Előfizetés

Beindult a hangulatkeltés, magyarázkodik az RMDSZ

G.M.
Publikálás dátuma
2021.05.04. 10:08

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A Facebookon egy olyan hamis felhívás kezdett szélsebesen terjedni, miszerint a romániai magyar érdekképviselet május 3-ról vakcinajáratokat indítana Magyarországra a határmenti Bihar, Szatmár és Arad megyékből kettős állampolgárok számára.
„Nem szervez vakcinajáratokat Magyarországra az RMDSZ és nem vesz részt semmilyen akcióban, amely pénzt ígér a vakcina beadatásáért! Ilyenről szó nincs, ez egy diverzió, aki ezt kitalálta, kétségkívül a megtévesztés szándékával tette, felelőtlenül járt el. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a bejegyzést eltávolítsák, közösségünk tagjait pedig arra kérjük, hogy ne üljenek fel ennek a hergelésnek, és ne osszák tovább ezt a tartalmat."

– így reagált a közösségi médiában terjedő híresztelésre az RMDSZ. A Facebookon ugyanis egy olyan hamis felhívás kezdett szélsebesen terjedni, miszerint a romániai magyar érdekképviselet május 3-ról vakcinajáratokat indítana Magyarországra a határmenti Bihar, Szatmár és Arad megyékből kettős állampolgárok számára. A hamis felhívás szerint a magyar kormány pénzt ad a jelentkezőknek. az első oltásért 130, a másodikért 100 ezer forint jutalomban részesülhet a vállalkozó kedvű kettős állampolgárságú határon túli magyar. Amint arról a Népszava beszámolt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezdettől azzal indokolta a keleti vakcinák nagy mennyiségben történő beszerzését, hogy a kormány a határon túli magyarok oltását is kívánja biztosítani. A miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában már jelezte, májusban megnyílik az oltás felvételének lehetősége a külhoniak számára is, hétfőn pedig hivatalosan közölte a kormány, hogy keddtől indul a taj-számmal és magyarországi lakhellyel nem rendelkezők regisztrációja is, vagyis a külhoni magyarok is igényelhetik Magyarországon a koronavírus elleni védőoltást. Ugyanakkor arról is beszámoltunk, hogy Romániában rendkívül alacsony az oltási hajlandóság, az ott élő magyarok körében is. A szomszédos országban csak nyugati vakcinákkal oltanak, az igénylő megválaszthatja az oltópontot, az időt és a vakcina típusát, de akár regisztráció nélkül is felveheti a védőoltást az egyre szaporodó autós oltópontokon vagy a non-stop oltásmaratonra vállalkozó kórházak valamelyikében.

Rendkívül mocskos kampányra számíthatnak a franciák

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.05.04. 09:30

Fotó: FRANCOIS LO PRESTI / AFP or licensors
Egyértelműen a szélsőjobb támadása Emmanuel Macron ellen a nyugalmazott tábornokok és részint aktív katonák puccsra való felhívása. Az elnök stratégiája sem veszélytelen.
A Neue Zürcher Zeitung egy héttel ezelőtti vasárnapi kiadása a következő címmel jelent meg: „Úton afelé, hogy normális politikussá váljon”. A cikk Marine Le Penről szól, aki a közvélemény-kutatásokban egyre közelebb kerül Emmanuel Macronhoz annak köszönhetően, hogy mind centristább politikát folytat. A felmérések valóban aggasztóak a köztársasági elnök szempontjából. Áprilisban az Ipsos és a Redfield Wilton Strategies azt állapította meg, hogy az elnökválasztás jövő tavasszal esedékes első fordulójában nagyjából ugyanannyi voksot szerezhet a két politikus, az Elabe ügynökség ráadásul Marine Le Pent látja az élen. A Harris Interactive ügynökségnél ugyan Macron vezet, de mindössze egy százalékkal. A hivatalban lévő köztársasági elnök számára azonban némi szépségflastrom lehet, hogy mindegyik iroda úgy látja, ő a második forduló favoritja, de előnye lassacskán apad. Marine Le Pen azonban minden törekvése ellenére sem lett normális politikus. Hamar leleplezte magát egyetlen gesztusával, s adta bizonyságát annak, hogy a centrumhoz való közeledés csak politikai trükk részéről. Azzal ugyanis, hogy ha óvatosan is, de a puccsista tisztek mellé állt, elvesztette hitelét, legalábbis azok körében, akik elhitték, hogy a francia politikában is lehet valaki Salulusból Paulus. A francia kormány eleinte nem is nagyon tudott mit kezdeni a 20 volt tábornok által aláírt kiáltvánnyal. Kezdetben azt kommunikálták, hogy „nyolcvanévesek partizánakciójáról” van szó, amint ezt Francoise Parly védelmi miniszter írta a Twitteren. Miután azonban az országban óriási politikai visszhangja lett az ügynek, hétvégén bejelentették, eljárás indul a volt tisztek, valamint a kiáltványt aláíró még aktív katonák ellen, akiket elbocsátanak a hadseregtől. A nyugalmazott katonákat a tartalékosok listájáról is törlik. Mi áll az egész ügy hátterében? A tisztek valóban annyira félnek az iszlámveszélytől, hogy egy demokratikus államban példátlan módon katonai puccstól sem riadnának vissza? Bármi legyen is az igazság, már most egyértelmű, hogy az elnökválasztásig hátralévő egy évben rendkívül mocskos kampányra számíthatnak a franciák, mert a dokumentummal valójában a szélsőjobb üzent, eldördült a startpisztoly. Már az is sokatmondó, hogy a kiáltvány a jobboldali populista Valeurs Actuelles magazinban jelent meg. A dokumentum hangvétele is sajátságos. „Nagyon komoly időket élünk, Franciaország veszélyben van” – figyelmeztettek. Mint írták, a bevándorlók tiszteletlenek „hazánk, annak hagyományai és kultúrája” iránt, tagadják a múltat és a történelmet. Mint írták, az „iszlamizmus és a külvárosokból érkező hordák az ország pusztulását idézik elő”. Törvénytelenség uralkodik a külvárosokban és az erőszak csak napról napra nő – állapították meg. A drámai felhívás legijesztőbb megállapítása az volt, hogy ha a kormány nem lép, akkor „robbanás” következhet be és „aktív társaink intervenciójára lehet számítani”, hogy megvédjék a francia civilizációt és a nemzetet. Az egész kiáltvány a nyugalmazott tábornokoktól, köztük attól a Christian Piquemaltól indult ki, akit 2016-ban jobboldali radikalizmusa miatt bocsátottak el a hadseregtől. Az aláírók közé tartozik Francois Gaubert, Le Pen pártja a Nemzeti Gyűlés (RN) aktív politikusa is, aki a 2019-es önkormányzati választáson is indult a szélsőséges politikai erő színeiben. Maga Marine Le Pen e szavakkal vállalt szolidaritást a puccsista tisztekkel: „minden francia hazafi kötelessége, hogy fellépjen az ország megmentése érdekében” – írta. Hozzátette azonban, hogy „természetesen ennek egy békés harcnak kell lennie”. A kormány részéről némi töprengés után Gérard Darmanin belügyminiszter reagált, aki emlékeztetett arra, hogy Marine Le Pen édesapja, Jean-Marie Le Pen a Nemzeti Front szélsőjobboldali párt elődjét a hatvanas években olyan tisztek révén hozta létre, akik Charles De Gaulle tábornok Algéria-politikája ellen lázadoztak. Aligha véletlen, hogy a mostani felhívás éppen az ötvenes évek végén meghiúsult puccskísérlet hatvanadik évfordulóján született. Mint Darmanin költőien fogalmazott, Marine Le Pen is osztja apja csodálatát a „menetelő csizmák hangja iránt”. A felmérésekből eddig is tudni lehetett, hogy Marine Le Pennek több támogatója van a fegyveres erőknél, mint Macronnak. Mint Bruno Cautres, a Science Po politológusa a Deutschlandfunknak elmondta, a hadseregben félelem uralkodik amiatt, hogy az ország térdre kényszerül egy kívülről érkező fenyegetés következtében. A puccsra azonban nincs esély, mivel az országban elég erős a demokratikus intézményrendszer. Ugyanakkor a felhívás fogadtatása rámutat arra, hogy az emberek nem elégedettek Macronnak a belbiztonság javításáért tett intézkedéseivel. Hiába ítélte el az iszlám szeparatizmust tavaly ősszel azután, hogy egy csecsen terrorista lefejezte Samuel Paty egy történelemtanárt, Samuel Patyt, s hiába lépett fel az elnök a szélsőséges iszlamistákkal szemben, az iszlám szélsőségesek okozta veszély nem múlt el, amit az a nemrégiben elkövetett merénylet is mutat, amelyben egy tunéziai dzsihadista ölt meg egy rendőrnőt. A kormány ugyan ezután új terrorelhárítási törvényt mutatott be, de az LCI hírtelevízió felmérése szerint a franciák ennél többet várnának az elnöktől: a megkérdezettek 58 százaléka fogalmazott úgy, hogy rokonszenvez a tisztek kiáltványával. A Nemzeti Gyűlés szavazóinak körében ennél is jóval magasabb, 86 százalékos ez az arány. Frank Baasner, a Német-Francia Intézet politológusa szerint a felhívás jelzés arra, hogy „választási kampányban vagyunk”. A szakértő inkább azt találta meglepőnek, hogy a hadseregtől ilyen sokan írták alá a felívást. Az azonban nem véletlen, hogy Marine Le Pen is ennyire aktivizálta magát ez ügyben, hiszen a kiáltvány Macron ellen irányul. A francia hadseregben még sokakban él az erős Franciaország iránt érzett nosztalgia. Macron uralni akarja a jobboldalt, komoly gesztusokat tesz a Republikánus pártnak, ezzel azonban elidegenítheti a baloldalt. Ez a politika azért veszélyes, hiszen a baloldali szavazók egy része az elnökválasztás második körében nem szavaz majd Macronra, mivel úgy érezhetik, ő sem sokkal jobb Marine Le Pennél. 

Szabad szemmel: Egy kaptafára megy Közép-Európában a média elfoglalása

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.05.04. 09:25

A kezdő lépést Magyarország tette meg, amikor egy évvel a Fidesz hatalomra jutása után állami irányítás alá helyezte a köztévét, -rádiót, továbbá az MTI-t is.
Der Standard Egy kaptafára megy Közép-Európában a média elfoglalása: a kormányok és oligarchák ugyanazzal a módszerrel vonják ellenőrzésük alá a sajtót. Ezt állapítja meg a Duna-térséggel , valamint a kontinens középső részével foglalkozó bécsi intézet, az IDM tanulmánya. A kezdő lépést Magyarország tette meg, amikor egy évvel a Fidesz hatalomra jutása után állami irányítás alá helyezte a köztévét, -rádiót, továbbá az MTI-t is. A sokat ugráló szerkesztőségeket bezárták, vagy csókos üzletemberek érdekeltségébe játszották át. Az EU jogállami jelentése azt tartalmazza, hogy a magyar ágazatban a tulajdonviszonyok nem egy esetben zavarosak. Emellett megy a független orgánumok megfélemlítése, valamint elgáncsolása. Az Orbán-kormány cáfolja a vádat, de a kritikát gyakran megtorlás követi. A három szerző, akik közül az egyik az Andrássy Egyetemen tanul, rámutat, hogy a lengyeleknél a PiS 2015-ös győzelmét követően a sajtószabadság zuhanórepülésbe ment át. Akárcsak a magyar, a lengyel vezetés is igyekszik nyomást gyakorolni a sajtó vele szemben álló részére: nem hirdet náluk, az újságírókat elzárja a hivatalos információktól, rágalomhadjáratot folytat ellenük. A cseheknél és a szlovákoknál lassan 10 éve a legtehetősebb üzleti csoportok kezén van a média döntő része. Olyan vállalatokról van szó, amelyek szorosan kötődnek a hatalomhoz, illetve Babis esetében a cseh miniszterelnökről beszélünk. Az illiberális politikusok azután koppintanak egymástól, hogy miként alakítsák át a sajtópiacot saját autoriter céljaiknak megfelelően. A cél, hogy a tulajdonosok szabják meg a politikai irányt. A médiacárok azután terjeszkednek a régióban. Fidesz közeli vállalkozók kezdeményezésére jött létre pl. két éve Londonban a V4 hírügynökség (V4NA). Olyan politikailag függő sajtóérdekeltségekről van itt szó, amelyek a közvélemény befolyásával védik a autokrata kormányok uralmát. A nyomás hatására sokszor tapasztalni öncenzúrát. Illetve ezek a sajtóbirodalmak tovább gerjesztik a társadalom polarizálódását, és gyengítik az amúgy is ingatag lábakon álló demokráciát. Ördögi kör alakul ki ily módon. De azért van egy-két reménysugár is: a magyaroknál oknyomozó újságírók korrupciós eseteket lepleznek le. A lengyeleknél és a cseheknél továbbra is sokszínű a sajtó. Emellett sok szerkesztőség alapítványi támogatásból, illetve a közönség adományaiból igyekszik fenntartani magát.
Frankfurter Rundschau Oroszország intő jel, mert ott Putyin teljes ellenőrzés alatt tartja a sajtót – mutat rá a volt német igazságügyi miniszter. Sabine Leuthesser-Schnarrenberger, aki jelenleg a német szabaddemokraták Friedrich Naumann-alapítványának elnökhelyettese, úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök minden eddiginél messzebbre jutott a média gleichschaltolásában. De a sajtót uniós tagállamokban is gátolják – állami eszközökkel, ez már annyira megszokott, hogy nem is hír. Ám ami Magyarországon és Lengyelországban van, az kifejezetten frusztráló. Számukra az orosz vezetés szolgál példaképül. Ott már a 10 legfontosabb tévécsatorna a Kreml, vagy hozzá közelálló üzletemberek kezében van. Vagyis sérül az egész lakosság joga, hogy szabadon tájékozódjon és alakítsa ki véleményét. De még ennél is veszélyesebbek a sajtómunkások elleni támadások, időnként a szó fizikai értelmében. Az őszi választások előtt fokozódik az elnyomás. Tudósítókat vesznek őrizetbe a kormányellenes tüntetéseken, a karhatalom átkutatja lakásukat, idegen ügynöknek nyilvánítják őket. A független orosz médiának ma már nincsen mozgástere. Ugyanakkor az államfő köszönettel él a német sajtószabadság lehetőségével és önálló németnyelvű csatornát akar csinálni a korábbi Russia Today-ből. Hogy platformhoz juttassa a populistákat és az összeesküvés elméletek híveit, továbbá dezinformációkat sugározzon.
Politico A Bizottság alelnöke szerint éppen elég bizonyíték támasztja alá, hogy Putyin nem megbízható partner a nemzetközi politikában, célja hogy megossza az uniót és bizalmatlanságot keltsen tagjai között. Jourová ennek alátámasztására megemlítette, hogy annak idején két ártatlan ember esett áldozatul, amikor orosz ügynökök felrobbantottak egy cseh fegyverraktárat. Hozzátette azonban, hogy ki kell mondani: az EU ezt nem tűri el. A politikus azután nyilatkozott, hogy Moszkva rajta kívül, az Európai Parlament elnökét és az unió több más magas rangú tisztségviselőjét is kitiltotta az országból. Mint mondta, a Kreml bűnlistája meglehetősen terjedelmes, a holland utasszállító gép ukrajnai lelövésétől kezdve, egészen az angliai Salisbury-ben elkövetett gyilkossági kísérletig. De emellett hetente jönnek a jelentések az orosz dezinformációs kampányról, mostanában főleg a Szputnyik V kapcsán. A cseh politikus közölte, hogy építő jellegű kapcsolatokat szeretne Oroszországgal, de ehhez az kellene, hogy az is kellő tiszteletet tanúsítson, ám ennek semmi jelét nem látja. Azt viszont jónak tartja, hogy az EU vezető testületei gyorsan és határozottan reagáltak a pénteken bejelentett orosz beutazási tilalomra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy főleg a tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk a geopolitikai összefüggéseket, aminek az Északi Áramlat 2 gázvezeték az ékes példája. Úgy gondolja, hogy az orosz elnökről mindaddig visszapattan minden diplomáciai próbálkozás, amíg nincsenek komoly gazdasági szankciók. Egyben sürgette a nemzeti kormányokat, hogy fogják fel: Moszkvában minden a hatalomtól függ, így a gazdasági tervek is. A sajtószabadság viszont már alig-alig létezik arrafelé, sőt a helyzet csak egyre romlik. Független szerkesztőségeket és újságírókat idegen ügynöknek minősítenek, miközben az állami média álhíreket terjeszt.
FT A vezércikk arra figyelmeztet, hogy az EU-nak nem szabad elsietnie a gazdasági újjáépítési programot, mert a többi közt az időközben feladott magyar terv mutatja, mekkora kockázatok mutatkoznak ezen a területen. A szerkesztőségi állásfoglalás itt arra utal, hogy az Orbán-kormány uniós pénzekből akarta kistafírozni az újonnan létrehozandó egyetemi alapítványokat, amelyek vezetését teletömi a saját vazallusaival. Vagyis Brüsszelnek jó előre ki kell kényszerítenie, hogy a tagok tartsák be reformígéreteiket, és hogy a vállalt célokra költsék a támogatásokat, mert ha elkezdi utalni a pénzeket, utána már nem tud mit tenni azok felhasználása ügyében. Ám tragédia volna, ha a források nem az eredetileg megjelölt célokra mennének. Szóval csak lassan a testtel, másfelől viszont a kormányok nem vehetik rossz néven, hogy a Bizottság a kitűzött célok, így a környezetvédelem és a digitalizálás, valamint a növekedés felé tereli őket. Vagyis ne nagyon elégedetlenkedjenek, hogy lassan túljutnak a 3. hullámon, mégsem jön a szubvenció. Hiszen az egész csomag korszakos, míg korábban az unió válságok idején általában csak tolta maga előtt a problémát. Azon belül több ország még nem is iktatta törvénybe a gazdasági mentőprogramot, illetve nem juttatta el Brüsszelbe saját tervét a 750 milliárd euró ráeső részének hasznosítására. Egyébként a Bizottság le is állíthatja majd a kifizetéseket, ha azt látja, hogy valami félrecsúszik. De jobb, hogy előre igyekszik tisztázni a feltételeket.
Euronews Ha a koronavírus elleni küzdelem nem hozza össze Európa két felét, akkor micsoda – kérdezi a pozsonyi Globsec kutató intézet vezető közgazdásza. Sona Muzikarova úgy látja, hogy a járvány kezdetén még volt remény a közös fellépésre, hogy együtt lábaljanak ki a bajból, ideértve az oltások megszervezését, illetve a gazdaság megújítását. Csakhogy ismét teljes erővel felbukkantak a régi kelet-nyugati ellentétek, miután a kontinens középső részén egyes kormányok úgy döntöttek, hogy az oroszoktól és a kínaiaktól is beszereznek vakcinát. Ebben Magyarország járt elöl, részben mert egyre inkább romlott a helyzet, ami persze összefüggött azzal, hogy az EU elfuserálta az oltóanyagok megvásárlását. Ily módon úgy tűnt, hogy Kína és Oroszország le tudja szállítani az annyira igényelt pótlólagos adagokat. Egyes politikusok azt állítják a térségben, hogy őket nem érdeklik a geopolitikai megfontolások, attól vesznek oltóanyagot, akinek van. Ez a skizofrén vakcina diplomácia pont akkor bontakozik ki, amikor erősödnek a felhívások az uniós stratégiai szuverenitásának erősítésére. Ugyanakkor gátolja, hogy a régióban a kormányok az életek és a megélhetés mentésére összpontosítsanak. De a széthúzás már a múlt év végén, a jogállami mechanizmus bevezetése körüli vitában megmutatkozott, a magyar és a lengyel vétó miatt. Pedig az unió nagyon is sokat tett a ragály visszaszorítására, ideértve, hogy most először közös kölcsönt vesz fel a gazdaság helyreállítására. Elavult gazdaságuk és a közepes jövedelem csapdája miatt Közép-Európa számára egyáltalán nem mindegy, hogy igen nagy pénz esik le számára a mentőcsomagból. Amikor korszerűsítik az EU-t, az egyik fő szempontnak azt kell tekinteni, hogy még egy ekkora válság sem indít be automatikusan közös gondolkodás a Kelet és Nyugat között.
FT Nagy a veszély, hogy az Európa legnagyobb kisebbségét alkotó 6 millió roma kimaradt az oltási kampányból. Az összefoglaló mindjárt a legelején idézi Setét Jenő aktivistát, aki szerint közössége számára Magyarországon a Covid-19 a bánat végtelen hullámát jelenti. Az ország az élbolyban foglal helyet a világban a járvány halálos áldozatai alapján, de ezen belül a betegség különösen sújtotta a romákat. A Nyílt Társadalom Alapítvány roma programjának vezetője azt mondja, a kisebbség tagjai részben azért nem kapják meg az oltást, mert nincsenek bekapcsolva az egészségügyi ellátásba, részben pedig azért, mivel okkal nem bíznak a kormányokban. Zeljko Jovanovics rámutat, hogy ezek az emberek évtizedek óta nem gyakorolhatják jogaikat. De a magyar romák sorsa arra is rávilágít, hogy más kisebbségek, így a sok millió migráns és hajléktalan szintén kihullik a rendszer hézagjain. Az ok: diszkrimináció, a bizalom és a megfelelő nyilvántartás hiánya. Ha ezek a rétegek módszeresen kimaradnak az oltásból, az az egész védekezést veszélyezteti. A londoni Chatham House agytröszt egyik szakértője úgy véli: nélkülük reménytelen az unió terve, hogy a nyárra védettséget kap az európai lakosság 70 százaléka. Megjegyezte, hogy ez ügyben fülsiketítő a csönd a kormányok és a politikusok részéről, ami részben a migráció elutasításából ered. A hátrányos helyzetű csoportok tagjait leginkább a civilek ösztökélik, hogy ne féljenek és adassák be maguknak valamelyik készítményt. De pl. Magyarországon az is gond, hogy a romák távol élnek a házi orvosoktól és csak nehezen tudnak eljutni azokhoz. Emellett – hangsúlyozza Setét Jenő – ellentétes információkat kapnak. Így hogy ki ne mozduljanak otthonról, illetve hogy menjenek el beoltatni magukat. A kormány szóvivője ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy a lakosság 9 százalékát alkotó roma közösség mennyire szerepel a vakcina programban.
Deutsche Welle A lengyel kormány szélsebesen nyomja keresztül a sajtó visszalengyelesítését, annál is inkább, mert egyáltalán nem kizárt, hogy a koalíción belüli viták miatt hamarosan idő előtt választások lesznek. Így azután még az sem akadály, hogy a bíróság átmenetileg leállította az ügyletet, amelynek keretében a PKN állami olajtársaság megvenne 20 megyei, 120 helyi lapot, valamint 500 on-line portált. A cég sorra nevez ki új főszerkesztőket a legfőbb orgánumok élére. Obajtek vezérigazgató, Kaczynski nagy barátja, nyíltan meg is mondta, hogy teljesen érdektelen, mit akar az igazságszolgáltatás. Amit már végrehajtottak, azt nem lehet visszacsinálni. Pedig pont az a lényeg, hogy ne jöjjenek létre kész tények. Sikorski volt külügyminiszter úgy értékeli, hogy az Orlen ugyanazt csinálja, mint Oroszországban a Gazprom: központi szerepet tölt be a hatalommal szemben álló sajtó átvételében és megszelídítésében. A kormányszóvivő ezzel szemben a világon semmi veszélyt nem lát a sajtószabadság szemszögéből. Szerinte itt a konszern önálló üzleti döntést hozott, mint ahogy Amerikában az Amazon megvette a Washington Postot. Csakhogy közben már a közmédia is a kormány szócsöve lett. Újságírókat, főszerkesztőket, igazgatókat bocsátottak el, illetve egy részük ment magától is. Az új főnök, a PiS korábbi kampánymenedzsere (akit Kaczynski pitbulljának neveznek) nem csinál titkot abból, hogy a tévét ellensúlynak szánja a független médiával szemben. Az EBESZ megfigyelői már a tavalyi elnökválasztás után kijelentették, hogy az állami rádió és tévé elfogult volt a kampányban.
Spiegel A német autógyárak számára annyira vonzóak az alacsony kelet-, illetve délkelet-európai bérek, hogy sorra szervezik ki oda a termelést, ám ennek az a következménye, hogy csökken Németország súlya a járműgyártásban. A jövedelmek szintje a feltörekvő országokban a német színvonalnak átlagosan a fele. Ezért azután a földrajzi átrendeződés folytán a német autóipar részesedése az utóbbi öt évben 6 %-ot esett a földrészen, jelenleg 22 %. A nyertesek közé tartozik Oroszország, Törökország, Szlovákia és Románia. De nagy növekedési potenciált mutat Lengyelország is. Emellett egyre jelentősebb beszállítóként Szerbia, Észak-Macedónia, valamint Marokkó. A folyamat megy tovább, tavaly a német iparág 10 legjelentősebb háttércége jelentette be, hogy bezárja ottani érdekeltségét, illetve máshová szervezi ki a gyártást.