Előfizetés

Padlót fogott üzletek: csak tavaly 3774 bolt húzta le a rolót végérvényesen

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.05.26. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Bár évről évre csökken a boltok száma, a koronavírus első évében még több üzlet zárt be végleg. Az elbocsátott dolgozók az élelmiszermultiknál jelentkeztek – a vendéglátósokkal együtt.
A korábbi évekhez képest jóval több üzlet húzta le a rolót tavaly végérvényesen, és még nem tudni, mit hoztak az idei újabb korlátozások. Üzletek előtt kígyózó sorokat mindenesetre még most sem nagyon látni. A Blokkk.com összegzése szerint a koronavírus első évében összesen 3774 bolttal lett kevesebb Magyarországon. A KSH adatai alapján a bezárt üzletek több mint fele a második félévben dobta be a törölközőt. A 121 hazai bevásárlóközpontban 299 egység zárt be, a 167 hipermarketben pedig félszázzal csökkent az üzletek száma. A halas szaküzleteket kivéve az összes kategóriában kevesebb bolt várja most a vásárlókat, mint egy évvel korábban, az élelmiszerboltok azonban sikeresebben tudták átvészelni a pandémiát, mint az iparcikkes üzletek. Utóbbi kategórián belül is a ruha- és cipő üzletek szenvedték meg leginkább a járványt: összesen 1131 butik zárt be végleg, a turkálók száma pedig 970-el lett kevesebb. Emellett 114 bútorbolt húzta le a rolót, és a könyvesboltok száma is hasonló mértékben zsugorodott. A KSH-adatok szerint évek óta csökken a boltok száma – 2010-ben még 152 ezer üzlet volt, tavaly év végén már csak 123 ezer -, ami főként az online vásárlások és a nagyobb alapterületű üzletek térnyerésének tudható be. Ez utóbbi jelenség miatt egyébként a fővárosban gyorsabb ütemben zsugorodik a boltszám, miközben falun jóval kevesebb az üzlet, még lakosságarányosan is. Tavaly ezekre a folyamatokra egy jókora lapáttal rátett ugyanakkor a járványhelyzet: a fogyasztás visszaesése, a vásárlók óvatossága, illetve a webáruházak minden eddiginél nagyobb forgalomnövekedése miatt számos kereskedő nehéz helyzetbe került. A 2020-as év ráadásul nem csak nagy bevásárlási rohamokat, hanem jelentős korlátozásokat is hozott. Számos üzletbe hónapokig belépniük sem volt szabad a vásárlóknak, hiszen a ruha vagy cipővásárlás nem tartozott a kijárási korlátozás alól mentesítő célnak. A dolgozók és a diákok nagy többsége eközben otthon ült home office-ban vagy a digitálisnak nevezett oktatással küzdve, így új ruhára és cipőre nem is nagyon volt szükség. A kettő együtt a butikokat teljesen a padlóra küldte. Tavaly tavasszal a ruházati piac lényegében összeomlott, áprilisban 90 százalékkal esett vissza a terület forgalma, a tavalyi első félévben százmilliárd forintnál is nagyobb volt a zuhanás.  Eközben ugyanakkor egyre többen vásároltak az online térben, akár ruházati termékeket, vagy cipőt is. A Reacty Direkt témába vágó felmérése szerint tavaly az online vásárlók legnagyobb arányban, 39 százalékan ruházati termékeket rendeltek a netről. A GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása szerint 2020-ban a belföldi online kiskereskedelmi forgalom 45 százalékos rekord bővülést követően, 909 milliárd forintos forgalmat bonyolított. A számok alapján ráadásul nem csak a tavaszi korlátozások miatti átmeneti növekedésről, hanem a vásárlási szokások megváltozása miatt tartós bővülésről van szó. A webáruházakba azonban nem kell annyi eladó, mint a hagyományos üzletekbe, hiszen az online térben számos feladatot elvégeznek az informatikai rendszerek. Ez meglátszik a foglalkoztatotti és a munkanélküliségi adatokon is: a vendéglátás, szálláshelyszolgáltatás után a kereskedelem volt az az ágazat, ahonnan tavaly arányaiban a legtöbb munkanélküli kikerült. A KSH szerint 2020-ban 197 600 volt a munkanélküliek száma: közülük 23 200 a kereskedelem (és a statisztikában idetartozó gépjárműjavítás) ágazatban dolgozott állása elvesztése előtt. Ez 7800 fős, azaz 50 százalékos növekedés 2019-hez képest, amikor ezen álláskeresők száma 15 400 volt. A ruházati piac nehézségeire utal az is, hogy a textília, ruházat, bőr- és bőrtermék kategóriában 61 százalékkal nőtt a munkanélkülivé vált dolgozók száma, igaz, ez még igy is csak 2900 álláskeresőt jelentett. A vendéglátásból kiesett munkanélküliek száma eközben csaknem megduplázódott, 8900-ról 16 ezerre nőtt. Az elhelyezkedési lehetőségek is szűkültek a kereskedelemben: a korábbi években jellemzően 6 ezer fölött járó üres álláshelyek száma 3500 alá csökkent, a teljes munkaidős alkalmazottak száma pedig a 2019-es 399 ezerről 385 ezerre zsugorodott tavaly.                   

A legnagyobb webáruházak a piac felét besöpörték

A bezárások kezdetén a vásárlók a jól ismert kereskedőket keresték az online térben is. Emiatt azok a vállalkozások tudtak sikeresen forgalmat terelni, amelyek 2020 tavaszára már jól működő webáruházzal rendelkeztek, és a megnövekedett terheléssel összhangban képesek voltak gyorsan, hatékonyan átszervezni a folyamatokat, átcsoportosítani a munkaerőt és az igények mentén bővíteni a termékkört és szolgáltatási palettát – összegzi a tavalyi tapasztalatokat a GKI Digital az idén immár hatodik alkalommal publikált legnagyobb forgalmú hazai online kereskedők rangsora kapcsán. Magyarország legnagyobb e-kereskedője az eMAG-Extreme Digital lett, második helyre a MediaMarkt online áruháza került, harmadik helyen az Alza.hu végzett. Az online piac koncentráltságát mutatja, hogy e három webáruház tavalyi forgalma meghaladja a 200 milliárd forintot, miközben a tíz legnagyobb online kereskedő együttes eredménye bruttó 330 milliárd forint körül van. Az tíz legnagyobb webáruház forgalma a teljes piac tavalyi 45 százalékos bővülését jócskán meghaladó 54 százalékos növekedést ért el. A 15 lenagyobb online kereskedő pedig minden weben elköltött 100 forintból 41 forintot magáénak tudhat. A tavalyi évben kiemelkedően bővült az úgynevezett FMCG, azaz a gyorsan forgó fogyasztási cikkek – például élelmiszer - online értékesítése is. A szektor a korábbiakhoz képest közel kétszeres sebességgel növekedve bruttó 76,6 milliárd forint forgalmat bonyolított le tavaly. A megnövekedett igényt a kereskedőknek nem volt könnyű lekövetni: a vírus első hónapjaiban az online kínálatot komoly készlethiány jellemezte, de a kiszállítási igényekre sem voltak felkészülve a kereskedők. (A kapacitást nem lehet egyik napról a másikra a sokszorosára bővíteni, a más ágazatokból elbocsátott munkaerő ugyanakkor szinte azonnal megjelent az online kiskereskedelmet is kiszolgáló logisztikai, szállítmányozási szektorban, ami hamar megoldotta a területet évek óta kínzó munkaerő-hiányt.) Az FMCG területén a forgalom szerinti lista első 5 helyén két hipermarket, a Tesco és az Auchan, illetve két drogéria lánc, a Rossmann és a DM mellett a hazai piacon 2019 végén indult, tisztán online kereskedelemre szakosodott cseh Kifli.hu áll. Az öt kereskedő tavalyi összesített online forgalma meghaladta a bruttó 50 milliárd forintot, a szektor bruttó 76,6 milliárdos forgalmának hozzávetőleg 55-60 százalékát teljesítették.   

Százezer német üzlet zárhat be végleg (főanyagba)

Németországban, a városi és települési önkormányzatok szövetségének elemzése alapján legkevesebb százezer bolt mehet tönkre a járvány végére, a gazdaság egésze pedig 300 milliárd euró veszteséget szenvedhet el a koronavírus-világjárvány miatt. A hétvégén a Rheinische Post című lapban ismertetett becslések szerint a járvány felgyorsíthatja a belvárosok pusztulását, amelyet eddig főleg a bevásárlóközpontok elszaporodása és az online kiskereskedelem népszerűségének növekedése hajtott előre. Csődhullám ugyanakkor nem fenyegeti a gazdaságot, ami a szövetségi kormány által szétosztott, mintegy 140 milliárd euró (50 400 milliárd forint) támogatásnak, stabilizációs programoknak tulajdonítható. MTI

Helyet cserél a pincér az eladóval

A járványhelyzetet, a korlátozásokat azok az üzletek tudták túlélni, amelyeknek volt online felülete, és oda legalább részben át tudták terelni forgalmukat. Azok a boltok azonban, amelyek korábban abból éltek, hogy hozzájuk betér a vásárló, de most beleestek a korlátozással érintett kategóriákba, kevésbé tudtak talpon maradni. Ez földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül főként a kisebb, kevésbé tőkeerős üzleteket, butikokat, könyves- és bútorboltokat érintette – összegezte a tapasztalatokat Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Mint mondta: ezek az üzletek is próbálták ugyanakkor megtartani eleinte dolgozóikat, ám a bevétel és a bértámogatás kevés volt ehhez, így egy idő után kénytelenek voltak őket szélnek ereszteni. A web sem szívott fel minden munkaerőt, hiába volt egy üzletnek online lába is. Az első gyors jelentkezők még át tudtak állni a megszaporodott netes rendelések csomagolására, szortírozására, de ezek a lehetőségek is végesek voltak – magyarázta a szakszervezeti vezető. Karsai Zoltán szerint ezzel majdnem egyidőben a vendéglátás is összeomlott, így mire az elbocsátott eladók megjelentek a még mindig jól teljesítő, és biztonságos munkahelynek látszó élelmiszer-multiknál, addigra már a pincérek is ott sorakoztak munkáért. Volt olyan időszak, amikor az egyik nagy áruházlánc akár a teljes 6 ezres alkalmazotti létszámát le tudta volna cserélni, annyian álltak sorban nála munkáért – említ egy példát Karsai Zoltán. Bár a szakszervezet igyekezett segíteni, ebben a helyzetben nem sokat számított, ha valaki a kereskedelemből érkezett, hiszen a vendéglátásban éppúgy emberekkel dolgoznak, ráadásul az éjszakázások, a hétvégi munka is ugyanúgy megszokott, mint a kereskedelemben. Karsai Zoltán szerint azért is küzdenek most munkaerőhiánnyal az újra kinyitott éttermek és szállodák, mert a korábban ezekben az ágazatokban dolgozó munkavállalók részben a kereskedelemben helyezkedtek el. Az pedig erősen kérdéses, hogy ott akarják-e majd hagyni régi szakmájuk kedvéért a jelenlegi, biztonságosnak tűnő munkahelyüket. A vendéglátásban ugyanakkor végre elérkezett az az idő, amikor a munkavállalók megkérhetik a tisztességes béreket és munkafeltételeket: a munkaadók ezzel tudnák visszacsábítani a dolgozókat az ágazatba – jegyezte meg a szakszervezeti vezető. Hozzátette: a ruha- és cipőüzletek vagy bútorboltok forgalma eközben továbbra is igen gyenge, amiben annak is szerepe lehet, hogy az emberek rákaptak az online vásárlásra. Elképzelhető ezért, hogy a közeljövőben épp az eladók helyezkednek majd el a vendéglőkben; egyelőre nem látni, hol áll meg az egyes szektorok közötti munkaerő-cserélődés.  

Tíz év után kamatemelés jöhet: "héja" üzemmódba kapcsolt az MNB

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.05.26. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Irányt vált a jegybank: egyre inkább tart az inflációtól, ezért kamatot fog emelni, ám így is összejöhet a hat százalék körüli növekedés.
Nem emelt (még) kedden a kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de erős „héja” üzenetet küldött a piacoknak, ugyanis jegybakárok egyre inkább tartanak az infláció elszabadulástól. Egy héttel ezelőtt Virág Barnabás jegybanki alelnök kavarta fel az állóvizet, amikor a Reutersnak adott interjúban arról beszélt, hogy a magas áprilisi (5,1 százalékos) infláció miatt a jegybank júniusban kamatemelésre kényszerülhet. A bejelentés ha nem is volt teljesen váratlan, annyiban mégis meglepetést keltett, hogy az MNB utoljára 2011-ben emelt kamatot, azóta folyamatosan csökkent az irányadó ráta míg tavaly júliusban érte el a 0,6 százalékos szintet. Már a kamatemelés megpendítésére a bankközi kamatok emelkedni kezdtek és a forint is rég nem látott módon erősödött. Az elmúlt napokban egészen 347 forintig csökkent az euró ára, amely 9-10 hónapos rekord.  Az elmúlt években az MNB nem nagyon foglalkozott az inflációval, minden erejével a gazdasági növekedés segítésére koncentrált. A koronavírus-válság 5,1 százalékos gazdasági visszaesést hozott tavaly, ezért az MNB – mint a világ összes jegybankja – a visszaesés tompításával volt elfoglalva. Ezzel párhuzamosan a világban mindenütt gyorsult az infláció, de míg a nagy gazdaságokban ez azt jelentette, hogy nulla százalékról 1-2 százalékra ugrott, addig idehaza áprilisban már 5,1 százalékos drágulást mértek, ami az egész kontinensen a legerőteljesebb áremelkedés volt. Az első negyedévben azonban megkezdődött a kilábalás, a KSH adatai szerint a bruttó hazai termék, a GDP az előző negyedévhez képest 1,9 százalékkal emelkedett, s ez meghaladta az MNB várakozásait is. Korábban a jegybank 2021-re 4-6 százalék közötti növekedést várt, az első negyedéves adat láttán azonban arra számítanak, hogy ez idén közelebb lesz a hat százalékhoz - olvasható a Monetáris Tanács tegnapi üléséről kiadott közleményben. Vagyis a MNB-nek már nem kell a növekedés serkentésére összpontosítani, hanem kizárólag az inflációval foglalkozhat. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek. A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése magasabb külső inflációs környezetet eredményez. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkapiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák – olvasható a közleményben. A jegybanknak egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós emelkedését okozza. A Monetáris Tanács újfent megerősítette, hogy a jegybank az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására – vagyis a kamatok emelésére. Elemzői körökben ezt nevezik héja-üzenetnek. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint júniusban egységesen 0,90 százalékra emelkedik az alapkamat és az egyhetes betéti ráta is. Ezt követően az MNB megvárhatja az infláció további alakulását, és amennyiben szükséges, szeptemberben további szigorító lépés következhet, de az alapvárakozásuk szerint akkor már maradhatnak a kamatok. Az infláció a tavaszi hónapokban az MNB előrejelzése szerint is elérheti az 5 százalékot, azonban ezt döntően az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti rendkívül alacsony bázisa, valamint közelmúltbeli meredek emelkedése okozza, ezt követően pedig visszatérhet a 2-4 százalékos tolerancia sávba. Suppan Gergely szerint azonban indokolt az óvatosság, mivel számos nyersanyag és mezőgazdasági termény ára érdemben emelkedett, amelyek később megjelenhetnek a fogyasztói árindexben is, valamint a gazdaság várható újranyitása is okozhat többletfogyasztást és magasabb árakat az elhalasztott fogyasztás pótlásaként. A fokozódó inflációs kockázatok miatt nem zárható ki, hogy az év második felében az MNB további kamatemelésre kényszerülhet. A határidős kamatlábpiac az év végéig mintegy 70-80 bázispontos kamatemelkedésre számít, de ilyen mértékű emelésre nem látunk indokot – tette hozzá a Takarékbank elemzője.

A kamattemelés sorrendje is fontos

 Varga Zoltán, az Equilor Zrt. senior elemzője szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e kamatemelés, hanem, hogy milyen sorrendben és milyen eszközökhöz nyúl az MNB. Amennyiben a Monetáris Tanács a következő, június 22-i ülésén csak az alapkamatot emeli meg 15 bázisponttal az egyhetes betéti tender kamatszintjére, jelzésértékű lépésről lenne szó, amire gyengüléssel reagálhat majd a forint. Viszont amennyiben addig az egyhetes betéti tenderek valamelyikén megemelik a meghirdetett kamatszintet 15 bázisponttal, és ezt követően történik az alapkamat emelése, tényleges hatásaiban is jóval erősebb lépésről lenne szó, amely akár tovább erősítheti a forintot. A hazai deviza az elmúlt héten erősödött, miután a piaci szereplők egy kamatemelést mindenképpen beáraztak, azonban a hosszabb távú árfolyammozgás a következő hetek jegybanki kommunikációjától függ majd – vélekedett Varga Zoltán.

Jegybanki alapkamatok a világban (százalék)

MNB 0,60 Európai Központi Bank 0,00 Cseh Nemzeti  Bank 0,25 Lengyel Nemzeti Bank 0,10 Bank of England 0,10 Bank of Japan -0,10 Federal Reserve (USA) 0,25 Swiss National Bank (Svájc) -0,75 

Gyorsítanák a vasútfejlesztést

Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.25. 21:10

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kötöttpályás közlekedési mód határozottabb uniós fejlesztését szorgalmazza két hazai civil szervezet. Már csak azért is, mert 2021 a vonatközlekedés európai éve.
Négy éven belül legalább harminc új nemzetközi nappali és éjszakai vonatjárat indítását javasolja az uniós kormányok számára az illetékes Palkovics Lászlónak írt nyílt levelében a Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport. A két civil szervezet emlékeztet: az EU közlekedési tanácsának soron következő, június 3-i ülésén Magyarországot az innovációs és technológiai miniszter képviseli. Bár a Nemzetközi Vasúti Személyszállítási Platform időközi jelentésében több kihívásra is felhívja a figyelmet, a két levélíró számos további, konkrét kérdés megvitatását sürgeti. Fő céljuk a közlekedési módok közötti, szerintük egyenlőtlen versenyfeltételek kiegyenlítése. Így többek között a vasúti szolgáltatás rövid távú fejlesztését és megfelelő európai menetrend kialakítását sürgetik. Emellett pénzügyi forrásokat szorgalmaznak a többcélú jármű- és hálókocsi-állomány fejlesztésére. A piaci szereplők számára kötelezővé tennék a jegyértékesítési adatok azonnali, egymás közti megosztását. A nemzetközi vasúti járatok pályahasználati díjainak csökkentése mellett felszámolnák a légiközlekedés támogatását, sőt magukat a rövid távú repülőjáratokat is. Indítványozzák a közösségi források felhasználását is a vasút átfogó fejlesztésére. Nyílt levelükben emlékeztetnek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentésére, amely a vasutat nyilvánítja a legfenntarthatóbb közlekedési módnak. Emellett felhívják a figyelmet a YouGov nevű közvélemény-kutató nemrég nyilvánosságra hozott, uniós hátterű közvélemény-kutatására is, mely szerint a megkérdezett polgárok többsége hajlandó repülőgép helyett vonatra ülni.

Higiénikus autósok

Idén a megkérdezettek 54 százaléka csak belföldi utat tervez - derül ki a Mol tegnap nyilvánosságra hozott, reprezentatív közvélemény-kutatásából. 16 százalék egyáltalán nem kel útra, 4 százalék kizárólag a határokon túlra tart, míg 26 százalék kül- és belföldre egyaránt utazna. A válaszadók kétharmada út közben csak ott állna meg pihenni vagy valamilyen szolgáltatást igénybe venni, ahol biztosítják számára a megfelelő egészségügyi feltételeket - írja a Mol.