Előfizetés

Egyelőre nem tudni, hol csapódik be a visszatérő kínai űrrakéta

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.04. 21:00

Fotó: JU ZHENHUA/Xinhua / AFP
Bár a legvalószínűbb, hogy tengerbe fog zuhanni, egyes szakértők szerint félő, hogy a darabjai lakott területen landolnak.
Kína múlt csütörtökön juttatta a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját a Hosszú Menetelés 5B nevű rakétával. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a visszatérő rakéta darabjai hol landolnak, de szakértők szerint félő, hogy lakott területre eshetnek – számolt be a The Guardian brit napilap online kiadása. A Tian-he, vagyis Mennyei Harmónia elnevezésű modult a rakéta a Hainan szigetén található vencsangi űrközpontból bocsátotta fel április 29-én. A Hosszú Menetelés 5B a felbocsátás után ideiglenes pályára állt, és megkezdte az előkészületeket a visszatérésre. Mivel a visszatérés ellenőrizetlen, egyes szakértők attól tartanak, hogy a darabjai akár lakott területen is landolhatnak. Jonathan McDowell asztrofizikus, a Harvard Egyetem tudósa felidézte, hogy legutóbb, amikor egy Hosszú Menetelés 5B rakéta visszatért a Földre, a rakéta nagy része elégett a légkörbe érve, de egyes darabjai, hosszú fémrudak több épületet megrongáltak Elefántcsontparton, és csak a szerencsének köszönhető, hogy senki nem sérült meg.        Egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy a visszatérő rakéta hol fog landolni, miután belép a Föld légkörébe, McDowell szerint azonban az a legvalószínűbb, hogy a tengerbe fog zuhanni, mivel a bolygó 71 százalékát az óceán borítja. A tudós hozzátette: a rakéta néhány darabja túl fogja élni a visszatérést, ami olyan hatással jár, „mintha egy kisrepülőgép zuhanna le, és 100 mérföldes körzetben szétszóródna”. McDowell hangsúlyozta, hogy 1990 óta tíz tonnánál nagyobb súlyú űreszközöket nem engednek ellenőrizetlenül visszatérni a Földre. A Hosszú Menetelés 5B azonban mintegy 21 tonna lehet. A számítások alapján a rakéta körülbelül május 10-én tér vissza a Földre, de ehhez képest még egy-két napnyi eltérés lehetséges. McDowell szerint amint kiderül, hogy melyik nap érkezik, a szakértők meg tudják jósolni a leszállás idejét egy hatórás időablakon belül. Az állandó kínai űrállomás létrehozásához a mostanival együtt 11 missziót kell teljesíteni, a jövő év végére pedig felküldik az állomásra az első háromtagú űrhajóscsoportot, amely hat hónapig fog ott-tartózkodni. 

Rontja az idősebb férfiak agyműködését a légszennyezettség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.04. 20:00

Fotó: AMELIE-BENOIST/BSIP / AFP
Még az átmeneti emelkedés is rontja a gondolkodási teljesítményt.
Már rövid távon is rontja a kognitív képességeket a PM2.5 jelölésű, azaz 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű finomszállópor – állapította meg egy amerikai-kínai kutatócsoport. A Nature Aging folyóiratban megjelent tanulmány szerint már a légszennyezettség átmeneti emelkedése is ront az idősebb férfiak gondolkodási teljesítményén – írta a Qubit. A kutatók 1000 Bostonban élő idősebb, fehér férfi többféle kognitív tesztben elért eredményeit és a lakóhelyük légszennyezettségi adatait vetették egybe. Kiderült, hogy a teszteket megelőző négy hét PM2.5 mértéke közvetlenül befolyásolta a 69 éves átlagéletkorú csoport kognitív teljesítményét: minél nagyobb volt a finomszállópor koncentrációja, annál gyengébb eredményeket értek el a férfiak. A negatív hatás még akkor is egyértelmű volt, amikor a PM2.5 koncentrációja a WHO által javasolt határérték, 10 mikrogramm/köbméter alatt maradt.

Felmérték az asztmások tudását

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2021.05.04. 19:30

Fotó: GARO/Phanie / AFP
Sokan tudják, hogy a rohamok bármikor jelentkezhetnek, de az allergénspecifikus immunterápiát kevesen ismerik.
Az asztma mintegy 300 millió embert érint világszerte, hazánkban több mint 300 ezer diagnosztizált asztmás él, ám ennél biztosan többen lehetnek, ami azért veszélyes, mert a betegség kezelés hiányában halálhoz is vezethet. Az asztma világnapja alkalmából a Tüdőközpont a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézettel közösen reprezentatív felmérést készített, amelyből kiderült, az asztmában érintettek aránya 8 százalék, amelyet az epidemiológiai adatok is alátámasztanak. Az érintettség tekintetében a nemek között nincs különbség. A fiatalok körében több az asztmások száma, a betegség családi halmozódást mutat. Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, amelyet ismétlődő légszomj és zihálási rohamok jellemeznek. Ezek súlyossága és gyakorisága egyénenként változik. Asztmás roham során a légutak szűkülnek, csökken a légáramlás a tüdőben, és megjelentik a klasszikus asztmás sípoló légzés. Az asztma okai nem teljesen tisztázottak, kialakulását vélhetően genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza. A rohamot kiváltó tényezők közül az allergének - por, állatszőr, penész, pollenek -, valamint a dohányzás és a különböző kemikáliák szerepe is széles körben ismert. Kevesebben tudják azonban, hogy a felső légutak vírusos és bakteriális fertőzései, a különböző időjárási jelenségek, a mozgás és egyes gyógyszerek is provokálhatnak rohamot. A legtöbb válaszadó tudja, hogy asztmás roham az év bármely időszakában jelentkezhet. Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy az asztma nem gyógyítható, de a személyre szabott gyógyszeres kezelés képes szabályozni a tüneteket, és lehetővé teszi a páciensek számára, hogy életminőségük javuljon. A felmérésből kiderült, hogy még mindig vannak (20%), akik úgy vélik, hogy a rohamok elkerülhetetlenek, ezért fontos, hogy az érintettek megismerhessék a rendelkezésre álló terápiákat. A magyarok fele tisztában van az asztma tüneteinek enyhítésére leggyakrabban alkalmazott inhalátorok hatásosságával, míg az allergiás asztma esetében a kiváltó okokat hosszú távon enyhítő módszer, az allergénspecifikus immunterápia hatékonyságát kevesen ismerik. „Ennek előnye, hogy az allergiához vezető kóros immunreakciót visszatereli a toleráns mederbe, vagyis az immunrendszer elfogadja az allergén jelenlétét. Ezzel az adott allergénre kialakult panaszok megszűnnek, valamint úgy tűnik, hogy csökken annak esélye, hogy újabb környezeti tényezőre alakuljon ki allergia. Ismert, hogy az allergiás náthások harmada előbb-utóbb asztmássá is válik, az immunterápia segít ennek megelőzésében. A már kialakult asztmánál az adott allergén miatt fellépő asztmás fellángolást ki lehet védeni, így a tünetek hosszabb távon csökkennek, nincs szükség az alapgyógyszerek dózisának emelésére. Teljes és tartós panaszmentesség olyan betegeknél érhető el, akiknél kizárólag az adott allergén vált ki asztmás panaszt” – mondta Potecz Györgyi, tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus. Az otthoni immunterápia kényelmes módszer, amelynek lényege, hogy a páciens meghatározott allergénmennyiséget cseppek vagy tabletta formájában a nyelv alá juttat, ahonnan az felszívódik. 
Az Immunregiszter, amelyet a Prima Medica Egészséghálózat 2018-ban kezdett fejleszteni, célja az allergénspecifikus immunterápiában részesülő páciensek utánkövetése, az orvosi munka támogatása, az immunterápiás folyamat nyomonkövetése és hatékonyságának mérése. „A páciens az online elérhető regiszterben rendszeres időközönként értékeli a tüneteit, ezáltal orvosa valós időben követheti az állapotváltozását. A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társasággal (MAKIT) együttműködve azon dolgozunk, hogy országosan elérhetővé tegyük a fejlesztést, és integráljuk a rendszerbe az otthoni légzésfunkciós készülékek használatát is. Ennek köszönhetően az orvos valós időben tudja figyelni a páciens állapotának változását, hatékonyabban tudja szabályozni a gyógyszerelést, illetve állapotromlás esetén könnyebben tud beavatkozni” – mondta Babai László alapító.

Asztma és a koronavírus

A súlyos vagy nem megfelelően kezelt asztmás betegek esetében a Covid-19 fertőzés komolyabb lefolyású lehet, és nagyobb kockázattal is járhat, ezért nekik kiemelten fontos az ajánlott óvintézkedések betartása és az oltás felvétele – hívta fel a figyelmet Tamási Lilla egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatóhelyettese. Nagyon fontos a betegség karbantartása, a belégzőkészülékek rendszeres alkalmazása.  Az asztma kialakulásának pontos okait nem ismerjük, azonban az örökletes, genetikai adottságok nagy valószínűséggel szerepet játszanak, és a betegség gyakoriságának emelkedésében a nagyvárosi életmód, illetve a civilizációs ártalmak is meghatározó tényezők. Az asztma tünetei, a fulladás, köhögés, nehézlégzés, a hörgőgörcs okozta sípolás, búgás a mellkas felett, amelyek gyakran csak a hajnali órákban vagy terhelés esetén jelentkeznek. Ezért mondjuk azt, hogy az asztma egy változékony betegség, ahol tünetmentes és tünetekkel jelentkező periódusok váltják egymást – mondta Tamási Lilla. A betegségnek különböző súlyossági fokozatai vannak, a tünetek erősödéséért pedig a légszennyezés, a pollenek, a légúti vírusfertőzés, a pszichés stressz, a fizikai terhelés és az allergének lehetnek felelősek. Az asztmás felnőttek egy része allergiás is, így különösen fontos, hogy a betegek kezelőorvosukhoz fordulva megismerjék a pontos diagnózist, a tünetek valódi okát. Míg az allergia egy szezonális betegség is lehet, addig az asztma egy krónikus vagyis nem gyógyítható, de jól kezelhető egészségügyi probléma.  A járványhelyzetben a legfontosabb, hogy az asztmás beteg, aki elkapja a koronavírus-fertőzést, a megelőzést szolgáló, rendszeresen használandó belégző készülékét továbbra is alkalmazza – hangsúlyozta Tamási Lilla. Előfordulhat, hogy nehezebben lehet felismerni a vírusfertőzést, hiszen több tünet megegyezhet az alapbetegség panaszaival: köhögés, nehézlégzés, mellkasi nyomás. A megfelelően kezelt betegeknél; rendszeres megelőző inhalációs kezelés mellett viszont nem jelent nagyobb kockázatot a vírus, mint azoknál, akik nem szenvednek ebben a légúti betegségben. Az asztma gyógyszeres kezelése minden esetben személyre szabott, amelynek célja, hogy tartósan jó életminőséget, a tünetek megszűnését eredményezze és meggátolja az esetleges rohamok kialakulását. A betegek 90 százaléka a megfelelő és napi szintű, úgynevezett fenntartó kezeléssel tünetmentes életet élhet. A terápia alapját az inhalációs kortikoszteroid gyógyszerek adják. Amennyiben a fenntartó kezelés rendszeres alkalmazása ellenére előfordulnak asztmás tünetek, azokat az úgynevezett rohamoldó gyógyszerekkel lehet megfékezni, amelyek hatása gyorsan kialakul, de rövidebb ideig tart. Magyarországon 15 ezer ember él súlyos asztmával – hívta fel a figyelmet Tamási Lilla. Náluk nem lehet teljesen tünetmentessé tenni a betegséget, időnként tablettás szteroidokra is szükségük van, és előfordul, hogy kórházi kezelésre szorulnak. Az elérhető gyógymódok – köztük a korszerű biológiai terápiák – hazai hozzáférhetősége óta azonban a súlyos betegek helyzete is sokat javult.

Világnap

Az asztma világnapját a Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) kezdeményezésére 1998 óta május első keddjén tartják. Évente 15-20 ezer új beteget diagnosztizálnak Magyarországon. Az asztmás gyermekek nagyjából fele "kinövi" a betegséget.