Előfizetés

Atipikus Amerika

Hegyi Iván
Publikálás dátuma
2021.05.15. 14:44

Fotó: JEFF KOWALSKY / AFP
Volt egyszer egy zenekar, szólni többet nem akar – énekelte 1992-ben, Nyugati pályaudvari búcsúkoncertjén az LGT, és ez a sor a legjobban nem is a Locomotivra, hanem a Crosby, Stills, Nash & Young kvartettre illik. Az angolszász négyesnek ugyanis 1970-től 1988-ig egyetlen stúdióalbuma volt – koncert- és válogatáslemeze sem sok –, de az az egy olyan nagyot szólt, hogy megjelenésének ötvenedik évfordulóján kiadták újra. David Crosby így kommentált: „Egyfelől örülök, hogy megjelenik, mert büszke vagyok a lemezre. Másfelől nem igazán érint a dolog, mert nem tettek mást, mint hogy újracsomagolták. Közülünk Graham Nash az, aki szeret visszanézni a múltba, engem az ilyesmi nem érdekel.” A jubileum tavaly lett volna, ám közbe jött a világjárvány, így az idén májusban jelent meg újra a fél évszázados Déjà Vu, amelyet annak idején egy hónap híján két évig jegyeztek a Billboard LP-listáján, 1970. május 16-tól egy hétig elsőként is. Több mint nyolcmillió példányt adtak el belőle; már két héttel a kibocsátása után aranylemez lett, ami abból a szempontból sem meglepő, hogy a korong hat hónapon át készült, nem kevesebb, mint nyolcszáz órányi stúdióidő volt benne. Pedig csak a Helpless című számot játszotta fel egyszerre Crosby, Stephen Stills, Nash és Neil Young. „A felvételt hajnali háromkor fejeztük be, amikor már elfogyott a kokain, és lelassultunk” – emlékezett Nash. (A kábítószer később sem kerülte el a fiúkat. Crosby 1985-ben kilenc hónapot töltött Texas állam börtönében, mert – miután ittasan egy kerítésnek hajtott – autójában heroint és kokaint, valamint pisztolyt találtak, noha nem volt fegyverviselési engedélye.) A többi nóta szólamait külön-külön játszották fel, Crosby mondta is: „Nem vagyunk tipikus zenekar. Minden szabályt megszegünk. Ha akarunk, szólóalbumokat készítünk. Megváltoztatjuk a rock and roll szabályait.” A négyes 1969. augusztus 16-án Chicagóban adta első, és két nappal később bizonyos Woodstockban második koncertjét. A Déjà Vu-lemezen van is egy Woodstock című dal, ám azt nem az együttes tagjainak valamelyike, hanem a legendás fesztiválon nem is szereplő Joni Mitchell írta. Mitchell előbb Crosby, majd Nash szerelme volt, utóbbi miatta vált ki a Holliesból, hogy hozzáköltözzön Los Angelesbe. Így beszélt kedveséről: „Amikor Jonival beléptél egy szobába, a helyiség fénybe borult.” Crosby sem tudta feledni Mitchellt, aki azért szakított vele, mert megcsalta őt a nemsokára halálos autóbalesetet szenvedő Christine Hintonnal. A That Song About the Midway című számot Crosbyhoz írta – búcsúdal gyanánt – Mitchell, akinek Blue című 1971-es nagylemezét minden idők harmadik legjobb albumaként rangsorolta a Rolling Stone magazin. (Az az 1971-es esztendő egészen tűrhetőnek mondható, Marvin Gaye abban az évben megjelent LP-je, a What's Going On áll ugyanis az első, míg a Beach Boys 1966-os Pet Soundsa a második helyen.) A Déjà Vu feszült légkörben készült annak ellenére is, hogy Crosby úgy vélte: „Zeneileg hihetetlen kémia volt négyünk között.” Ezt az állítást kontrázza az a konfliktus, amely Stills és Young között kialakult, előbbi ugyanis nem győzte kritizálni kollégáját, mondván: „Rockzenekarban akar folkmuzsikát játszani.” A számok azonban csodálatosan sikerültek, a már említett Helplessen és Woodstockon kívül a címadó Déjà Vu, a Carry On, a Teach Your Children vagy az Our House egyaránt a műfaj történetének páratlan hangvételű, irányadó darabjai közé tartozik. Na persze, korántsem kezdők játszottak: Stills és Young azelőtt a Buffalo Springfieldben, Crosby a Byrdsben zenélt, arról meg már szó esett, hogy Nash a Holliesban domborított. A manchesteri együttes hatvan kis- és huszonhat nagylemezt jelentetett meg, ezek közül a legkülönösebb az 1967-es San Remó-i fesztiválon olaszul elénekelt Non prego per me. A CSNY kvartett unikuma – a Déjà Vu album után – a tizennyolc évvel később közösen felvett második stúdiólemez, az American Dream volt. Bár ami korszakos négyest illeti, az amerikai álom már hetvenben megvalósult.

Óda a Pilsner Urquellhez

Kácsor Zsolt
Publikálás dátuma
2021.05.15. 13:33

Fotó: msipek / Shutterstock
SÖRTÁRCÁK IV.
A felülmúlhatatlan bajor szellemi és fizikai erőnek a pogány magyarok a tőlük lelkileg oly idegen keresztény királyság megszilárdítását köszönhetik, a szerencsésebb, tehát sörösebb lelkialkatú cseh nemzet ellenben ennél valamivel többet: a Pilsner Urquellt, amely lényegében a világ legjobb söre. Azért mondom, hogy a Pilsner Urquell „lényegében a legjobb” (figyelem, ez saját reklámszlogen, de szívesen eladom a cégnek, angol szójátékként így fordítanám: breweriest best), mert elképzelhető ugyan, hogy bizonyos helyeken és bizonyos helyzetekben másfajta sör is jólesik, de amikor hűtlenek vagyunk hozzá, mi akkor is tudjuk: ennél a sörnél az esszenciális lényeget tekintve nincsen jobb. Nem más ő, mint a csalhatatlan, igaz szerelem. A Pilsner Urquellnek az ő esszenciális lényege egyebek mellett a pilseni jellegű hasas-füles söröskorsó kerekded formájában is kifejezésre jut, és azok kedvéért mondom, akik a Pilsner Urquellt akár műanyag pohárból is megisszák, hogy hamvasbéla-i értelemben ez nem más, mint létrontás és ősbűn és élethazugság. A Pilsner Urquellt a sörivó ember kizárólag hasas-füles söröskorsóból issza meg, és aki nem így tesz, az nem civilizált sörivó, hanem tévelygő és elveszett, barbár lélek, vagy ami tán ennél is rosszabb: szomjas. Holott úriember Közép-Kelet-Európa totális viszonyai közt nem szomjazik. Közép-Kelet-Európa vadságával a művelt és kifinomult úriember úgy veszi fel a harcot, hogy nyilvánosan nem szomjazik meg, vagy ha mégis, akkor tüntetőleg lehajt egy korsó Pilsner Urquellt, és a tülekedő létharcot a maga részéről evvel befejezettnek nyilvánítja. A magam részéről az említett tülekedő létharcot múlt vasárnap nyilvánítottam befejezetté, amikor beültem a debreceni Calico Jack Pub teraszára, hogy egy korsó frissen csapolt Pilsner Urquellt megigyak. Már május volt, és amikor a pincér a pilseni hasas-füles söröskorsót letette elém, én pedig megpillantottam benne a cseh sör aranyát, egy pillanatra az az érzés suhant át rajtam, hogy a lét végső soron igenis: jó – mármint a szónak nem az élvezeti, hanem a morális értelmében. Tehát azt éreztem, hogy egy friss Pilsner Urquell társaságában a létezés végeredményben helyes, s ebből kifolyólag indokolt. A nevezett hely amúgy törzshelyem volt sok-sok éven át: 2000 nyarán kerültem Debrecenbe, és a Calico Jack Pub 2000 nyarán nyitott meg, ma tehát bőven vannak olyan vendégei, akik akkor még meg sem születtek, amikor ez a vendéglátóhely vitorlát bontott. Mármint szó szerint, a belső építész tervező zseni ugyanis azt találta ki, hogy egy vitorlás hajót formáz meg a nagy magyar alföld kellős közepén, ahol vitorlás hajó értelemszerűen soha nem járt, mert azokban az időkben, amikor országunk helyén a Pannon-tenger hullámzott, az emberi faj még az evolúció előszobájában várakozott a kifejlődésre azzal a céllal, hogy idővel majd sört is főzzön, jelentősen gazdagítva ezzel a bolygó mikrobáinak állományát. Egyszóval a Calico Jack Pub meghökkentően idegen vizuális elem Debrecen városában, és mégis sikerült neki lehorgonyozni a város lakóinak szívében, amit az is bizonyít, hogy mióta újra virágzik a teraszos kultúra, a Calico terasza is tömve van, és azon a teraszon sok-sok hasas-füles pilseni korsó színesíti az evolúciót a világszínvonalú cseh sör dicsőítésére. Sok éven át ültem ezen a helyen, míg aztán 2014-ben elköltöztem Debrecenből – a lehorgonyzott vitorlás hajó azonban ott maradt, és manapság, ha a cívisvárosban járok, a második utam oda vezet. Az első a kislányomhoz, aztán irány vele a Calico Jack Pub, ahol ő ötnapos korában járt először, s mivel jövő hónapban lesz nyolc éves, immár elmondható, hogy ő a Calico törzsvendége lassan nyolc éve. Ott ültem hát a debreceni vitorlás hajó fedélzetén azon a vasárnap délután a Pilsner Urquell sörömmel és a létezés jóságán, eredendő helyességén és indokoltságán tűnődtem, a sör ugyanis a maga barátságos természete szerint roppant szereti a kocsmafilozófiát. A bor, amellyel a sört általában szembe állítom, ideologikus ital, tételei és premisszái vannak, a sör ellenben tudja magáról, hogy közönséges, ennek megfelelően jobban szereti az egyszerű kocsmai bölcselkedést. A bor arra ösztönöz, hogy megváltsuk a világot, a sör viszont arra, hogy kérjünk még egy korsóval, hogy a világ még szebb legyen. S lőn! A sörivás hatására bensőnk megszépül, külsőnk felragyog, és idővel azon vesszük észre magunkat, hogy maga a világ is megszépül körülöttünk és felragyog benne minden nő. A sörivásnak ezt az állandó kísérőjelenségét a sör kivetülésének neveztem el, ami azt jelenti, hogy a sör bensőnkben kifejtett jótékony hatása idővel a körülöttünk lévő világra is átsugárzik, miáltal az univerzum, hol élnünk adatik, valamivel jobb hellyé válik, mint amilyen a sörivás előtt volt. A sör kivetülésének jelensége kizárólag első osztályú minőségű, világklasszis sörrel képzelhető el, aki Kőbányait iszik, az erre ne számítson. Mint a fentiek által a kedves olvasó előtt bizonyítást nyert, a Pilsner Urquell lényegében a legjobb, ami Közép-Kelet-Európában megtörténhetett. Egészségükre!

Demokráciát és jogállami alkotmányosságot!

Bárándy Péter Lengyel László Vörös Imre Fleck Zoltán
Publikálás dátuma
2021.05.15. 12:00

Fotó: Marabu
Magyarország nem demokratikus jogállam, hanem személyes tekintélyuralom. A 2010-es választás legitim módon kétharmados többséghez juttatta a Fideszt.

Kiindulópont

Az Orbán-kormány azonban nem habozott parlamenti többségével nemcsak élni, de visszaélni is. Kezdődött mindez a jogalkotási joggal való visszaéléssel, s folytatódott a jogállami alkotmányos intézmények, a fékek és ellensúlyok korlátozásával és leépítésével. Majd a jogalkotásra vonatkozó törvényes előírások figyelmen kívül hagyásával, bármiféle társadalmi vita nélkül a kormány elfogadtatta azt az Alaptörvényt, amely szimbolikusan is szakított a magyar köztársasági hagyománnyal, ami a demokratikus hatalomgyakorlással és hatalommegosztással fonódott össze. A köztársaság kikiáltásai Magyarország ritka demokratikus pillanatai voltak, a despotizmussal leszámoló haladó és humánus erők győzelmei. Megtagadásuk roncsolja a magyar társadalom demokratikus önazonosságát. Az egypárti Alaptörvény kirekesztő, hamis egységet akar kreálni olyan értékek mentén, amelyek ellentmondanak egy modern európai nemzeti közösség önazonosságának és reményeinek, nyíltan szakít a semleges állam elvével. A törvényesség leplébe burkolt politikai akaratnak és a közérdek mezébe bújtatott magánérdekeknek a társadalomra való kíméletlen ráerőszakolása a Fidesz saját testére szabott Alaptörvényét is sértette. Az Alkotmánybíróság kezdeti ellenállását legyűrve, a kormányzat tíz év alatt kilenc Alaptörvény-ellenes lényegi módosítással tette önkényessé, bizonytalanná és kiszámíthatatlanná az alkotmányosságot, ezzel előállítva az „alkotmányon belüli alkotmányellenesség”, a „törvényes törvénytelenség” rendszerét. Számtalan hazai és rangos nemzetközi állásfoglalás – az Európa Tanács Velencei Bizottsága, az EU Bizottsága, az EU Parlamentjének több határozata – fogalmazta meg a magyarországi jogállami sérelmeket, hogy Magyarország az önkényuralom kiépítésének lezárásához közeledik. A világjárvány idején az Orbán-kormány a válsághelyzet/veszélyhelyzet ürügyén tartós „különleges”, „rendkívüli jogrendet” vezet(ett) be, amelyet három különböző, alkotmány/Alaptörvény-ellenes szabállyal tart életben. Ezek révén korlátlan a végrehajtó hatalom hatályos törvényeket felülíró rendeletekkel való kormányzása. A 2020 márciusi határidő nélküli felhatalmazási törvény a járványhelyzetre hivatkozva követel „különleges jogrendet”, miközben az Alaptörvényben a veszélyhelyzet kizárólag elemi csapás vagy ipari katasztrófa esetén mondható ki. Az alaptörvény-ellenes szabály kinyilatkoztatta a parlamenti többséggel, hogy csak akkor vonható vissza, ha a kormány előzőleg megszüntette a veszélyhelyzetet, amivel a parlament lemondott törvényalkotási jogáról a rendeleti kormányzás javára. Amikor 2020 júniusában a kormány megszüntette a veszélyhelyzetet, az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításával, az „egészségügyi válsághelyzet” bevezetésével újabb „rendkívüli jogrend” meghirdetésére nyert jogot, és élt is vele. Ezzel párhuzamosan hatályban van a „Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” különleges jogokat biztosító szabálya, amelyet hathavonta meghosszabbítanak, annak ellenére, hogy elrendelésének feltételei már létrejöttének időpontjában sem álltak fenn és azóta sem léteznek. A magyar „törvényes törvénytelenség” és „alkotmányon belüli alkotmányellenesség” összefüggő és zárt, befejezett és reformálhatatlan önkényuralmi rendszeréből immár nem csupán az igazságosságra és a közérdekre való törekvés veszett el, hanem az alkotmányosság, a jogbiztonság, a normavilágosság is. Mára a teljes jog- és intézményrendszer javíthatatlanná vált, ezért alkotmányos jogállami rendszerváltásra van szükség.

Alkotmányos jogállami rendszerváltás

Az alkotmányos jogállami rendszerváltáshoz már a tekintélyuralmi rendszer uralma alatt hozzá kell kezdeni az egyesült demokratikus ellenzéknek, a szakmai és egyéb civil köröknek, mert a választások után kormányra kerülők nem lesznek képesek hitelesen és hatékonyan kormányozni, törvényes hatalmukkal élni. „Amelyik kormányzat törvényesnek tudja magát, és érzi maga mögött az erre vonatkozó közmeggyőződést, az tud határozott és rugalmas, bátor és nagylelkű, erélyes és engedékeny lenni egyszerre. Amelyik kormányzat nem tudja magát törvényesnek, és nem érzi maga mögött az erre vonatkozó közmeggyőződést, az merev és kapkodó, presztízsére féltékeny és belsőleg bizonytalan, erőszakos és erélytelen egyszerre.” (Bibó István: A demokratikus Magyarország államformája, 1945) A demokratikus ellenzéknek választási programjában meg kell hirdetnie a IV. Magyar Köztársaság kikiáltását, a köztársasági, jogállami alkotmányozás és a jogszerű, igazságos és méltányos büntető igazságtétel szándékát, továbbá, hogy a köztársasági államformát és az új alkotmány legitimációját megfelelő előkészítés és valóságos társadalmi vita után népszavazással fogják megerősíteni. Másrészt, szakértői csoportoknak hozzá kell kezdeniük olyan jogszabálytervezetek kidolgozásához, amelyek nélkül az új kormány képtelen lesz kormányozni, és olyan széles körű viták szervezéséhez, amelyek biztosítják a civil társadalmi részvételt az alkotmányozó rendszerváltás folyamatában. Az új Országgyűlésnek első ülésnapján három alapvető döntést kell hoznia: 1) határozatot az új, IV. Köztársaság kikiáltásáról, arról, hogy Magyarország európai, demokratikus, jogállami köztársaság; 2) megállapítani az Alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és semmisségét; 3) elrendelni a jogrendszer egészének haladéktalan felülvizsgálatát annak érdekében, hogy hatályos jogszabályok ne akadályozhassák az alkotmányos jogállam kialakítását. Az Országgyűlés a választás révén kapott felhatalmazása alapján, egyszerű többséggel, szűk tárgyi körben, az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése sérelme – a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvés tilalma, mint általános érvényű szabály – okán kimondja az Alaptörvény semmisségét. Az országgyűlési többség megállapítja, hogy az „egyeduralomra”, a „közhatalom kizárólagos birtoklására” törekvés megtörtént az elmúlt évtizedben, és ennek általános tilalma minden demokratikus jogállami rendszer alkotmányosságának alapja. A közhatalom kizárólagos birtoklására törekvő Alaptörvény és a belőle folyó jogrendszer ennek megfelelően semmis. Az Alaptörvény semmisségének deklarálásakor az Országgyűlés alkotmánybíráskodást végez, vagyis átveszi az Alkotmánybíróság jogkörét, ennek következtében egyes megsemmisített rendelkezések csak későbbi időpontban, az új alkotmány hatályba lépésével vesztik hatályukat. Az Országgyűlésnek az alkotmányellenesség megállapítása során figyelemmel kell lennie arra, hogy az Alaptörvény megalkotásakor megsértették a törvényhozási eljárásra vonatkozó törvények szigorú előírásait. Az Alkotmánybíróság kimondta: „Az alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok megsértése formailag érvénytelen (közjogi érvénytelenség) és illegitim döntést eredményez. Az Alkotmányra visszavezethető eljárási szabályok sérelmével meghozott döntésnek nincs sem alkotmányos legalitása, sem demokratikus legitimitása.” Ezért az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az Alaptörvény közjogi érvénytelenség okán is semmis. Az Országgyűlés határozatában pontosan felsorolt, a közhatalom kizárólagos birtoklását kirívóan elősegítő törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és semmisségét ugyancsak meg kell állapítani. Az Alaptörvény semmisségének országgyűlési kinyilvánítása egyben a kétharmados szavazattöbbséget igénylő törvények jogintézményének – (T) cikk (4) bekezdés – megszüntetését is jelenti, mint olyan jogintézményét, amely alkalmas visszaélésekre és az egyeduralom kialakítására. Az új, köztársasági alkotmányban, ha erről döntés születik, a széles körű parlamenti egyetértést igénylő szabályozást be lehet iktatni. Az egyesült ellenzék választási programjában bejelenti, hogy támogatja a büntető igazságtételt és a gazdasági biztonságot, a hatékonyságot és a társadalmi igazságosságot is szem előtt tartva átrendezi a tulajdonviszonyokat. Az 1989-es rendszerváltozás két súlyos fogyatékossága volt, hogy nem tudta társadalmilag igazságosan és hitelesen megoldani az igazságtétel és a tulajdonváltás kérdéseit. Ha erre a 2022-es rendszerváltozás sem lesz képes, akkor az orbáni ancien régime mérgező gyökerei megmaradnak, és könnyen bekövetkezhet a sértett tömegek által megszavazott újabb egyeduralmi restauráció.  

Büntető igazságtétel

A büntető igazságtétel: 1) nem politikai bosszú, nem kivételes jogi eszközök politikai alkalmazása: nincsenek kivételes törvények, népügyészség, népbíróság, hanem a ma meglévő törvények és jogintézmények alapján zajlanak le az eljárások; 2) a magatartásokat a megvalósulásuk idején hatályban volt szabályozás alapul vételével kell elbírálni; 3) a törvény előtt mindenki egyenlő, így mindenkire vonatkoznak a ma meglévő büntető, polgári, pénzügyi jogszabályok, ezért engedni kell, hogy a rendőrség, az adóhatóság, az ügyészség jogköreinek megfelelően eljárjon bárkivel – politikussal, politikához közeli vállalkozóval – szemben; 4) ha a törvényes bíróság bűnösnek találja és elítéli az ország leggazdagabb emberét vagy korábbi miniszterelnökét, bármely miniszterét, akkor nem a vállalkozót vagy a politikust ítéli el, hanem a bűncselekmények elkövetőit; 5) a törvénytelenül szerzett vagyonok egy része a bíróság által megítélt vagyonelkobzás révén kerülhet állami tulajdonba, más része törvényes államosítással és ebből a tulajdonból lehetséges valamiféle igazságos és méltányos igazságtétel.