December 24-én határozott úgy a kormány, hogy II. Zsigmond Ágost lengyel király gyermekpáncélja tulajdonjogát a Lengyel Köztársaság részére ingyenesen átruházza. A díszpáncél 1995-ig tévesen II. Lajos gyermekpáncéljaként volt bemutatva a Magyar Nemzeti Múzeumban, ám de facto sosem volt II. Zsigmond Ágosté. Február 17-én Orbán Viktor miniszterelnök Krakkóban „visszaadta” a páncélt.
A Transparency International Magyarország (TI-H) azt szerette volna megtudni, ki engedélyezte ezt, ezért január 15-én közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumához. – A bürokratikus packázásból elrendelt 90 napos várakoztatás után most megtudtuk, hogy az egyébként is szabálytalan ügylet egy aláírást és keltezést sem tartalmazó helyettes államtitkári leiraton alapult – mondta el a Népszavának a TI-H jogi vezetője, Ligeti Miklós.
A Transparency International Magyarország (TI-H) azt kérte a Miniszterelnökségtől és az EMMI-től: küldjék meg a díszpáncél a Magyar Nemzeti Múzeum alapleltárából törlésére vonatkozó miniszteri engedélyének másolatát, ha pedig erre nem került sor, ismertessék ennek okait. Azt is kérte a minisztériumoktól, a műtárgy elidegenítéséhez szükséges miniszteri engedély, valamint a műtárgynak a Magyar Nemzeti Múzeum alapleltárából törlésére vonatkozó miniszteri engedélyt megalapozó szakvélemény másolatát is küldjék meg, továbbá nevezzék meg azt a jogszabályi rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy a díszpáncél tulajdonjogát ingyenesen átruházzák a Lengyel Köztársaság részére.
Az EMMI 90 nap után válaszolt: a mellékelt dokumentum szerint Fülöp Péter helyettes államtitkár Kásler Miklós miniszter nevében 2021-ben engedélyezte a nemzeti múzeum főigazgatójának, Varga Benedeknek a műtárgy elidegenítését, valamint törlését a múzeum nyilvántartásából. (A levél keltezéséből hiányzik a hónap és a nap, ahogy a dokumentumról az aláírás és a pecsét.) Azt, hogy a művészettörténeti vagy múzeumi szakma álláspontját kikérték-e, az EMMI nemes egyszerűséggel elfelejtette megválaszolni.
– Ez az eset is jól példázza, hogy mennyire képmutatóan viselkedik a kormány. Pontosan 90 napig várakoztatták a Transparency International Magyarországot, mintha annak a két rövidke levélnek az akár azonnali megírása, amiben végül megválaszolták a kérdéseinket, ténylegesen veszélyeztethette volna a kormánynak a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos feladatai ellátását – mondta el a Népszavának a TI-H jogi vezetője, Ligeti Miklós. – Persze az most csak a kisebbik baj, hogy ismét bebizonyosodott az, amit eleve is tudhattunk, nevezetesen, hogy a kormány szükségtelenül korlátozza a polgároknak a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jogát. Sajnos azonban abban is igazunk volt, hogy a konkrét esetben a nemzeti vagyonra irányadó hatályos, amúgy többségében 2010 után elfogadott vagy módosított törvények megsértésével ajándékozta el a kormány II. Zsigmond Ágost lengyel király díszpáncélját, amiről tudni érdemes, hogy az elajándékozásáig a nemzeti vagyon részét képezte.
Ligeti Miklós hangsúlyozta: a törvények nagyon szigorú feltételekhez kötik a nemzeti vagyon tárgyainak elajándékozását, erre, különösen védett műtárgyak esetébe kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt valamely törvényi szabály kifejezetten megengedi. – A díszpáncél ügyében azonban a kormány egy 30 évvel ezelőtti és még csak nem is törvényben, hanem kormányrendeletben kihirdetett lengyel–magyar kulturális egyezménynek azon rendelkezésére hivatkozott, miszerint mindkét ország támogatja a múzeumok együttműködését és megőrzik a saját területükön található, de a másik államot illető műtárgyakat. Akárhogyan is nézzük: ebbe a megfogalmazásba sehogyan sem fér bele az elajándékozás. A magyar kormány tehát törvénysértő módon megrövidítette a nemzeti vagyont – állapította meg a TI-H jogi vezetője.
Mivel a TI-H úgy véli, ez az ügylet törvénysértő volt, most azt vizsgálja, melyik illetékes állami hatóságot kell felkérnie az eredeti állapot helyreállítására.
