Padlót fogott üzletek: csak tavaly 3774 bolt húzta le a rolót végérvényesen

Bár évről évre csökken a boltok száma, a koronavírus első évében még több üzlet zárt be végleg. Az elbocsátott dolgozók az élelmiszermultiknál jelentkeztek – a vendéglátósokkal együtt.

A korábbi évekhez képest jóval több üzlet húzta le a rolót tavaly végérvényesen, és még nem tudni, mit hoztak az idei újabb korlátozások. Üzletek előtt kígyózó sorokat mindenesetre még most sem nagyon látni. A Blokkk.com összegzése szerint a koronavírus első évében összesen 3774 bolttal lett kevesebb Magyarországon. A KSH adatai alapján a bezárt üzletek több mint fele a második félévben dobta be a törölközőt.

A 121 hazai bevásárlóközpontban 299 egység zárt be, a 167 hipermarketben pedig félszázzal csökkent az üzletek száma. A halas szaküzleteket kivéve az összes kategóriában kevesebb bolt várja most a vásárlókat, mint egy évvel korábban, az élelmiszerboltok azonban sikeresebben tudták átvészelni a pandémiát, mint az iparcikkes üzletek. Utóbbi kategórián belül is a ruha- és cipő üzletek szenvedték meg leginkább a járványt: összesen 1131 butik zárt be végleg, a turkálók száma pedig 970-el lett kevesebb. Emellett 114 bútorbolt húzta le a rolót, és a könyvesboltok száma is hasonló mértékben zsugorodott.

A KSH-adatok szerint évek óta csökken a boltok száma – 2010-ben még 152 ezer üzlet volt, tavaly év végén már csak 123 ezer -, ami főként az online vásárlások és a nagyobb alapterületű üzletek térnyerésének tudható be. Ez utóbbi jelenség miatt egyébként a fővárosban gyorsabb ütemben zsugorodik a boltszám, miközben falun jóval kevesebb az üzlet, még lakosságarányosan is. Tavaly ezekre a folyamatokra egy jókora lapáttal rátett ugyanakkor a járványhelyzet: a fogyasztás visszaesése, a vásárlók óvatossága, illetve a webáruházak minden eddiginél nagyobb forgalomnövekedése miatt számos kereskedő nehéz helyzetbe került. A 2020-as év ráadásul nem csak nagy bevásárlási rohamokat, hanem jelentős korlátozásokat is hozott. Számos üzletbe hónapokig belépniük sem volt szabad a vásárlóknak, hiszen a ruha vagy cipővásárlás nem tartozott a kijárási korlátozás alól mentesítő célnak. A dolgozók és a diákok nagy többsége eközben otthon ült home office-ban vagy a digitálisnak nevezett oktatással küzdve, így új ruhára és cipőre nem is nagyon volt szükség. A kettő együtt a butikokat teljesen a padlóra küldte. Tavaly tavasszal a ruházati piac lényegében összeomlott, áprilisban 90 százalékkal esett vissza a terület forgalma, a tavalyi első félévben százmilliárd forintnál is nagyobb volt a zuhanás.

Eközben ugyanakkor egyre többen vásároltak az online térben, akár ruházati termékeket, vagy cipőt is. A Reacty Direkt témába vágó felmérése szerint tavaly az online vásárlók legnagyobb arányban, 39 százalékan ruházati termékeket rendeltek a netről. A GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása szerint 2020-ban a belföldi online kiskereskedelmi forgalom 45 százalékos rekord bővülést követően, 909 milliárd forintos forgalmat bonyolított. A számok alapján ráadásul nem csak a tavaszi korlátozások miatti átmeneti növekedésről, hanem a vásárlási szokások megváltozása miatt tartós bővülésről van szó.

A webáruházakba azonban nem kell annyi eladó, mint a hagyományos üzletekbe, hiszen az online térben számos feladatot elvégeznek az informatikai rendszerek. Ez meglátszik a foglalkoztatotti és a munkanélküliségi adatokon is: a vendéglátás, szálláshelyszolgáltatás után a kereskedelem volt az az ágazat, ahonnan tavaly arányaiban a legtöbb munkanélküli kikerült. A KSH szerint 2020-ban 197 600 volt a munkanélküliek száma: közülük 23 200 a kereskedelem (és a statisztikában idetartozó gépjárműjavítás) ágazatban dolgozott állása elvesztése előtt. Ez 7800 fős, azaz 50 százalékos növekedés 2019-hez képest, amikor ezen álláskeresők száma 15 400 volt. A ruházati piac nehézségeire utal az is, hogy a textília, ruházat, bőr- és bőrtermék kategóriában 61 százalékkal nőtt a munkanélkülivé vált dolgozók száma, igaz, ez még igy is csak 2900 álláskeresőt jelentett. A vendéglátásból kiesett munkanélküliek száma eközben csaknem megduplázódott, 8900-ról 16 ezerre nőtt.

Az elhelyezkedési lehetőségek is szűkültek a kereskedelemben: a korábbi években jellemzően 6 ezer fölött járó üres álláshelyek száma 3500 alá csökkent, a teljes munkaidős alkalmazottak száma pedig a 2019-es 399 ezerről 385 ezerre zsugorodott tavaly.

Helyet cserél a pincér az eladóval

A járványhelyzetet, a korlátozásokat azok az üzletek tudták túlélni, amelyeknek volt online felülete, és oda legalább részben át tudták terelni forgalmukat. Azok a boltok azonban, amelyek korábban abból éltek, hogy hozzájuk betér a vásárló, de most beleestek a korlátozással érintett kategóriákba, kevésbé tudtak talpon maradni. Ez földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül főként a kisebb, kevésbé tőkeerős üzleteket, butikokat, könyves- és bútorboltokat érintette – összegezte a tapasztalatokat Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Mint mondta: ezek az üzletek is próbálták ugyanakkor megtartani eleinte dolgozóikat, ám a bevétel és a bértámogatás kevés volt ehhez, így egy idő után kénytelenek voltak őket szélnek ereszteni. A web sem szívott fel minden munkaerőt, hiába volt egy üzletnek online lába is. Az első gyors jelentkezők még át tudtak állni a megszaporodott netes rendelések csomagolására, szortírozására, de ezek a lehetőségek is végesek voltak – magyarázta a szakszervezeti vezető.

Karsai Zoltán szerint ezzel majdnem egyidőben a vendéglátás is összeomlott, így mire az elbocsátott eladók megjelentek a még mindig jól teljesítő, és biztonságos munkahelynek látszó élelmiszer-multiknál, addigra már a pincérek is ott sorakoztak munkáért. Volt olyan időszak, amikor az egyik nagy áruházlánc akár a teljes 6 ezres alkalmazotti létszámát le tudta volna cserélni, annyian álltak sorban nála munkáért – említ egy példát Karsai Zoltán. Bár a szakszervezet igyekezett segíteni, ebben a helyzetben nem sokat számított, ha valaki a kereskedelemből érkezett, hiszen a vendéglátásban éppúgy emberekkel dolgoznak, ráadásul az éjszakázások, a hétvégi munka is ugyanúgy megszokott, mint a kereskedelemben.

Karsai Zoltán szerint azért is küzdenek most munkaerőhiánnyal az újra kinyitott éttermek és szállodák, mert a korábban ezekben az ágazatokban dolgozó munkavállalók részben a kereskedelemben helyezkedtek el. Az pedig erősen kérdéses, hogy ott akarják-e majd hagyni régi szakmájuk kedvéért a jelenlegi, biztonságosnak tűnő munkahelyüket. A vendéglátásban ugyanakkor végre elérkezett az az idő, amikor a munkavállalók megkérhetik a tisztességes béreket és munkafeltételeket: a munkaadók ezzel tudnák visszacsábítani a dolgozókat az ágazatba – jegyezte meg a szakszervezeti vezető. Hozzátette: a ruha- és cipőüzletek vagy bútorboltok forgalma eközben továbbra is igen gyenge, amiben annak is szerepe lehet, hogy az emberek rákaptak az online vásárlásra. Elképzelhető ezért, hogy a közeljövőben épp az eladók helyezkednek majd el a vendéglőkben; egyelőre nem látni, hol áll meg az egyes szektorok közötti munkaerő-cserélődés.