Ferenc pápa intézkedéseket hozott a korrupció, az egyház „ősi baja” ellen

Az új rendelkezések bíborosokra, hivatalvezetőkre és vatikáni menedzserekre egyaránt vonatkoznak, és elzárják az adóparadicsomi utakat is.

Nem fogadhatnak el negyven euró, azaz több mint 14 ezer forint érték feletti ajándékokat a római kúria dolgozói Ferenc pápa csütörtökön kiadott korrupcióellenes intézkedése értelmében, amely szigorúan szabályozza a Vatikánváros hivatalait vezető egyháziak és világiak alkalmazási feltételeit.

Ferenc pápa saját kezdeményezésére (latinul motu proprio) kiadott intézkedése többek között előírja, hogy Vatikán Állam hivatali vezetőinek nyilatkozattal kell megerősíteniük, hogy nem ítélték el őket terrorizmusért, pénzmosásért adócsalásért, valamint hasonló ügyekben nem folyik vizsgálat ellenük. Továbbá nem rendelkezhetnek vagyonnal adóparadicsomban, valamint nem fektethetnek be olyan vállalkozásokba, amelyek ellentétesek az egyház tanításával.

A nyilatkozatot a dikasztériumokat vezető bíborosoknak és a más vatikáni hivatalok, intézmények élén álló menedzsereknek is alá kell írniuk felvételükkor, majd tisztségük időszaka alatt minden második évben meg kell újítaniuk az igazolást.

Az elemzők szerint a szigorú pápai fellépést a Vatikánt érő pénzügyi botrányok magyarázzák. Tavaly szeptemberben a Szentté Avatási Kongregációt vezető Angelo Becciu bíboros lemondott, miután kiderült, hogy a Vatikánba a világ minden részéből érkezett milliós adományok egy részét kétes ingatlanügyletekbe, valamint adóparadicsomokba fektette be.

Az esetleges korrupció felszámolását célozta a pápa 2020 májusában kibocsátott intézkedésével is, amellyel a Vatikán közbeszerzési eljárásait szabályozta. A Szentszék 2016-ban csatlakozott az ENSZ korrupció elleni egyezményéhez.

A Népszava is beszámolt arról a hírről, amely szerint az 1929-es hatályba lépését és annak 1969-es reformját követően idén februártól megújult a vatikáni büntetőtörvénykönyv.