Négy év börtönre ítélték a gyerekeket sanyargató, bántalmazó mohácsi nevelőszülőket

Verték, éheztették, kényszermunkára fogták és elhanyagolták a gondozásukra bízott három gyermeket.

A Pécsi Törvényszék 2021. április 27-én másodfokú ítéletével súlyosbította annak a mohácsi nőnek és férfinak a büntetését, akit első fokon a Mohácsi Járásbíróság 2020. szeptember 15-én bűnösnek mondott ki kétrendbeli kényszermunka bűntettében – közölte a bíróság.

Az asszony 2011 decemberétől nevelőszülői tevékenységet látott el, amelyben férje helyettesítette a szabadsága alatt. A 2005-ben született T. K. (kisfiú) mint nevelésbe vett gyermek 2011. december 20-tól, míg a 2010-ben született B. K. és a 2011-ben született B. J. (kislányok), ugyancsak mint nevelésbe vett gyermekek 2012. október 15-től az asszony gondozásába kerültek és a vádlottak mohácsi házában nevelkedtek. A házaspár két közös kiskorú gyermekét is nevelte ott.

A vádlottak a három kiskorú gyermeket 2016 augusztusa és 2017. június 9. között érzelmileg elhanyagolták, könyörtelen és sanyargató bánásmódban részesítették; érzelmileg, egzisztenciálisan kisemmizték; érzelmileg hideg, rideg és saját kényelmi szükségleteiknek megfelelő nevelési módjukkal fizikailag, emocionálisan és anyagilag kihasználták.

A három gyermeket szolgasorban tartották, rendszeresen nem az életkoruknak megfelelő munkát végeztettek velük. Például a kisfiúnak és B. K.-nak kellett maró hatású anyagokkal, vegyszerekkel, védőfelszerelés nélkül a házban található fürdőszobát és mellékhelyiséget takarítani.

A házaspár a kisfiút a családon belüli „alja munka” elvégzésére kényszerítette. Rendszeresen megalázták és lealacsonyították őt: neki kellett a vádlottak saját gyermekei után a WC-t lehúzni, illetve a házhoz tartozó udvart minden reggel, még az iskolába indulása előtt felsöpörni és a kutyapiszkot összeszedni. Ezen kívül ő vásárolt be minden reggel az egész család részére. Amennyiben a gyermek a rá bízott feladatokat nem a vádlottaknak megfelelő módon végezte el, különböző büntetésekben részesítették őt. Így például előfordult, hogy fakockákon kellett térdelnie vagy nem engedték meg, hogy az édesanyjával telefonon kapcsolatot tartson.

A vádlottak saját maguknak és gyermekeiknek bőségesebb, minőségibb ételeket adtak, mint a nevelt gyerekeknek, emiatt ők rendszeresen éhesen érkeztek az iskolába és az óvodába. Emellett szakadt, nem az évszaknak és az időjárásnak megfelelő ruhákat kellett hordaniuk, így a kislányok hűvösebb időszakban állandóan átfagyva érkeztek meg az óvodába. Ráadásul nem használhatták a házaspár fürdőszobáját, nekik egy lavórban kellett egyedül tisztálkodniuk, de még ezt sem tehették meg minden nap. Ünnepekkor a három gyerek nem kapott ajándékot, az iskolai, óvodai programokon nem vehettek részt, gúnyneveken szólították őket.

A két felnőtt a három gyermeket részben különböző eszközökkel – seprűvel, nadrágszíjjal –, részben puszta kézzel rendszeresen bántalmazta, majd több napig nem engedték őket iskolába, illetve óvodába, nehogy fény derüljön cselekményükre.

Ilyen tettleges bántalmazásra került sor 2017. június 8-án is, amikor a férfi bottal megütötte a kisfiú jobb felkarját és bal alkarját, mert a gyerek kinézett a ház kapuján. Másnap T. K. osztályfőnöke észrevette a gyermeken a bántalmazás nyomait és azonnal értesítette a gyámhatóságot. Azóta a kislányok más nevelőszülőnél, a kisfiú pedig gyermekotthonban nevelkedik. Az anya nevelőszülői jogviszonyát 2017. június 12-én azonnal hatállyal megszüntették.

A bíróság jogerős ítéletével az elsőrendű vádlottat, a nőt 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette és további 2 rendbeli kényszermunka bűntette miatt – halmazati büntetésül – 4 év börtönre és 4 évi közügyek gyakorlásától eltiltásra, míg a másodrendű vádlottat, a férfit 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntette, és további 2 rendbeli kényszermunka bűntette miatt – halmazati büntetésül – 4 év börtönre és 4 évi közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. A vádlottakat végleges hatállyal eltiltotta minden olyan foglalkozástól és tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzik, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állnak.