Előfizetés

Életmóddal is segíthető az immunrendszer őrző-védő szolgálata

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.17. 14:14

Fotó: TIINA & GEIR/Cultura Creative / AFP
Fontos az egészséges táplálkozás, a vízivás, a friss levegőn végzett mozgás, a fertőzések tudatos kerülése, az alvás, az elegendő pihenés és a stresszoldás is.
Az egészséges emberi test jól szervezett védelmi rendszerrel áll ellent az ártalmas külső hatásoknak és a betolakodó kórokozóknak, és a szervezeten belül is gondoskodik az ideális egyensúly fenntartásáról – olvasható az Útikalauz anatómiába című blog azon bejegyzésében, amely a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.  A szervezet immunvédelmét szokás a katonasághoz hasonlítani, és ebben nincs is túlzás, hiszen a test – különösen a behatolásra alkalmas „kapuknál” – gyakran ádáz harcok színhelyévé válik. Az egészséget fenyegető betolakodók ellen is nagyfokú szervezettségre, az ellenségről szerzett pontos információkra, erős ellenállásra; a „harcosok”, az immunrendszer speciális sejtjei között pedig folyamatos kapcsolattartásra és feladatmegosztásra van szükség – írták.

Veszélyes betolakodók

A lehetséges kórokozók sorának elején azok az állati paraziták állnak, amelyek az emberi bőrfelületen vagy a belső szervekben élnek. Az atkák, a kullancsok, a bolhák, a férgek, az amőbák nemcsak ottlétükkel okozhatnak bajt, hanem azzal is, hogy testükön más kórokozókat is hordozhatnak. A gombák között is van többféle, amelyek károsak lehetnek az egészségre. A legnagyobb számban és változatosságban a baktériumok fordulnak elő a kórokozók között. Ezek a mikroszkopikus, egysejtű szervezetek a bőrsérüléseken át, a belélegzett levegővel, illetve a táplálékkal együtt kerülhetnek be az emberi szervezetbe – olvasható az orvosok blogjában.  A vírusok a legkisebb méretűek a kórokozók közül. Ezekről az is vitatott, hogy önálló élőlények-e egyáltalán, hiszen ahhoz is a gazdaszervezet sejtjeire van szükségük, hogy szaporodni tudjanak. Veszélyességüket fokozza változékonyságuk, mutálódási képességük – erre a koronavírus a legfrissebb példa. Képesek alvó állapotban hosszú ideig várakozni a gazdasejtben az aktivizálódás kedvező feltételeire. Az emberi szervezet immunrendszerének nemcsak élő, biológiai fenyegetéssel kell megbirkóznia, hanem egyéb külső, fizikai és kémiai hatásokkal is, így például a testbe jutó idegen anyagokkal vagy méreganyagokkal is.

Az immunrendszer katonái

Az immunvédelemnek több szintje, „barikádja” van. A bőr és a nyálkahártya hámszövetei, illetve az általuk termelt váladékok - a nyálka, a könny, a nyál, a gyomorsav - biztosítják a szervezet első, fizikai védvonalát a kórokozókkal szemben. Ha a kórokozó mégis bejut a szervezetbe, az immunvédelem belső védvonalához tartozó speciális fehérjék és a nyirokrendszer különleges sejtjei lépnek akcióba. Ez három szakaszban történik: a kórokozó felismerését a védekező erők mozgósítása követi, majd a betolakodó elpusztítása történik. Az immunrendszernek saját keringése van, amely az agyon kívül behálózza a szervezet minden részét, és ereiben a zsírokban és fehérvérsejtekben gazdag nyirok kering. A sejten kívüli folyadékban találhatók a molekuláris, oldható antitestek, kémiai vészjelző molekulák, immunglobulinok. Ezeket a csontvelőben található B-sejtek termelik, mindig az adott, felismert kórokozónak megfelelően. Az Y alakú fehérjék a betolakodók felszínéhez kötődnek, megjelölve azokat a falósejtek számára. Nemcsak figyelmeztetik az immunrendszer elemeit a behatoló mikrobákra vagy ártalmas anyagokra, hanem hozzájárulnak az allergiás és gyulladásos reakciók kiváltásához is. Az immunvédelem által mozgósított fehérvérsejteket, a T-sejteket (a „nagyevő” makrofágokat, a neutrofileket, a monocitákat és a limfocitákat) a nyirokszervek (a csecsemőmirigy, a csontvelő és a nyirokcsomók, a mandulák, a lép, a féregnyúlvány, illetve a vékonybél Peyer-plakkjai) termelik. A speciális sejtek egy része a baktériumok sejtfalát lebontó anyagot termel, mások pedig bekebelezik a kórokozókat. A természetes ölősejtek nem magát a kórokozót, hanem a megfertőzött sejteket támadják meg, kényszerítik a programozott sejthalál, az apoptózis beindítására – írták.

Emlékszik

Az immunrendszer számon tartja azokat az idegen anyagokat, mikrobákat, antigéneket, amelyekkel legalább egyszer találkozott, így legközelebb annak megfelelő antitesteket termel, így gyors immunválaszt tud adni. Az immunmemória, az úgynevezett szerzett immunitás miatt a legtöbb fertőző betegségen csak egyszer esünk át, és ez az alapja a vírusok elleni védőoltások hatékonyságának is. A vakcinában lévő elölt, legyengített vírus ellen ugyanis antitestek termelődnek, így később, fertőzés esetén az adott kórokozót felismeri az immunrendszer és azonnali specifikus védelmet aktivál ellene. A betolakodók azonosítása mellett az immunmemória fontos eleme a saját sejtek felismerése is, amely a T-limfociták feladata. Ha ez az elkülönítő képesség nem jól működik, akkor alakulnak ki az úgynevezett autoimmun betegségek: az immunrendszer tévesen idegenként azonosít és támad saját sejteket is. A kórokozók megsemmisítését a mozgósított faló- vagy ölősejtek végzik. A folyamat a környező szövetek irritációjával, gyulladásával jár, az elhalt sejtek és mikrobák elszállításáról pedig a vér és a nyirokkeringés gondoskodik – áll a bejegyzésben.

Segíthetjük az őrző-védő szolgálatot

Az immunrendszer működését egészséges életmóddal serkenthetjük harmonikus működésre. A hatékony immunvédelmet elősegíti a szervezet megfelelő oxigénellátottsága, amelyet a legjobban a friss levegőn végzett mozgás biztosít. Az aktivitás serkenti a vérkeringést, a szervek anyagcseréjét és működését is, ajánlott rendszeresen végezni. A vér- és a nyirokkeringés egészséges működéséhez fontos a megfelelő - a napi 2-2,5 liter - folyadék bevitele is. Segíti az immunrendszert a kórokozókkal való találkozás, a fertőzések tudatos kerülése, vagyis a személyi higiénia fokozása is. Az elegendő és megfelelő minőségű alvás, pihenés, stresszoldás szintén hozzájárul az immunrendszer hatékonyságához. Sok múlik a táplálkozáson is: az étrendünkben legyenek megfelelő arányban az alapvető tápanyagok - fehérjék, szénhidrátok, zsírok -, rostok és a vitaminok, ásványi anyagok (például a C-, A-, E- és B-vitaminok, a folsav, a béta-karotin, a cink és a szelén) is. Ezt kiegyensúlyozott, sok friss zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonafélét, magvakat, jó minőségű húsokat, tejtermékeket, tojást is tartalmazó étrenddel biztosíthatjuk – áll az orvosok cikkében. 
Az immunrendszer működését támogató tápanyagokra példát hozó Facebook-bejegyzésében a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt írta: béta-karotin növényi eredetű élelmiszerekben található, például az édesburgonyában, a sárgarépában, a paradicsomban, a spenótban, a brokkoliban. A C-vitamin jó forrásai a citrusfélék, a paprika, a káposzta és a bogyós gyümölcsök. D-vitamin az olajos halakban, a halmájakban, a tojássárgában található. A cinknek jobban szívódik fel az olyan állati eredetű termékekből, mint a marhahús, a tengeri állatok, de a növényi eredetű élelmiszerforrásokban, például a búzacsírában, a száraz hüvelyesekben, az olajos magvakban és a tofuban is megtalálható. Mint írták, a probiotikumok olyan „jó” baktériumok, amelyek segítenek az egészség megőrzésében. Kiváló forrásaik a fermentált tejtermékek, például joghurt és az erjesztett ételek, például a savanyú káposzta vagy a kovászos uborka.  Nemcsak ételek, hanem fűszerek is erősítik az immunrendszert vagy gátolják a vírusok szaporodását. Ilyen például a gyömbér és a fokhagyma mellett a kurkuma, a fahéj, a szerecsendió, a szegfűszeg, a zsálya, a rozmaring, a kakukkfű és az oregánó is.     Az immunrendszer működését mutatta be a Semmelweis Egyetem animációs kisfilmje is, az egyelőre négy részből álló, KliniKaland nevet viselő animációs videósorozatról itt írtunk.  

Megfejtették a jóllakottságért felelős agyi „főkapcsoló” működését

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.16. 17:17

Fotó: AFP
Arra is magyarázatot találtak a kutatók, mi okozza a soha el nem múló éhséget.
Megfejtették a jóllakottságért felelős agyi mechanizmust izraeli és brit kutatók – közölte az izraeli Weizmann Tudományos Intézet (WIS). Az eredmények új információkkal szolgálnak az éhség szabályozásáról és segíthetnek az elhízás elleni gyógyszerek fejlesztésében – olvasható a Science című tudományos lap friss számában megjelent tanulmányban. A WIS, a jeruzsálemi Héber Egyetem és a londoni Queen Mary Egyetem kutatói feltárták az agy éhségért felelős „főkapcsolójának”, az úgynevezett MC4 receptornak a működési mechanizmusát. Amikor aktiválódik, olyan parancsokat küld, amelyek teltségérzetet okoznak. Ha viszont csökken az energiaszint, olyan hormon termelődik, amely kikapcsolja a receptort és az éhségre figyelmeztető jelzést küld. A szakértői csoport nagy mennyiségben izolált tiszta MC4 receptorokat sejtmembránokból, majd megkötötték az elhízás elleni setmelanotide nevű hatóanyaggal és meghatározták háromdimenziós szerkezetét. Ebből kiderült, hogy a setmelanotide úgy aktiválja az MC4 receptort, hogy bekapcsolja a jóllakottság jelét küldő molekuláris kapcsolót. A kutatók eredményei szerint a hatóanyag szerkezeti változást okoz a receptorban, elindítja a neuronon belül a jeleket, amelyek a teltség érzéséhez vezetnek. A tanulmány arra is magyarázatot talált, hogyan zavarhatják meg az MC4 receptor mutációi ezeket a jeleket, így okozva soha el nem múló éhséget és végül elhízást. 

A legfehérebb fehér festék segítheti a hűtést

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.16. 16:01

Fotó: Purdue University/Jared Pike
Az ultrafehér festéket, amely visszaveri a napfény 98 százalékát, ugyanúgy kell gyártani és nem drágább, mint a hagyományosak. A tartósságát azonban még vizsgálni kell a kutatók szerint.
A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez. Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet. A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére. A jelenleg elérhető fényvisszaverő fehér festékek ugyan jóval hatékonyabbak, mint a sötét színű tetőburkolatok, de a napfény csupán 80-90 százalékát verik vissza és elnyelik az ibolyántúli fényt, ami azt jelenti, hogy nem tudják a környezeti hőmérsékletnél hidegebbre lehűteni a felületeket. Az új festék azonban képes erre, csökkentve a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén-dioxid-kibocsátást.
„A legfehérebb fehér azt jelenti, hogy a festék a lehető legnagyobb mennyiségű napfényt képes visszaverni az űrbe”

– mondta Xiulin Ruan, az amerikai Purdue Egyetem munkatársa.

A festék három tényezőnek köszönheti hatékonyságát: a színezőanyagként használt bárium-szulfátnak, amely a hagyományosan alkalmazott titán-dioxiddal szemben nem nyeli el az UV-fényt, a magas - 60 százalékos - pigmentkoncentrációnak, valamint a különböző méretű pigmentrészecskék alkalmazásának. A szakemberek szerint az ultrafehér festéket a hagyományos változatokhoz hasonlóan lehet gyártani és árban sem térnek el egymástól. A teszteken a festék kopásállónak bizonyult, de további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hosszú távon mennyire tartós. Ruan elmondta, hogy a festék nem jelent kockázatot az emberek látására, a felületekről szétszórtan visszaverődő napfény nem erős. A szakemberek az ACS Applied Materials & Interfaces című folyóiratban számoltak be az eredményeikről.