Kutatások igazolják, az irodai munka jelentősen növeli az elhízás esélyét. Ennek hátterében elsősorban a mozgáshiány és a sok és tartós ülés áll, de a rendszertelen étkezés, a reggeli elmaradása, a hagyományos ebédeket felváltó, sietősen bekapott, egészségtelen gyorsételek is hozzájárulnak a túlsúly felszaporodásához. Mivel egyre inkább természetes a rendszeres túlórázás, gyakran a vacsora is az ebéd sorsára jut. Súlyosbítja a helyzetet a munkahelyi stressz is, amelyet sokan úgy próbálnak legyűrni, hogy akkor is nassolnak, rágcsálnak valamit, amikor nem is éhesek – olvasható a HRDoktor blog azon bejegyzésében, amely a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakértőinek közreműködésével készült.
Mint megírtuk, a járvány miatt bezártság több szempontból is súlyosan érintette a magyarokat. A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia, illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ tavaszi, online felméréséből az derült ki, hogy az emberek a megkérdezettek 21 százaléka a járvány kitörése óta kevésbé egészségesen táplálkozik, minden harmadik ember többet nassol, és a válaszadók 42 százalékának nőtt a testsúlya az elmúlt hónapok során.
A testmozgással kapcsolatos szokások szintén jelentősen változtak, minden második megkérdezett arról számolt be, hogy kevesebbet mozog, és 63 százalékuk érzi stresszesebbnek a mindennapokat a karantén kezdete óta eltelt időszakban. A sportolási hajlandóság korábban is alacsony volt, a válaszadók mindössze 50 százaléka fordított annyi időt - minimum heti 2,5 órát - testmozgásra, amennyit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javasol. Az adatok a járvány ideje alatt tovább romlottak, a heti 2,5 óránál kevesebbet sportolók aránya összességében 7 százalékkal, 50-ről 57 százalékra nőtt, a testmozgást egyáltalán nem végzők száma pedig szinte megduplázódott: 11 százalékról 20 százalékra emelkedett azok aránya, akik egyáltalán nem mozognak.
A plusz centik és kilók nemcsak esztétikai problémát okoznak, az elhízás, főleg, ha ülőmunka, mozgáshiány, egészségtelen testtartás, egyenlőtlen terhelés és jelentős stressz is kíséri,
Ezek közül a leggyakoribb és talán a legveszélyesebb is az a károsodás, amelyet a felszaporodó felesleges zsír az érrendszerben és a szív működésében okoz. A halálozási okok élén járó koszorúér-betegségek, az érelmeszesedés, a szív- és az agyi infarktus, a 2-es típusú cukorbetegség, sőt még egyes daganatos megbetegedések, valamint az irodai dolgozókat olyan gyakran sújtó hát- és derékfájás, visszeresség jelentős része elkerülhető lenne, ha sikerülne az egészséges testsúlyt és aktivitást megőrizni.
Mit lehet tenni?
Meg kell próbálni a lehető legtöbb aktivitást becsempészni a napjainkba, a munkahelyen és a szabad időnkben is. Érdemes komolyan venni és betartani az óránkénti pár perces pihenőidőt: álljunk fel, sétáljunk egy kicsit legalább a helyiségben, esetleg végezzünk néhány egyszerű gyakorlatot: fej-, kar-, láb-, derékkörzést. A naponta többszöri, kis aktivitás is összeadódik, egyáltalán nem csak intenzív testedzéssel lehet a testünket jól karban tartani.
A normál testsúly helyreállításához és megtartásához szükség van az energiabevitel csökkentésére is. Legelőször is kicsit tudatosabban válasszunk tízóraira, ebédre valót: minél több zöldséget, gyümölcsöt, rostot, minél kevesebb finomított lisztet, cukrot tartalmazzanak ételeink. Csoki helyett – ha egyáltalán kell - tartsunk egy kis tányéron az íróasztalon néhány szem mandulát, narancsot, almát, sárgarépa- vagy uborkahasábot is. Olykor a felesleges eszegetést ki lehet váltani egy csésze (cukormentes) teával, hűs ásványvízzel is.
