Előfizetés

A Kreml szerint nem lesz Putyin-Biden-csúcs a közeljövőben

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.15. 15:24

Fotó: ALEXEY DRUZHININ / AFP
A Kreml szóvivője szerint az újabb amerikai büntetőintézkedések semmilyen módon nem segítik elő a találkozót.
Nem lehet rövid határidővel megszervezni Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozóját, a kérdés a tanulmányozás szakaszában tart – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön Moszkvában. A szóvivő Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdai kijelentésére reagált, miszerint Biden azt javasolta Putyinnak, hogy a csúcsot az elkövetkező hetekben tartsák meg. Biden azt tanácsolta, hogy találkozzanak személyesen egy harmadik országban, hogy „teljes körűen megvitassák a fennálló problémákat”. Helsinki mellett Bécs is jelezte, hogy készséggel rendelkezésre áll egy Biden-Putyin találkozó helyszínéül. 
– Nem, a kétoldalú találkozót értelemszerűen nem sikerül majd ilyen gyorsan megszervezni, a kérdés az elemzés stádiumában van. Ez az első. Másodsorban persze a jövő hétre betervezett klímacsúcsról is szó van

– mondta.

Peszkov közölte, hogy még a megvitatás stádiumában van az április 22-23-án videokonferencia formájában megtartandó klímacsúcson való orosz részvétel ügye is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ez attól függ-e hogy Washington bevezet-e újabb szankciókat Moszkvával szemben, kijelentette: ez az államfő döntésétől függ majd. Hozzátette, hogy az újabb amerikai büntetőintézkedések semmilyen módon nem segítik elő Putyin és Biden találkozóját. Arról, hogy ezek meghiúsítanák-e a csúcsot, a szóvivő szerint a két elnöknek kell határoznia. Peszkov nem kívánta kommentálni azokat az amerikai lapértesüléseket, amelyek szerint Washington csütörtökön tíz magán- és mintegy húsz-harminc jogi személy ellen fog büntetőintézkedéseket bevezetni. Tengerentúli sajtóforrások szerint diplomaták kiutasítása van előkészületben és a büntetőintézkedések érinthetik az orosz szuverén adósságot is. Peszkov leszögezte, hogy Moszkva ugyanúgy mint eddig, az összes szankciótörekvést elítéli, és törvénysértőnek tartja az amerikai intézkedéseket. Emlékeztetett rá, hogy továbbra is érvényes a kölcsönösség elve, és kilátásba helyezte, hogy Oroszország az érdekeinek megfelelő ellenlépéseket fog tenni. A török külügyminisztériumnak arra a csütörtöki bejelentésére reagálva, hogy mégsem érkezik a közeli napokban két amerikai romboló a Fekete-tengerre, Peszkov úgy vélekedett, hogy korai még enyhülésről beszélni az Ukrajna körül kialakult helyzetben. Rámutatott, hogy így is sok, hadgyakorlatra átdobott amerikai és más NATO-egység tartózkodik az orosz határok közelében.

Orvos az egészségügyi tárca élén

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2021.04.15. 09:00

Fotó: TOBIAS STEINMAURER / AFP / APA
Wolfgang Mückstein belgyógyász irányíthatja az osztrák egészségügyi minisztériumot. Nem riad vissza a népszerűtlen döntésektől sem.
Ausztria volt egészségügyi minisztere, Rudolf Anschober aki egyszersmind a szociális kérdések, az ápolási, a fogyasztói témák legfőbb irányítója is, kedden 27 perces beszédben, szemében könnyek között búcsúzott hivatalától. Hetek óta rebesgették, hogy a felső-ausztriai, 60 esztendős Anschober egészségi problémákkal küzd, egy hónapon belül két ízben is összeomlott a vérkeringése. A sajtó azt is mindig megírta, hogy a környezetvédő harcokban országos hírnevet szerzett zöld politikus 2012-ben hónapokig betegállományban volt, a feszített munka kiégést, burnoutot okozott neki. A tavaly januárban felállt néppárti-zöldpárti koalíció, amelyben az erőviszonyok 4:1 arányban a kereszténydemokraták felé húznak, már működése második hónapjában megkapta az évszázad legsúlyosabb válságának, a Covid-betegség leküzdésének gigászi feladatát. Az elmúlt esztendő során az Európai Unió tagországainak felében lecserélődtek az egészségügyi tárca irányítói, de Anschober még az átlagosnál is több gonddal kényszerült szembenézni. A minisztériumot a szabadságpárti előd után újra fel kellett építeni, a mérsékelt jelentőségűnek hitt tárca a koalíció legfőbb hivatala lett, a halkszavú politikus pedig átmenetileg nagyobb népszerűségnek örvendett, mint a közszeretethez szokott ifjú kancellár. Kapcsolatuk kezdettől fogva nem volt konfliktusmentes, Anschober nem volt elég erőteljes, s nem csupán Sebastian Kurzzal kellett csatáznia, (búcsúbeszédében egy szóval sem említette a koalíciós partnert) hanem a kilenc osztrák tartomány nagyhatalmú vezetőivel is az oltás megszervezésének és a lockdownok, kijárási korlátozások bevezetésének kérdésében is. A pandémia erősödésével - erről Anschober megható búcsúzásában beszélt - nőtt az emberek agressziója is, a támogató levelek, pozitív gesztusok mellett szidalmakat, sőt halálos fenyegetéseket is kapott. Az utóbbiak miatt a miniszter november óta rendőri védelem alatt volt kénytelen dolgozni. Anschober a hétvégéit is végigdolgozta, országos fertőzésvizsgálati rendszer kiépítésén fáradozott, (mígnem az egész Ausztria vérvörös színűvé nem vált), oltópontok, tesztelőállomások rendszerét szervezte, Brüsszelben tárgyalt a vakcinák beszerzéséről, sajtóértekezletek légióját tartotta. Ausztria az oltásos védekezést az AstraZeneca szérumára alapozta, amivel alaposan melléfogott: a brit-svéd oltás késve készült el, a szállítások kezdettől fogva akadoztak, biztonsági problémák merültek fel vele kapcsolatban, s az egészségügyi vezetők valamint a vezető politikusok nem rendeltek elegendő vakcinát az unióban kapható, sikerességüket már korábban bizonyító oltóanyagokból. A lakosság beoltása késett, igazából az utóbbi napokban sikerült csak teljes sebességre kapcsolni. A hiány a koalíciós partnereket is szembefordította egymással, s főleg Ausztria keleti tartományaiban kapacitásának határára sodorta a kórházak intenzív osztályait. Az egészségügyi miniszter - mint mondta, sokszor magára hagyatva - iskolák, munkahelyek, az “élet“ bezárásával próbálta a járványt fékezni. Igazi támogatóra csak a bécsi polgármesterben, Michael Ludwigban lelt, akivel együtt elérték, hogy a Bécs (és Alsó-Ausztria) tartományban az április 1-től bevezetett korlátozásokat május 1-ig meghosszabbítják. Anschober saját egészségi állapotát 50-60 százalékosnak tartja, márpedig a covid változatlan erővel támad, állítja, csakis megfelelő erejű szakember irányíthatja vele szemben a küzdelmet. A 46 esztendős Wolfgang Mückstein belgyógyász (az államelnök, Alexander Van der Bellen háziorvosa) személyében találták meg az utódot a zöldek, akik az Anschober-korszakból azt a következtetést vonták le, hogy orvost kell a tárca élére állítani, olyan szakembert, akinek a védekezési munka irányításához nincs szüksége hónapokig tartó betanulásra. A mindennapos rendelés mellett az orvosi kamara munkájában tevékenykedő bécsi doktor a koalíciós tárgyalásokban is részt vett, amúgy országos, nemzetközi tapasztalatai nincsenek. Bemutatkozó sajtóértekezletén a zöld konvenciókhoz illően farmerben és tornacipőben megjelent Mückstein hangoztatta, hogy nem fél népszerűt-len intézkedéseket hozni, különösen, ami a lockdownt illeti. Ő a fertőzések harmadik hullámánál is megkésettnek találta a kijárási tilalom elrendelését. A közvélemény helyesli, hogy orvos-minisztert választottak, azzal is egyetért, hogy hétfőtől végre a háziorvosok is oltanak majd Ausztriában. Elfogadja, hogy a kimerült, önfeláldozó előd - a rengeteg intrikát követően - politikai regényírásba kíván fogni. 

Egy nap alatt mintegy 820 ezer új koronavírusos esetet igazoltak a világon

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.15. 08:39

Fotó: GERARDO VIEYRA / NurPhoto via AFP
Közelít a hárommillióhoz a járvány áldozatainak a száma.
Összesen 138 276 238 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban a világon, a halálos áldozatok száma 2 973 050 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adatai szerint. A vírusból 78 739 491-en gyógyultak meg. Egy nappal korábban 137 456 881 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 2 959 641 volt.  Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk írásakor érvényes számokat közöljük. Eszerint A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2-vírus okozta Covid-19 az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol eddig 31 421 326 fertőzöttet és 564 402 halálos áldozatot regisztráltak. Indiában 14 074 564 fertőzöttet és 173 123 halálos áldozatot jegyeztek fel, 12 429 564-en felépültek a betegségből. Brazíliában 13 673 507 fertőzöttről és 361 884 halálos áldozatról tudni, 12 033 880-an meggyógyultak. Franciaországban 5 210 772 fertőzöttet és 99 936 halálos áldozatot regisztráltak. Oroszországban 4 613 646-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 102 275-re, a gyógyultaké pedig 4 242 411-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban 4 393 330 a fertőzöttek száma, és 127 407-en haltak meg a betegségben. Törökországban 4 025 557 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos közlés szerint 34 734. Olaszországban 3 809 193 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 115 557, és 3 178 976-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Spanyolországban 3 387 022 fertőzöttet és 76 756 halálos áldozatot regisztráltak. Németországban 3 085 142 a fertőzöttek száma, 79 427 a halottaké, 2 744 940-en meggyógyultak. Lengyelországban 2 621 116 fertőzöttet, 59 930 halálesetet és 2 229 801 gyógyultat tartanak nyilván. Argentínában 2 604 157 a fertőzöttek és 58 542 a halottak száma. Kolumbiában 2 585 801 fertőzöttet és 66 819 halálos áldozatot tartanak nyilván. Mexikóban 2 291 246 az igazolt vírusbetegek és 210 812 a halottak száma. Iránban 2 143 794 fertőzöttet, 65 359 halálesetet és 1 739 002 gyógyultat regisztráltak. Ukrajnában 1 956 328 fertőzöttet és 40 383 halálos áldozatot tartanak számon, 1 491 430-an meggyógyultak. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 102 118 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4845 halálos áldozatot és 96 809 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.