Előfizetés

Kétszeresére nőtt a kormányzati vízfej

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.05.31. 06:00

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Jövőre a minisztériumok létszáma kis híján 12 ezer főre duzzad. 2010-ben az Orbán-kabinet tárcáinál még csak 5700-an dolgoztak.
Nem jött össze a beígért bürokráciacsökkentés az Orbán-rezsimnek. A 2022-es költségvetés benyújtott számai alapján 12 évre vetítve a kormányzati felső vezetők száma duplázódást mutat. Hasonló folyamat játszódik le a minisztériumokban is. A kormány szerint jövőre a tárcáknál 11 979 fő dolgozhat. Ez még az idei évhez képest is mintegy négy százalékos növekedés. A 11 évvel ezelőtti indulás adataihoz viszonyítva a jövőre tervezett létszám már közel kétszeres. A 2010-es zárszámadási törvény szerint a kormányváltás évében a minisztériumokban 5748-an dolgoztak. 12 évvel később ugyanott már 108 százalékkal magasabb a létszám. Bár az Orbán-kormány 2010-ben még az erős állam ígértével kampányolt, az évtized közepén - elsősorban Lázár János nevéhez köthetően - már inkább a bürokráciacsökkentést állították a középpontba. Igaz, a Miniszterelnökség akkori vezetője sem elsősorban a tárcákra, sokkal inkább a háttérintézményekre összpontosított. Így többek közt ekkor szűnt meg az önálló tisztorvosi szolgálat. Orbán több mint egy évtizedes kormányzása alatt nem csak a minisztériumok, de az állami felső vezetők száma is megkétszereződött. 2010-ben második kabinetje 106 miniszterrel, államtitkárral és helyettes államtitkárral alakult meg. Jelenleg ugyane beosztásban már 198-an munkálkodnak az ország ügyeinek jobbításán. A miniszterek száma időközben 10-ről 15-re nőtt. Azzal együtt, hogy a mai napig nincs önálló oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi szervezet. Ehelyett több tárca nélküli, illetve egy miniszterelnöki kabinetiroda-vezető miniszter is sertepertél a kormányfő körül. Szakértők szerint a tárcák igazgatási dolgozóinak megkétszereződése három tényezőre vezethető vissza. A kormányzás elején részint a háttérintézmények beolvadtak a minisztériumokba, ami nagyarányú létszámugrással járt. További jelentős bővülést hozott az uniós pénzek felhasználását végző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feloszlatása. (Az Orbán-kabinetet ugyanis zavarta, hogy Brüsszel rálátott az általa pénzelt NFÜ belső ügyeire.) Az itt dolgozó mintegy félezer főnek is a szaktárcáknál találtak helyet. Mára az uniós pénzek elosztásával, pályázatírással és azok ellenőrzésével a tárcáknál ezernél is több tisztviselő foglalkozik. A létszámnövekedés harmadik forrása a bürokrácia öntörvényű növekedése, amihez új hivatalok alapításával maga a kormány is többször hozzájárult. Miközben 2010-ben a Miniszterelnökségen alig 93-an dolgoztak, ma már a miniszterelnöki kormány- és kabinetiroda 780 főt számlál. Pedig az ott zajló munka semmivel sem lett összetettebb és a kormányzás minősége sem javult. A külügyi tárcánál ma 40 százalékkal dolgoznak többen. Igaz, a jelenlegi Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jogelődjétől, a nemzeti fejlesztési tárcától időközben hozzájuk került a "külgazdaság". Ehhez képest az ITM létszáma is 400 százalékkal bővült. A Honvédelmi Minisztérium viszont alig hízott. 2022-re tervezett 509-es létszámuk 12 évre vetítve kilenc fős növekedés. Az agrártárca pedig hovatovább még "fogyott" is. Miközben ide olvadt be és tűnt el szinte nyomtalanul az egykori környezetvédelmi minisztérium. A leginkább a közigazgatási feladatait a Miniszterelnökségnek átadó igazságügyi tárca létszáma csökkent.
A 2022-es költségvetési tervek szerint jövőre 423 fővel, 3,7 százalékkal 11 979-re bővül a hazai minisztériumok létszáma. A jövő évi mozgások "nyertese" a Miniszterelnökség. Hozzájuk kerül ugyanis az ITM fő uniós pénzelosztó szerve. Ám létszámuk ezen felül is jelentősen, összesen közel 600 fővel nő. 40-40 új munkatársat kap a családügyi tárca nélküli miniszter és gazdaságfejlesztési kormánybiztosok. Mintegy száz főt településfejlesztési feladatokra vesznek fel, az uniós helyreállítási alappal kapcsolatos ügyeket pedig jövőre 76-tal többen intézhetik. Jól jelzi az apparátus gyarapodását, hogy jövőre a 40 fős bővüléssel már 180 ember dolgozik a családpolitikáért felelős „tárca nélküli” miniszter keze alá. Ez a létszám 2010-ben még kitett volna egy fél minisztériumot. A bővülés kevéssé meglepő módon a költségek emelkedését is magával hozta. A zárszámadási törvény szerint 2010-ben az országgyűlés és a kormányzat működtetése 640 milliárd forintba került az adófizetóknek. Ugyanezen a soron 2022-re már 1116 milliárd forint szerepel. Ez a jövő évi bruttó hazai termék (GDP) két százalékára rúg. Igaz, 2010-ben ugyanez az arány még 2,4 százalékot tett ki. Vagyis a gazdaság gyorsabban nőtt, mint az állampáratus GDP-arányos költségei. Ám a folyamatban szinte ez az egyetlen kedvező tényező. A teljes államszervezet működtetésére (a rend- és honvédelmet is beleértve) a kormány jövőre a GDP 8,2 százalékát költi el. Ehhez képest az uniós átlag 2019-ben 5,8 százalékra rúgott. Vagyis GDP-arányos összevetésben EU-szerte az Orbán-kabinet költi a legtöbbet saját magára.

Minisztériumi létszám (fő)

2010 - 2022 / változás (százalék) Miniszterelnökség 93 -1872 / 1913 Igazságügyi Minisztérium 975-576 / -41 Agrárminisztérium 772 -729 / -6 Honvédelmi Minisztérium 500 - 509 / 2 Belügyminisztérium 392 -1174 / 199 Pénzügyminisztérium 953 -1500 / 57 Innovációs és Technológiai Minisztérium (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) 349 -1989 / 470 Külgazdasági és Külügyminisztérium 717 - 997 / 39 Emberi Erőforrások Minisztériuma (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) 997 -1723 / 73 Miniszterelnöki Kabinetiroda 0 - 548  / - Miniszterelnöki Kormányiroda 0 -362 / - Minisztériumok összesen 5748 - 11979 / 108 Forrás: a 2010-es zárszámadási és a 2022-es költségvetési törvény

Ne támogassák a környezetszennyezést

M. I.
Publikálás dátuma
2021.05.30. 21:26

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az észak-magyarországi széntérség uniós támogatását nem további fosszilis beruházásokra, hanem a helyi kisvállalkozók, önkormányzatok, közösségek és hátrányos helyzetbe kerülő munkavállalók támogatására kellene költeni - vélik hazai környezetvédők.
Hat hazai környezetvédő szervezet szerint az Európai Unió Igazságos Átmenet Alapjából a szénipar által érintett három hazai megyére jutó 104 milliárd forintos támogatással nem szennyező nagyvállalatokat, hanem a szén kivezetésében és a zöld átállásban leginkább érintett helyi munkavállalókat, kis- és középvállalkozásokat (kkv), illetve közösségeket kellene segíteni - közölte az Energiaklub és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A civilek azt javasolják, hogy az ipari területek, bányák kármentesítését alapvetően az olyan szennyező vállalatok fizessék meg, mint például a Mátrai Erőmű és EU-támogatás csak ezen felül járna. (A Mátrai Erőmű tavaly került állami kézbe.) Az Energiaklub, az Esély Labor Egyesület, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, az MTVSZ és a Pécsi Zöld Kör a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyei méltányos átállás területi tervezésébe meghívott szakmai szervezetekként még véglegesítés előtt javaslatokat küldtek az illetékes minisztériumnak és megbízott tanácsadóknak. A terveket a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP+) mellékleteként a közeljövőben adja be a magyar kormány az Európai Bizottság felé. A 2021-27 közötti Igazságos Átmenet Alap (Just Transition Fund) nevű uniós forrás célja, hogy támogatást nyújtson a szén-dioxid-kibocsátás-mentesítésben leginkább érintett, társadalmi-gazdasági kihívásokkal küzdő szénipari térségeknek. A szakmai szervezetek javasolják, hogy a megyékben érdemi tevékenységet folytató civil és szakmai szervezeteket, helyi közösségeket - a szabályoknak megfelelően - időben és ténylegesen vonják be a végrehajtásba, azaz a kiírások tervezésébe, véleményezésébe és a megvalósítás ellenőrzésébe. Indítványozzák a végrehajtási tervek és ütemezések nyilvánosságát is. A tervekben egyértelműen rögzíteni igénylik az olyan nem támogatható tevékenységeket, mint a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó beruházások. (Az állam a Mátrai Erőműben gázblokkot tervez.) A megyei mellett települési szintű vizsgálatot, illetve szükséglet-elemzést is szorgalmaznak. Úgyszintén szükségesnek nevezik, hogy az alap elsősorban az alulról jövő kezdeményezésekre és a helyi kkv-kra, önkormányzatokra és közösségekre összpontosítson. Javaslatuk szerint azok a nagyberuházások, amelyek mégis járnának légszennyezéssel, csak kiemelkedő üvegházgáz-kiváltás céljából, az átmenetben hátrányosan érintettek bevonása mellett részesülhetnének támogatásban. Az ipari területek kármentésítését alapvetően az azt elszennyező nagyvállalatokkal kellene megfizettetni úgy, hogy támogatás csak az ezen felüli hasznosításra járna. A lakossági széntüzelés kiváltása mellett alapvetően a lakások hőigényét lenne szükséges lecsökkenteni mélyfelújítás, energiatanúsítvánnyal igazolt megújulók telepítésével és tanácsadással. Szorgalmazzák az intézkedések összehangolását, valamint az esetlegesen kárvallott munkavállalók bevonását átképzésük kereteinek mielőbbi meghatározásába.

Mégis nyomoznak

A Gyöngyösi Járási Ügyészség hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi megszünető határozatát, így folytatják a nyomozást a Mátrai Erőmű területén tapasztalt 2019 végi környezetszennyzés kapcsán - tette közzé Facebook-oldalán a feljelentés mögött álló Kocsis-Cake Olivio párbeszédes képviselő. Mint emlékeztetett, két éve az erőmű környékén lakók orrfacsaró bűzre lettek figyelmesek, a környező patakokban pedig jelentős szennnyzést mértek. Többen rosszul lettek, környezetvédők pedig nagyarányú halpusztulást észleltek. A gyanú a Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől időközben állami kézbe került erőmű területén üzemelő, ám a kormányfői barát tulajdonában maradt, Viresol nevű keményítőgyárra terelődött. Azóta sok víz lefolyt a Dunán: Mészáros Lőrinc Mátrai Erőműve megkopasztottan, méregdrágán visszakerült az államhoz, de egy valami biztos, a felelősséget vállalni kell, legkésőbb pedig 2022-ben számolnia kell ezzel - fogalmaz az ellenzéki honatya. A független Szél Bernadett hasonló, tavalyi feljelentésére egyébként nem indult nyomozás.

Május 31-ig még járnak az adómentességek és a bértámogatások

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.30. 10:01
Képünk illusztráció
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kedvezményes áfa az elviteles ételre és a kamatmentes gyorskölcsön is tovább segíti a családokat, a lakosságot és a vállalkozásokat június 1-től - közölte Tállai András.
Május 31-ig még jár a munkáltatói adómentesség a turizmus, a vendéglátás és a szabadidő ágazatban – közölte a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára. Szerinte az adóelengedés több mint 130 ezer dolgozót érint, a gazdaság újraindításának pedig fontos lépése lehet az, hogy hét havi munkáltatói adómentességet kaptak a járvány által leginkább sújtott vállalkozások. Az államtitkár úgy fogalmazott: az intézkedés érdemi segítséget jelent, hiszen összességében csaknem 30 milliárd forintot hagyhat az érintetteknél. – A májusi adóelengedést az érintett, csaknem 20 ezer vállalkozás minimális adminisztrációval a lehető legegyszerűbben veheti igénybe; csak be kell jelölnie a havi adó- és járulékbevallásában az erre a célra kialakított mezőket. A májusi időszakra vonatkozó bevallást majd június 12-ig kell elküldeni az adóhivatalnak. Május 31-ig még igényelhető az ágazati és a kutatás-fejlesztési bértámogatás is, amelyből a kormányhivatalok május 8-ig már több mint 84 milliárd forintot utaltak ki – tette hozzá.  Továbbra is a legalacsonyabb, 5 százalékos általános forgalmi adót kell felszámítani az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített ételre és italra. Ez az intézkedés a november 14-i bevezetése óta már több mint 10 milliárd forintot hagyott az érintetteknél. Azt is közölte, hogy az akár 10 millió forint hitelösszegig elérhető kamatmentes kölcsönt már nemcsak a járvány leginkább sújtotta ágazatokban tevékenykedő kis- és középvállalkozások vehetik igénybe, hanem azok is, amelyeknek az árbevétele a járvány miatt jelentősen lecsökkent. Fennmarad még a gyorskölcsön is azoknak a kisvállalkozásoknak, egyesületeknek, amelyeknek a tavalyi árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és az minimum 30 százalékkal alacsonyabb, mint a 2019-es volt, valamint átlagos állományi létszáma nem haladta meg a 25 főt. Erre a segítségre – mint mondta Tállai András – május 18-ig 5800 igénylés érkezett 47 milliárd forintot meghaladó összértékben.