Ismét jelentős, 9,8 százalékos keresetnövekedésről és 414 ezer forintnál is magasabb bruttó átlagbérről adott hírt a KSH. A részletesebb adatokból azonban látszik, hogy nem minden dolgozó örülhet ekkora összegnek és ilyen ütemes emelkedésnek. Sőt, a dolgozók fele a hivatalos átlagbérnél legalább 98 ezer forinttal kevesebbet kap.
A KSH csütörtök reggel közzétett gyorstájékoztatója szerint az átlagbér idén februárban bruttó 414 400, nettó 275 600 forintra emelkedett, ami 9,8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ez az adat azonban csak az öt fősnél nagyobb cégeknél, a költségvetési intézményeknél és a jelentősebb nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben dolgozó, mintegy 2,8 millió alkalmazott keresete alapján számolt átlag (miközben a foglalkoztatottak száma szintén a KSH szerint több, mint 4,5 millió volt februrárban). Az átlagot pedig februrárban részben az állami szféra - az orvosok, bírák, ügyészek, a bölcsődei dolgozók - béremelései dobták meg. Így a költségvetési szférában 13,5, a vállalkozások körében viszont 8,9 százalékkal emelkedtek a bérek.
Tovább árnyalja a képet, hogy a KSH táblázataiban most már a teljes vállalati szférára vonatkozóan is szerepelnek átlagbér-adatok. Ezek alapján a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabb fizetéseket kapnak a dolgozók, hiszen ezt a kört is beleszámolva már 12 ezer forinttal alacsonyabbra, alig 402 ezer forintra jött ki a bruttó átlagbér. A nettó átlagkereset pedig csak 267 ezer forint ebben a körben, vagyis 8 ezer forinttal kisebb. Ahogyan azonban korábban lapunk érdeklődésére a KSH jelezte: mindez csak kiegészítő adatként szolgál, a hivatalos átlagbér továbbra is az, amelyet az öt fősnél nagyobb munkaadói körben számolnak. Így például továbbra is a magasabb összeget szorozzák meg hárommal az országgyűlési képviselők alapilletményének meghatározásánál.
A KSH a múlt hónap óta a régóta követelt havi mediánbér-adatokat is közli már. A mediánbér az a kereset, amely a fizetéseket nagyság szerint sorba rendezve éppen középen áll. Vagyis az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Számos szakértő szerint a mediánbér árnyaltabb képet fest a valós kereseti viszonyokról, hiszen az átlagolásnál egy-egy kiugró fizetés könnyen feljebb húzza az átlagot, miközben a többség nem keres annyit.
Az idén februárban a legalább öt fős munkáltatói kört vizsgálva 330 ezer forint volt a bruttó mediánbér. Ez azt jelenti, hogy még a nagyobb munkahelyeken napi 8 órában dolgozó alkalmazottak fele is legalább 84 ezer forinttal kevesebbet keres, mint a hivatalos átlagbér. A kisebb cégeket is figyelembe már 98 ezer forint a különbség, hiszen a teljes munkáltatói körre vonatkozóan mindössze 316 500 forintos bruttó mediánbért mért a KSH.
A teljes vállalati kört figyelembe véve ráadásul a mediánbér csak 8,3 százalékkal nőtt egy év alatt, míg az átlagbér 9,6 százalékkal. Ez azt jelezi, hogy nőtt a különbség a jól keresők és a rosszabbul fizetettek keresete között, és utóbbiak vannak egyre többen. Bár egy-egy hónap változásaiból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, erre utal az is, hogy míg az átlagbér mind a szűkebb, mind a teljes vállalati kört beleszámítva több mint 3 ezer forinttal emelkedett az idén január és februrár között, addig a mediánkereset mindkét kategóriában több, mint 2 ezer forinttal csökkent.
Az infláció megeszi a bérnövekedést
Pozitív meglepetést okozott a februári bérstatisztika, hiszen az általános, a bérkiáramlás lassulását előrevetítő várakozással szemben a béremelkedés gyorsulást mutat – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A meglehetősen jelentős keresetnövekedés egy része ugyanakkor szerinte továbbra is technikai jellegű. Az intézményi statisztikák szerint a versenyszférában februárban nőtt a teljes munkaidős foglalkoztatás, ám ez az átlagnál magasabb kereseti lehetőségeket biztosító szegmensek munkaerőkeresletét tükrözi. Ez alapján az összetételhatás vélhetően felfelé húzta a béreket – magyarázta. Emellett az állami szférában zajló ütemezett bérrendezések mozgatták a bérdinamikát, ez egyértelmen látszik a költségvetési szféra átlag feletti, 13,5 százalékos éves béremelkedési üteméből – tette hozzá.
A béradatok alakulását ugyanakkor egyáltalán nem tükrözi a fogyasztás alakulása. Februárban ugyanis éves összevetésben 5,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. A fogyasztás és a bérnövekedés jelentősen elvált egymástól, ami jelentheti részben az óvatossági megtakarítások folyamatos erősödését, de ugyanúgy azt is jelzi, hogy a valós bérkiáramlás és a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a hivatalos bérstatisztikánál jóval mérsékeltebb lehet – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter. Az elemző az idén a bérdinamika fokozatos lassulására számít, ami elsősorban a versenyszférában jelentkezik majd, várakozása szerint 7 százalék körül alakulhat a mutató 2021 egészében.
Németh Dávid, a K&H elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei évre várt magasabb infláció miatt a reálbérek a korábbi évekhez képest visszafogottabban növekedhetnek. Bár az év elejét majdnem 10 százalékos béremelkedés jellemezte, az inflációval korrigált mutató, azaz a reálbérindex szerint 6,6 százalékos volt a növekedés az év első két hónapjában. Mivel az infláció a tavaszi hónapokban megugrik, és átmenetileg akár az 5 százalékos szintet is elérheti, a következő hónapokban a reálbérek mérsékelt emelkedésére lehet számítani. Szerinte az év egészében - a különböző költségvetési ágazatokban történt béremelések miatt - a teljes gazdaságra vetített béremelkedés közel két számjegyű lehet, de a reálbérek csak 5 százalék körüli mértékben emelkedhetnek.
