Az egészséges emberi test jól szervezett védelmi rendszerrel áll ellent az ártalmas külső hatásoknak és a betolakodó kórokozóknak, és a szervezeten belül is gondoskodik az ideális egyensúly fenntartásáról – olvasható az Útikalauz anatómiába című blog azon bejegyzésében, amely a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.
A szervezet immunvédelmét szokás a katonasághoz hasonlítani, és ebben nincs is túlzás, hiszen a test – különösen a behatolásra alkalmas „kapuknál” – gyakran ádáz harcok színhelyévé válik. Az egészséget fenyegető betolakodók ellen is nagyfokú szervezettségre, az ellenségről szerzett pontos információkra, erős ellenállásra; a „harcosok”, az immunrendszer speciális sejtjei között pedig folyamatos kapcsolattartásra és feladatmegosztásra van szükség – írták.
Veszélyes betolakodók
A lehetséges kórokozók sorának elején azok az állati paraziták állnak, amelyek az emberi bőrfelületen vagy a belső szervekben élnek. Az atkák, a kullancsok, a bolhák, a férgek, az amőbák nemcsak ottlétükkel okozhatnak bajt, hanem azzal is, hogy testükön más kórokozókat is hordozhatnak. A gombák között is van többféle, amelyek károsak lehetnek az egészségre. A legnagyobb számban és változatosságban a baktériumok fordulnak elő a kórokozók között. Ezek a mikroszkopikus, egysejtű szervezetek a bőrsérüléseken át, a belélegzett levegővel, illetve a táplálékkal együtt kerülhetnek be az emberi szervezetbe – olvasható az orvosok blogjában.
A vírusok a legkisebb méretűek a kórokozók közül. Ezekről az is vitatott, hogy önálló élőlények-e egyáltalán, hiszen ahhoz is a gazdaszervezet sejtjeire van szükségük, hogy szaporodni tudjanak. Veszélyességüket fokozza változékonyságuk, mutálódási képességük – erre a koronavírus a legfrissebb példa. Képesek alvó állapotban hosszú ideig várakozni a gazdasejtben az aktivizálódás kedvező feltételeire.
Az emberi szervezet immunrendszerének nemcsak élő, biológiai fenyegetéssel kell megbirkóznia, hanem egyéb külső, fizikai és kémiai hatásokkal is, így például a testbe jutó idegen anyagokkal vagy méreganyagokkal is.
Az immunrendszer katonái
Az immunvédelemnek több szintje, „barikádja” van. A bőr és a nyálkahártya hámszövetei, illetve az általuk termelt váladékok - a nyálka, a könny, a nyál, a gyomorsav - biztosítják a szervezet első, fizikai védvonalát a kórokozókkal szemben.
Ha a kórokozó mégis bejut a szervezetbe, az immunvédelem belső védvonalához tartozó speciális fehérjék és a nyirokrendszer különleges sejtjei lépnek akcióba. Ez három szakaszban történik: a kórokozó felismerését a védekező erők mozgósítása követi, majd a betolakodó elpusztítása történik.
Az immunrendszernek saját keringése van, amely az agyon kívül behálózza a szervezet minden részét, és ereiben a zsírokban és fehérvérsejtekben gazdag nyirok kering. A sejten kívüli folyadékban találhatók a molekuláris, oldható antitestek, kémiai vészjelző molekulák, immunglobulinok. Ezeket a csontvelőben található B-sejtek termelik, mindig az adott, felismert kórokozónak megfelelően. Az Y alakú fehérjék a betolakodók felszínéhez kötődnek, megjelölve azokat a falósejtek számára. Nemcsak figyelmeztetik az immunrendszer elemeit a behatoló mikrobákra vagy ártalmas anyagokra, hanem hozzájárulnak az allergiás és gyulladásos reakciók kiváltásához is.
Az immunvédelem által mozgósított fehérvérsejteket, a T-sejteket (a „nagyevő” makrofágokat, a neutrofileket, a monocitákat és a limfocitákat) a nyirokszervek (a csecsemőmirigy, a csontvelő és a nyirokcsomók, a mandulák, a lép, a féregnyúlvány, illetve a vékonybél Peyer-plakkjai) termelik. A speciális sejtek egy része a baktériumok sejtfalát lebontó anyagot termel, mások pedig bekebelezik a kórokozókat. A természetes ölősejtek nem magát a kórokozót, hanem a megfertőzött sejteket támadják meg, kényszerítik a programozott sejthalál, az apoptózis beindítására – írták.
Emlékszik
Az immunrendszer számon tartja azokat az idegen anyagokat, mikrobákat, antigéneket, amelyekkel legalább egyszer találkozott, így legközelebb annak megfelelő antitesteket termel, így gyors immunválaszt tud adni. Az immunmemória, az úgynevezett szerzett immunitás miatt a legtöbb fertőző betegségen csak egyszer esünk át, és ez az alapja a vírusok elleni védőoltások hatékonyságának is. A vakcinában lévő elölt, legyengített vírus ellen ugyanis antitestek termelődnek, így később, fertőzés esetén az adott kórokozót felismeri az immunrendszer és azonnali specifikus védelmet aktivál ellene.
A betolakodók azonosítása mellett az immunmemória fontos eleme a saját sejtek felismerése is, amely a T-limfociták feladata. Ha ez az elkülönítő képesség nem jól működik, akkor alakulnak ki az úgynevezett autoimmun betegségek: az immunrendszer tévesen idegenként azonosít és támad saját sejteket is. A kórokozók megsemmisítését a mozgósított faló- vagy ölősejtek végzik. A folyamat a környező szövetek irritációjával, gyulladásával jár, az elhalt sejtek és mikrobák elszállításáról pedig a vér és a nyirokkeringés gondoskodik – áll a bejegyzésben.
Segíthetjük az őrző-védő szolgálatot
Az immunrendszer működését egészséges életmóddal serkenthetjük harmonikus működésre. A hatékony immunvédelmet elősegíti a szervezet megfelelő oxigénellátottsága, amelyet a legjobban a friss levegőn végzett mozgás biztosít. Az aktivitás serkenti a vérkeringést, a szervek anyagcseréjét és működését is, ajánlott rendszeresen végezni. A vér- és a nyirokkeringés egészséges működéséhez fontos a megfelelő - a napi 2-2,5 liter - folyadék bevitele is. Segíti az immunrendszert a kórokozókkal való találkozás, a fertőzések tudatos kerülése, vagyis a személyi higiénia fokozása is. Az elegendő és megfelelő minőségű alvás, pihenés, stresszoldás szintén hozzájárul az immunrendszer hatékonyságához.
Sok múlik a táplálkozáson is: az étrendünkben legyenek megfelelő arányban az alapvető tápanyagok - fehérjék, szénhidrátok, zsírok -, rostok és a vitaminok, ásványi anyagok (például a C-, A-, E- és B-vitaminok, a folsav, a béta-karotin, a cink és a szelén) is. Ezt kiegyensúlyozott, sok friss zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonafélét, magvakat, jó minőségű húsokat, tejtermékeket, tojást is tartalmazó étrenddel biztosíthatjuk – áll az orvosok cikkében.
Az immunrendszer működését támogató tápanyagokra példát hozó Facebook-bejegyzésében a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt írta: béta-karotin növényi eredetű élelmiszerekben található, például az édesburgonyában, a sárgarépában, a paradicsomban, a spenótban, a brokkoliban. A C-vitamin jó forrásai a citrusfélék, a paprika, a káposzta és a bogyós gyümölcsök. D-vitamin az olajos halakban, a halmájakban, a tojássárgában található. A cinknek jobban szívódik fel az olyan állati eredetű termékekből, mint a marhahús, a tengeri állatok, de a növényi eredetű élelmiszerforrásokban, például a búzacsírában, a száraz hüvelyesekben, az olajos magvakban és a tofuban is megtalálható.
Mint írták, a probiotikumok olyan „jó” baktériumok, amelyek segítenek az egészség megőrzésében. Kiváló forrásaik a fermentált tejtermékek, például joghurt és az erjesztett ételek, például a savanyú káposzta vagy a kovászos uborka.
Nemcsak ételek, hanem fűszerek is erősítik az immunrendszert vagy gátolják a vírusok szaporodását. Ilyen például a gyömbér és a fokhagyma mellett a kurkuma, a fahéj, a szerecsendió, a szegfűszeg, a zsálya, a rozmaring, a kakukkfű és az oregánó is.
Az immunrendszer működését mutatta be a Semmelweis Egyetem animációs kisfilmje is, az egyelőre négy részből álló, KliniKaland nevet viselő animációs videósorozatról itt írtunk.
