Előfizetés

Sorsukra hagyják az afgánokat

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.14. 20:55

Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Joe Biden szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok lezárja történetének eddigi leghosszabb háborúját, az afganisztáni konfliktust.
Az amerikai elnök megvalósítja az elődje, Donald Trump által is beharangozott kivonulást, néhány apró, ám mégis lényeges különbséggel. Nem elhanyagolható például, hogy a csapatkivonásokat a NATO-szövetségekkel koordináltan hajták végre. Szintén fontos eltérés, hogy a kivonulás szeptember 11-ig tart, vagyis a jelenlegi kormányzat nem kívánja teljesíteni a május elsejei határidőt, amelyet az előző adminisztráció vállalt az iszlamista tálibokkal tavaly megkötött dohai békeszerződésben. A menetrendtől való eltérés azonban kockázatot rejt magában: a tálibok előzőleg azzal fenyegettek, hogy ez esetben újrakezdik a külföldi erők elleni támadásokat. Biden mindazonáltal csak rossz alternatívák közül választhatott, lehetetlen helyzetet örökölt meg: a több sebből vérző Trump-féle békeszerződés és az elmúlt két évtized stabilizációs törekvéseinek kudarca szűk mozgásteret hagytak neki. Tehette volna azt, hogy Barack Obama nyomdokait követve átmenetileg fokozza a katonai jelenletét Afganisztánban, ám Obama alelnökeként első kézből láthatta, hogy a százezer fősre duzzasztott amerikai kontingens sem volt képes tartósan rendet teremteni. Biden a diplomáciával megpróbálkozott, de az zsákutcának bizonyult. Washington minden igyekezete ellenére sem sikerült előremozdítani az afgán kormány és a tálibok közötti, megrekedt béketárgyalásokat. A március közepi, regionális hatalmak bevonásával megtartott moszkvai békekonferencia semmiféle áttörést nem hozott, az pedig kétséges, hogy egyáltalán létrejön-e az eredetileg április közepére kitűzött isztambuli magas szintű találkozó a szembenálló felek között. Mindez azt jelenti, hogy a kivonulás legnagyobb vesztesei az afgán civilek, akik hiteles békefolyamat híján csak az erőszak további fokozódására számíthatnak. Érhetőek ugyanakkor az amerikai szempontok is. Washington az elmúlt 20 évben súlyos dollármilliárdok és véráldozatok árán sem volt képes biztonságos országgá tenni Afganisztánt, Biden úgy érezheti, hogy jobban jár, ha átcsoportosítja az erőforrásokat a nemzeti érdekkel jobban összhangban lévő célok megvalósítására - például Kína vagy Oroszország elrettentésére. 

Covid-pótlékot kapnak a horvát nyugdíjasok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.14. 19:26
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Kicsit más szelek fújnak arrafelé, mint idehaza.
Horvátországban nyolcadik hete nőtt az új koronavírussal fertőzöttek és a kórházban kezelt betegek száma

- hangzott el a kormány szerdai ülésén a horvát sajtó közlése szerint.

Az MTI által idézett szemlében Vili Beros egészségügyi miniszter elmondta: a megbetegedések 94 százalékát a brit vírusmutáns okozza. A tárcavezető jelezte, hogy nőtt a lélegeztetőgépre szoruló betegek száma is. Az intenzív osztályok leterheltsége 70 százalékos - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kapacitásokat tovább tudják növelni. "A vírus ott terjed, ahol megengedjük neki" - mondta, arra kérve mindenkit, hogy továbbra is tartsák be a távolságtartás szabályait, viseljenek maszkot, és mossanak minél gyakrabban kezet. 
A kabinet döntött az egyszeri támogatásokról is a nyugdíjasok számára. Négyezer kunáig (190 ezer forint) minden nyugdíjas úgynevezett Covid-pótlékot kap.

Azok számára, akiknek a nyugdíja nem éri el az 1500 kunát, 1200 kuna (56,7 ezer forint) támogatást nyújt a kormány. Az 1200-1500 kunával rendelkező nyugdíjasok 900 kuna (42,5 ezer forint), a 2000-3000 kunával rendelkezők 600 kuna (28,3 ezer forint), míg a 3000-4000 kunával rendelkezők 400 kuna (18,9 ezer forint) támogatásban részesülnek. Andrej Plenkovic horvát kormányfő kifejtette: összesen 850 ezer nyugdíjast érint a rendelet, és az egyszeri támogatások 600 millió kunát (28,3 milliárd forint) tesznek ki az állami költségvetésben. A kifizetések két héttel a horvátországi helyhatósági választások előtt történnek, melyeket május 16-ára tűzött ki a kormány csütörtöki ülésén. Az ellenzéki pártok ezért szavazatvásárlási szándékkal vádolták a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ), amely visszautasította ezt. Horvátországban az elmúlt napon 3099 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 297 973-at. Az elmúlt 24 órában 41-en haltak bele a fertőzés okozta Covid-19-betegség szövődményeibe, a halottak száma ezzel 6399-re emelkedett. Kórházban 1955 beteget ápolnak, közülük 185-en vannak lélegeztetőgépen. Szlovéniában szerdára 1233-mal több mint 227 ezerre nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt napon öt beteg hunyt el, s ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 4135-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 622-en vannak kórházban, és 154-en intenzív osztályon.
A szlovén kormány szerdán vizsgálja felül a járványügyi intézkedéseket, és dönt meghosszabbításukról vagy enyhítésükről. Újabb enyhítések akkor léphetnek életbe, amikor heti bontásban ezer alá csökken az új fertőzöttek, valamint a kórházban kezelt betegek száma. Ez esetben a járvány narancssárga szakaszába lép Szlovénia, és újraindulhat a felsőoktatási intézményekben az oktatás, tíz főig engedélyezik az összejöveteleket, kinyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai és kerthelyiségei, valamint feloldják a lakhelyelhagyási tilalmat.

Fél tonna kokaint foglalt le a rendőrség Horvátországban

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.14. 19:24
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nagy mennyiségű kábítószerre, amely Horvátország történetének eddigi legnagyobb fogása volt, egy rutinellenőrzés során bukkantak.
A horvát rendőrség 575 kiló kokaint foglalt le a Neretva torkolata előtt fekvő plocei kikötőben, egy Dél-Amerikából érkezett banánszállítmányt tartalmazó konténerben - közölte szerdán a Dubrovnik-Neretva megyei rendőrség. Ivan Pavlicevic rendőrfőkapitány elmondta: a nagy mennyiségű kábítószerre, amely Horvátország történetének eddigi legnagyobb fogása volt, egy rutinellenőrzés során még március 30-án bukkantak. Az ügyben senkit nem tartóztattak le, mert senki nem jött el az áruért - tette hozzá. Zoran Tikvica, a bűnügyi rendőrség vezetője kiemelte: a kokaint nem a horvát piacra szánták, hanem a szomszédos országok illegális piacain történő terjesztésre. A kokainhoz hasonló kemény kábítószereket nagy kikötőkön keresztül, konténerek használatával lehet a legkönnyebben terjeszteni. Európában és a világon sok ilyen kikötő van, ahol a ploceinél jóval nagyobb mennyiségű drogot is lefoglaltak - mondta Tikvica.