Tovább csökkentette a magyarok mozgási kedvét a bezártság

A testsúly és a stresszszint viszont jelentősen növekedett.

– derült ki a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia, illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ tavaszi, online felméréséből. A Magyar Fitnesztermek Országos Szövetsége (MAFORSZ) és a WEBBeteg közreműködésével végzett, nem reprezentatív kutatásban a szakemberek arra keresték a választ, hogy miként hatott a több mint egyéves bezártság a felnőttek étkezéssel, illetve testmozgással kapcsolatos szokásaira, valamint mentális egészségére.

A 3459 válasz összesítésével született eredmény aggasztó: a megkérdezettek 21 százaléka a járvány kitörése óta kevésbé egészségesen táplálkozik, minden harmadik ember többet nassol, és a válaszadók 42 százalékának nőtt a testsúlya az elmúlt hónapok során. A testmozgással kapcsolatos szokások szintén jelentősen változtak, minden második megkérdezett arról számolt be, hogy kevesebbet mozog, és 63 százalékuk érzi stresszesebbnek a mindennapokat a karantén kezdete óta eltelt időszakban.

Az orvostudomány már a járvány kitörése óta vizsgálja a kérdést, hogyan hatottak a korlátozások az emberek általános egészségére. Több nemzetközi kutatás is felmérte a táplálkozással, illetve a fizikai aktivitással kapcsolatos szokások átalakulását, valamint a járvány mentális egészségünkre gyakorolt hatását. A magyar felmérés nemrég publikált eredményei összecsengenek a nemzetközi tapasztalatokkal (zárójelben a nemzetközi adatok):

A sportolási hajlandóság korábban is alacsony volt, a válaszadók mindössze 50 százaléka fordított annyi időt - minimum heti 2,5 órát - testmozgásra, amennyit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javasol. Az adatok a járvány ideje alatt tovább romlottak, a heti 2,5 óránál kevesebbet sportolók aránya összességében 7 százalékkal, 50-ről 57 százalékra nőtt, ha azonban a testmozgást egyáltalán nem végzőket is megvizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy

A mozgáshiány összefügg a Covid-19 lefolyásának súlyosságával

Mint megírtuk, egy nemrég publikált nemzetközi kutatás összefüggést talált a koronavírus súlyos lefolyása és a mozgáshiány között. A 48 ezer fős mintán végzett kutatás eredménye szerint a rendszeres mozgás hiánya nagyobb eséllyel vezet súlyos lefolyású, azaz kórházi kezelést igénylő Covid-19 betegséghez, mint a sokszor emlegetett magas vérnyomás, cukorbetegség vagy akár az elhízás.

„Az adatok ismeretében saját kutatásunk eredménye, különösen a mozgásra fordított idő drámai csökkenése, több mint ijesztő. A jó hír azonban az, hogy a számos rizikófaktor közül épp a mozgáshiány az, amin a legkönnyebb változtatni” – mondta Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a kutatást végző Feövenyessy Medical Fitness Akadémia, illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ vezetője a Népszavának.

„Az emberek nagy részének fogalma sincs arról, milyen súlyos károkat okoz a mozgáshiány. Ez a legfőbb oka annak, hogy kevesen szánnak elegendő időt és energiát a sportolásra. Bár sokszor és sok helyen olvashatjuk: szükségünk van a mindennapos testmozgásra, részletes és érthető magyarázatot ritkán fűznek a kijelentés mellé. Az ember értelmes, gondolkodó lény. Csakis akkor hajlandó energiát fektetni az életmódváltásba, ha pontosan érti, miért elengedhetetlen; ha tudja, mit kockáztat az inaktivitással” – hangsúlyozta Feövenyessy Krisztina.

A szakember szerint az a legnagyobb probléma, hogy a tömegtájékoztatás, beleértve a hivatalos egészségügyi kommunikációt is, egy mondattal elintézi a mozgás szükségességének kérdését. Azt tartaná célravezetőnek, ha a szakemberek - a médián keresztül is - érthetően elmagyaráznák, hogyan működik az emberi test, hogyan és miért okoz súlyos problémát az inaktivitás.

Az ember arra teremtődött, hogy az ébrenlét óráiban szinte folyamatos mozgásban legyen és változatos tevékenységeket végezzen, nap mint nap harmonikusan átmozgatva minden egyes porcikáját. Őseink 24 óra leforgása alatt összeszedtek jó néhány maréknyi bogyót, fára másztak a gyümölcsért, nyulat üldöztek, tigris elől menekültek, este pedig örömtáncot jártak a tűz körül. Nem véletlen, hogy a természetközeli népeknél szinte ismeretlen a porckopás vagy a porckorongsérv, ők ugyanis a mai napig úgy használják a testüket, ahogyan kell. Mozognak reggeltől estig. A civilizált ember azonban egész nap ül, és jobbára csak az autóig hajlandó elsétálni” – jegyezte meg a szakember.

„A mozgáshiány drámai változásokat indít el az emberi testben. Ha nem mozgunk rendszeresen, vérkeringésünk lanyhul, és – miután a tápanyagokat a vér szállítja a szövetekhez – a porcok nem jutnak tápanyaghoz, azaz sorvadni, kopni kezdenek. A mozgáshiány a degeneratív megbetegedések, például a porckopás, porckorong ellapulás, porckorongsérv egyik legfőbb oka”– tette hozzá.

„A mozgásnak egyébként nemcsak a mozgásszervi, hanem a szív- és érrendszeri, illetve a légzőszervi betegségek megelőzésében is jelentős szerepe van. Szívünknek és tüdőnknek éppúgy szüksége van a mindennapos edzésre, mint az izmainknak, a csontjainknak és a porcainknak. Mindezeken felül

„Például egy könnyed, dinamikus tempójú, legalább 30 percig tartó séta hatására endorfin, azaz boldogsághormon termelődik, tehát kedélyállapotunk szempontjából is hasznos a rendszeres sportolás.”

Nagyobb a hátizsák

Ahogy a kutatásból kiderült, a járvány, illetve a bezártság nemcsak a mozgáshiányt súlyosbította, de az emberek testsúlyának, illetve stresszszintjének jelentős növekedésével is járt. „A túlsúly és a mentális problémák az inaktivitáshoz hasonlóan károsítják a mozgásszerveket. A túlsúly épp olyan, mint ha napi 24 órán át magunkon hordoznánk egy nehéz hátizsákot. Minden egyes ízületet folyamatosan összenyomva tart, így felgyorsítja a kopásos folyamatokat. A stressz pedig még tovább súlyosbítja a helyzetet. Hatására ugyanis izmaink reflexesen megfeszülnek, kötőszövetünk összezsugorodik. A feszes, zsugorodott lágyrészek a túlsúlyhoz hasonlóan összepréselik az ízületeket és szintén jelentősen hozzájárulnak a kopásos folyamatok felgyorsulásához” – fogalmazott a szakember.

A bezártsághoz köthető folyamatok – mozgáshiány, túlsúly és stressz - tehát mind hozzájárulhatnak a mozgásszervi panaszok, betegségek kialakulásához, vagy azok súlyosbodásához. Valószínűleg nem véletlen, hogy az utóbbi hónapokban drámaian megnőtt a mozgásszervi rendelők forgalma. „Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen fordulnak hozzánk nyak-, derék-, térd- és csípőproblémákkal” – mondta Feövenyessy Krisztina.

„Sajnos a legtöbben meg vannak győződve arról, hogy a mozgásszervi problémák öröklődnek. Ez a tévhit azt eredményezi, hogy passzívvá válnak, nem vállalnak felelősséget saját testükért, és problémáikra kívülről, az orvostudománytól várják a megoldást. A valóság azonban az, hogy

Az életmód eredetű problémák sem gyógyszerrel, sem műtéttel nem gyógyíthatók, csakis az életvitel megváltoztatása hozhat valódi és tartós eredményt” – fogalmazott a szakember.

„Minimálisan napi 30 percnyi testmozgásra lenne szükségünk ahhoz, hogy gerincünk és ízületeink egészségét megőrizzük. Az időhiány vagy a megfertőződéstől való félelem nem lehet kifogás! Bár nem mindenki szeret vagy tud edzőterembe járni, a mindennapos séta, a kirándulás, a kocogás vagy akár az otthoni átmozgató torna bárki számára könnyedén és biztonsággal elérhető” – tette hozzá.

Csak az első lépés nehéz

„Természetesen minden kezdet nehéz. Nem muszáj napi 30 perccel indítani, már az is sokat jelent, ha eleinte csak heti egy-két alkalommal sétálunk egy kiadósat. Hamar rákapunk majd, hiszen érezni fogjuk, hogy javul a közérzetünk, csökkennek a panaszaink, és remélhetőleg mindez motiválni fog bennünket arra, hogy egyre többet mozogjunk” – mondta Feövenyessy Krisztina. A szakember hozzátette, jelentős túlsúly esetén, vagy ha a könnyed mozgás is fájdalmat okoz, ne kísérletezgessünk otthoni tornával, keressünk fel egy gyógytornászt, mozgásterapeutát, és szakértő segítséggel készítsük fel a testünket a mozgásra.