a mezőgazdaság aktuális helyzetét. A gazdaságok irányítóinak többsége 40–64 éves, s 2010 óta nőtt a gazdák átlagéletkora. Ágazati szakemberek szerint a 40 évesnél fiatalabb mezőgazdasági vállalkozók aránya nagyjából 10-12 százalék, amiből kitűnik, hogy továbbra sem vonzó az agrárium a fiatalok számára. Igaz, az elmúlt tíz évben jelentősen emelkedett a legalább középfokú mezőgazdasági végzettségű gazdák aránya. Jóval nagyobb, 55 százalék a 40–64 évesek korosztálya, de még a 65 év felettiek aránya is eléri a 35 százalékot. A KSH előzetes adatai szerint a hazai agrárgazdaságok száma a legutóbbi, 2010-es felmérés óta, az akkori nagyjából 351 ezerről, 2020-ra 234 ezerre csökkent. Ez a folyamat a mezőgazdaság szereplői szerint nem állt meg, és a magyar mezőgazdaságban is megfigyelhető a birtokkoncentráció. A csökkenő tendencia elsősorban az állattartással foglalkozó gazdaságokat érintette, 2010-ben még 46 százalék volt az arányuk a gazdaságokon belül, 2020-ban már csak 25 százalék. Mindeközben a főként növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya 41 százalékról 67 százalékra nőtt, a vegyes gazdaságoké pedig a 2010-es 13 százalékról 2020-ra 9 százalékra változott. Ebben az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezősége, valamint az Európai Unió növénytermesztést preferáló agrárpolitikája egyaránt szerepet játszik. A teljes képhez azonban hozzátartozik a 2010 utáni kormányzati agrárpolitika is, mint például a földforgalmi törvénynek agrártársaságok működését megnehezítő paragrafusai: a bérelhető földterület nagyságának korlátozása, vagy, hogy fenntartották a társaságok földtulajdon szerzésének tilalmát. Márpedig a sertés, vagy a tejtermelés 80-90 százaléka már agrártársaságoknál található. A mezőgazdasági területek több mint fele az 5–300 hektárral rendelkező közepes méretű gazdaságok használatában van, a szőlő- és gyümölcsterület közel háromnegyedét ezek a közepes méretű gazdaságok művelik. Az összeírás kérdőívére adott válaszok alapján látható, hogy a mezőgazdasági területeik felét bérelték a gazdaságok, 45 százalékuk pedig a saját tulajdonukban volt. Tavaly mintegy 927 ezer szarvasmarhát írtak össze, ez 31 százalékkal haladta meg a 2010-es állományt. Ugyanakkor a 2 millió 990 ezres sertés állomány csökkent a 2010-es adatokhoz képest. A tyúkállomány a 2010-es 34 milliós egyedszintről közel 30 milliósra esett 2020-ra.  

Az E.ON-Elmű-ÉMÁSZ sem kapcsolja ki a tartozó háztartásokat

M. I.
Publikálás dátuma
2021.04.08. 18:44

Fotó: Népszava
A szolgáltató közölte lapunkkal, hogy április 19-ig meghosszabbítják a régóta tartozó háztartások kikapcsolásának felfüggesztését.
Az E.ON Hungária Csoport az iparággal összhangban április 19-ig, az iskolák újranyitásáig szünetelteti a kikapcsolásokat - közölte csütörtökön lapunk korábbi megkeresésére az energiaszolgáltató. Legutóbbi tudósításunk szerint, miután az állami MVM korábban április 7-ét jelölte meg a veszélyhelyzet miatti kikapcsolási türelme utolsó napjaként, az érdeklődőket szerdán úgy az MVM, mint az E.ON, illetve az immár hozzá tartozó Elmű-ÉMÁSZ telefonos ügyfélszolgálatai egyaránt a moratórium megszűntéről tájékoztatták. Ám az MVM szerda késő délután közleményben, az - Elmű-ÉMÁSZ-t is képviselő - E.ON pedig csütörtökön lapunk számára nyomatékosította a lakossági kikapcsolások szüneteltetésének meghosszabbítását. Így lényegében tavaly december eleje óta nem függesztik fel a határidőtől számított 60 - illetve védendő fogyasztó esetén 90 - napnál régebben nem fizető háztartások mérőjét. Megkeresésünkre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogalkalmazói szerepére hivatkozva elhárította ama felvetések véleményezését, hogy veszélyhelyzet alatt a szolgáltatókat a kikapcsolások szüneteltetésére és előrefizetős vészkód biztosítására kellene kötelezni.