127 igen, 58 nem szavazattal őszig meghosszabbította a Fidesz-KDNP parlamenti többség a veszélyhelyzetet.
A parlament február 22-én fogadta el a törvényt arról, hogy 90 napra veszélyhelyzet lép hatályba, vagyis ennek értelmében ismét törvénnyel felérő rendeleteket alkothat a kormány a járványügyi-, és gazdasági védekezés tárgyában. Ez május 23-án, vagyis vasárnap jár le, de az új törvény a parlament őszi ülésszakának kezdetétől számított 15. napig (várhatóan szeptember végéig) meghosszabbítja ezt, vagyis a kormány eddig alkothat rendeleteket, de ha úgy ítéli meg, saját hatáskörben korábban is megszüntetheti a veszélyhelyzetet. Ez ellentmondásosnak tűnhet annak fényében, hogy a járványügyi helyzet hetek óta folyamatosan javul, a fertőzések, halálozások száma látványosan csökken, miközben közel járunk az ötmillió beoltotthoz. Orbán Viktor döntött arról is, hogy az iskolák ballagási ünnepségeket rendezhetnek.
A Népszava kérdésére a Fidesz-frakció azt válaszolta: „a hosszabbítás indoka, hogy a járvány még nem ért véget. Az új vírusvariánsokra figyelemmel nyáron is szükség van a védekezésre, a gyors és hatékony intézkedésekre az emberek egészsége és a gazdaság védelme érdekében. A kormány a törvényben jelzettnél korábban is megszüntetheti a veszélyhelyzetet”.
Gulyás Gergely miniszter ezzel kapcsolatban még az április 22-i Kormányinfón azt mondta, bár a magyar védekezés a legsikeresebbek közé tartozik a világon, a járvány még nem ért véget, itt van velünk, ezért szükséges a veszélyhelyzet meghosszabbítása. - Ez a meghosszabbítás kizárólag azt szolgálja, hogy az ország cselekvőképessége és védekező képessége fennmaradjon, konkrét véghatáridőt tartalmaz, de a kormány, ha úgy ítéli meg, hogy ha már nincs szükség a veszélyhelyzet fenntartására, bármikor a megszüntetéséről dönthet. Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a veszélyhelyzetet minél hamarabb meg lehessen szüntetni, hiszen az azt jelenti, hogy a járvány véget ért, de az elvi lehetőségét annak, hogy a kormány hatékony intézkedéseket vezessen be, fenn kell tartani mindaddig, amíg a vírus velünk van – fogalmazott. Az ellenzék egységesen nemmel szavazott, nyilatkozataik szerint a kormány eddig arra használta fel a veszélyhelyzetet, hogy gazdaságilag ellehetetlenítse az önkormányzatokat, miközben a bajba jutott munkavállalóknak, kisvállalkozásoknak nem segített.
Módosult a civil törvény is, 136 igen, 30 nem és 29 tartózkodó szavazat mellett a kormány és a Fidesz-KDNP végre eleget tett az Európai Bíróság tavaly nyári ítéletének, mellyel az uniós joggal ellentétesnek minősítette a korábbi jogszabályt. Ennek értelmében kötelezően fel kellett tüntetnie a civileknek, ha külföldről is kaptak támogatást. A törvényt megsemmisítő ítélet ellenére – mint tavaly ősszel megírtuk – volt olyan állami szerv, például a Tempus közalapítvány, amelyik továbbra is nyilatkozatra kötelezték a velük együttműködni kívánó civileket a külföldi adományokról.
Az új jogszabály a teljes korábbi törvényt hatályon kívül helyezi, ugyanakkor előírja az Állami Számvevőszék számára, hogy minden olyan civil szervezetnél, melynek éves mérlegfőösszege meghaladja a 20 millió forintot, évente vizsgálatot végezzen és jelentést tegyen közzé. Kivételt képeznek ez alól a nemzetiségi-, vallási-, valamint sportszervezetek. A törvényjavaslat nyilvánosságra kerülése után 19 civil szervezet fejezte ki tiltakozását, mondván, a törvényszövegben szereplő, „a közélet befolyásolására alkalmas civil szervezetek átláthatóságáról” kitétel már önmagában hangulatkeltő a civilekkel szemben, ráadásul a taotámogatások révén jelentős közpénzzel is gazdálkodó sportegyesületek mentesítése az ÁSZ-vizsgálatok alól diszkriminatív. Ettől függetlenül most senki nem jelezte, hogy akár magyar-, akár nemzetközi jogorvoslati lehetőséget keres a jogszabállyal szemben.
